Az utóbbi időben sokat hallani a wuhani virológiai laborról, ezért arra gondoltam hogy gyorsan összegyűjtök néhány érdekes információt az intézményről, amit az utóbbi időben több spekuláció is a koronavírus járvány kiinduló pontjának tart.
Kiindulópontként érdemes talán megemlíteni, hogy a CIA archívumában nem nagyon található utalás wuhani virológiai vagy egyéb, hasonló kutatásra, mindössze egy 1954-es járvány kitörésével kapcsolatban találni dokumentumot, amely szerint a környéken orosz nyelvet beszélő orvosok is megjelentek.
Ezt követően azonban lényegében semmilyen jelentősebb kapcsolat nem mutatkozik az adatbázisukban Wuhan és bármilyen katonai ABC kutatás, vagy civil virológiai kutatás között, ami két dolgot jelenthet: vagy nem történt ilyen kutatás, vagy igen, de az erre vonatkozó dokumentumok máig nem nyilvánosak.
Innen tehát egy hatalmas ugrással jutunk el 2000-es évek elejére, amikor körvonalazódni kezdett egy BSL-4 szintű (vagyis a legmagasabb biztonsági elvárásoknak is megfelelő) biológiai labor létrehozásának igénye Kínában, reflektálva többek között a SARS járvány kihívásaira.
Ilyen szintű civil labor akkoriban még nem létezett Kínában. Erre Kína egyedül nem is lett volna képes, ezért a labor felépítéséhez szükséges technológiai transzfer végül Franciaországból érkezett.
Érdekes módon ennek valódi szerepe és fontossága a Wikipedia szócikk alapján egyáltalán nem körvonalazódik. A napokban az ezzel kapcsolatos „eredettörténet” azonban már elkezdett a francia újságokban is megjelenni és terjedni, legrészletesebb leírását a franceculture.fr lapban találtam.
Nem mellékes szál talán, hogy a francia technológia transzfernek nem mindenki örült már akkoriban sem. A francia nemzetbiztonságért felelős SGDSN (General Secretariat for Defense and National Security) például attól tartott a cikk szerint, hogy a labor esetleg (akár csak áttételesen is) ABC fegyverek előállítását is elősegítheti.
Azt már csak én tenném hozzá, hogy az SGDSN félelme egyáltalán nem volt egyedüli, amire a lassan feledésbe merülő Wikileaks egyik anyaga hívja fel a figyelmet.
Az ABC fegyverek kontrollja területén működő, az országok közötti egyeztetést végző egyik informális fórum, a „The Australia Group” egyik, 2009-es előkészítő dokumentuma szerint Franciaország tervezett technológia-transzfer tevékenysége kapcsán már körvonalazódtak az aggályok, amelyek szerint félő, hogy a kínai BSL-4 laborban esetleg olyan külföldi tudósok is megjelenhetnek, akik nem békés célú felhasználásban érdekelt országokból érkeznek.
| The U.S. believes participants would benefit from hearing about your experiences assisting China in setting up a Biosafety Level-4 (BSL-4) laboratory at the Wuhan Institute of Virology from the export control and intangible technology transfer perspectives. We are particularly interested to know how China plans to vet incoming foreign researchers from countries of biological weapons proliferation concern. |
Mindez mit is jelent a gyakorlatban? Egyfelől a véleményem szerint azt, hogy már önmagában a BSL-4 szintje is előre vetíti, hogy az adott helyen potenciálisan fegyverként is használható biológiai eredmények születhetnek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a kutatás célja az lenne, hanem pusztán egy tény, hogy az ott megszerzett tudás, kísérleti eredmény – adott esetben – akár fegyverként is hasznosítható.
Másfelől a francia technológiai transzfert követően feltételezhetően Kína megszerezte a tudást és képességet a BSL-4 szintű kísérletek lebonyolításához, amit ezentúl nyilván más kutatóközpontban, esetleg kifejezetten katonai irányú programjaiban is hasznosíthat.
Harmadrészt viszont maga a wuhani intézmény igyekezett többé-kevésbé transzparens maradni, vagy legalább annak mutatkozni (és egyelőre semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy nem kizárólag civil kutatások folytak ott) a 2015 körüli átadást követően is, erről számolt be például Zhihong HU is, egy akkori EU-s program, a „European Virus Archive goes global (EVAg)” projekt kapcsán.
De ez derül ki Hongping WEI wuhani professzor egyik, részben kifejezetten a biztonság területére fókuszáló prezentációja nyomán is. Érdekesség, hogy a beszámolója szerint, 2017-ben Magyarország is részt vett egy wuhani, laborvezetőknek szóló workshopon, sőt még fénykép is elérhető az eseményről.
Meglepő módon azonban az EU-ból Magyarország egyedüli résztvevőként volt jelen, igaz egy évvel később már Lengyelország is képviselte magát. Érdekesség, hogy a franceculture.fr összefoglalója szerint épp ebben az időszakban körvonalazódott egy kisebb törés a kínai-francia kutatási kapcsolatokban. Egy meghiúsult, de közösre tervezett kutatási program nyomán legalábbis ezt lehet feltételezni.
Összegzésül: a véleményem szerint a fentiek alapján nehezen hihető, hogy nem lehettek naprakészek az EU-n belül is a megfelelő információk a mindenkori tényleges wuhani járványügyi helyzetről (ideértve annak kirobbanását is).
Ez csak abban az esetben lenne lehetséges a véleményem szerint, ha Franciaország a wuhani intézmény átadását követő négy-öt év elteltével nemcsak hogy teljesen kiszorult volna az intézmény (in)formális, esetleg fedett kontrolljából, hanem még valós hírszerzési információt sem lett volna képes szerezni onnan (hiszen aligha hihető, hogy a wuhani intézmény nem vonódott be a helyi járvány vizsgálatába azonnal, még akkor is, ha történetesen nem az intézmény volt annak a forrása).
Ez rendkívül meglepő lenne számomra, mint ahogy az utóbbi napokban egyre több információ lát napvilágot korábbi hírszerzési információk kapcsán, amik a következő időszakban újabb és újabb kérdéseket fognak generálni.
Az, hogy milyen kutatások folytak a wuhani laborban az természetesen a fentiekből nem derül ki, az bizonyos, hogy koronavírussal kapcsolatban biztosan, mint ahogy az is bizonyos, hogy Hongping WEI professzor prezentációjának végén a legnagyobb köszönetet a kínai külügy The Department of Arms Control szervezetének mondta, tehát az ilyen irányú védelem (például non-proliferáció) biztosan magas szinten lehet a wuhani intézményben.
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
