Még júliusban döntött arról a kormány a 1457/2019. (VII. 30.) Korm. határozatával, hogy támogatni fogja a gazdaságfejlesztési és felzárkózási programban érintett települések és további települések közbiztonsági kamerarendszerének kiépítését. A projekt érdekessége, hogy a kiépítendő kamerarendszer egy része biztosan emberi felügyelet nélkül fog működni.
A mintegy 1.470.000.000 forintos programban, amely vissza nem térítendő, egyedi támogatással valósult meg, mintegy 39 település kapott lehetőséget térfigyelő kamerarendszerek kiépítésére. A támogatási összeg jellemzően 30.000.000 és 50.000.000 forint között alakult. A Magyarország egyes területei közötti gazdasági egyenlőtlenség csökkentése érdekében szükséges fejlesztési programcsomagnak eleve része volt a közbiztonság fenntartása egymást kiegészítő elemekből álló, komplementer rendszer segítségével.
A rendszer elemei a rendőrség, az önkormányzati rendészeti szolgálatok (közterület-felügyelet, mezőőri szolgálat, önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat, halászati őrszolgálat), személy- és vagyonőrök, fegyveres biztonsági őrök, katasztrófavédelem és egyéb állami szervek, erdészeti szakszolgálat, állami természetvédelmi szolgálat, egyéb szakszolgálatok; egyéb önkormányzati szervek, önkéntes tűzoltó egyesületek, polgárőrség, magánbiztonsági szervezetek (biztonsági őrök) és végül, de nem utolsó sorban: a térfigyelő kamerák voltak.
A támogatás nagy segítség az érintett önkormányzatok számára, melyek közül néhány település, mint például Szécsény még a lakosság javaslatait is megkérdezte a kamerarendszer elhelyezése kapcsán. Az érintett önkormányzatok tényleges lehetőségeit mindenesetre behatárolhatja, hogy a kiépítendő térfigyelő rendszer esetében a műszaki paramétereket és a kamerák elhelyezkedésének helyét illetően az önkormányzat köteles egyeztetni az illetékes rendőr-főkapitánysággal is.
Ami a projekt érdekessége, hogy az így kiépítendő kamerarendszer egy részének élő képét senki sem fogja megfigyelni. Legalábbis erre utal a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) válasza az ezzel kapcsolatos megkeresésre. A levél szerint, a vonatkozó kormányhatározatoknak megfelelően kiépítendő kamerahálózatok egy része ugyanis olyan településre fog kerülni, ahol nincs helyi közterület-felügyelet, ezért e településeken nincs mód a kameraképek folyamatos figyelemmel kísérésére.
„A közterületi képi megfigyelőrendszerek működése akkor is hozzájárulhat a bűnmegelőzéshez, ha a kameraképek figyelemmel kísérése nem folyamatos, hanem csak olyankor kerül sor a felvételek utólagos felhasználására, ha a nyomozóhatóság valamely bűncselekménnyel kapcsolatban adatot igényel a települési önkormányzati képi megügyelőrendszer harminc napra visszamenőleg rendelkezésre álló képfolyamaiból. Feltételezhető, hogy a potenciális bűnelkövetők számára visszatartó erővel bír a képfolyamok utólagos visszanézhetőségének lehetősége” – áll a NAIH válaszában.
A NAIH javaslata egyébként a közterület-felügyelettel nem rendelkező települések esetében törvény a jegyzőre, vagy a képviselő-testület által kijelölt személyre testálná a törvény szerint a képi megügyelörendszer működtetésével kapcsolatban a közterület felügyelet által ellátandó feladatokat. „A fentiek értelmében pedig nincs elvi adatvédelmi akadálya annak, hogy a települési önkormányzatok, bűnmegelőzési célból folyamatos emberi felügyelet nélkül működő közterületéi kamerarendszereket működtessenek.”
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
