NASA kvantumfölény
Hírek Informatika Kiemelt

Valódi a NASA kvantumfölényről szóló tanulmánya?

Alighanem az év tudományos szenzációja, ha bebizonyosodik, hogy a Google valóban elérte a kvantumfölényt. A hír azután terjedt el, hogy a NASA weboldalán átmenetileg elérhető volt egy erről szóló tanulmány, amit az akkori spekulációk szerint valójában csak belső használatra szántak. Később a tanulmány (vagy amit annak lehet gondolni) mégis elérhetővé vált, például az Inverse portálon ma is elérhető. Ha a dokumentum eredeti, és nem módosítottak rajta, akkor igen érdekes információkat rejtenek a PDF fájl metaadatai.

A világsajtó a tanulmány kapcsán például John Martinist emelte ki szerzőként, hivatkozva valakire, aki látta a dokumentumot, miközben az azóta letölthetővé vált, NASA tanulmánynál Eleanor G. Rieffel van megjelölve szerzőként. Másrészt viszont John Martinis neve is szerepel a tanulmány végén, vélhetően előbbi a NASA, utóbbi a Google oldaláról vett részt a kutatásban. Az bizonyos, hogy mindkét kutató a kvantumszámítógépek területén aktív, tehát a téma nem áll távol tőlük.

Az utóbb nyilvánosságra került dokumentum pontos címe egyébként a “Quantum Supremacy Using a Programmable Superconducting Processor” lett, a NASA azonosító száma a NASA/TP-2019-220319, és az alábbi oldalon volt elérhető legkésőbb 2019.09.20-ig. Ha hinni lehet a NASAWatch oldalnak adott NASA válasznak, akkor a dokumentum törlésének valódi oka igazából az lehetett, hogy még nem ment végig azon a belső folyamaton, amely a publikálást megelőzi, így végső soron egy emberi hiba okozta a korai publikálást.

Amikor megnéztem az Inverse oldalán 2019.09.23-án publikált dokumentumot, akkor meglepve láttam, hogy egy eredetinek tűnő PDF fájl került megosztásra, nem pusztán a szöveg lett “másodközölve.” A dokumentum kapcsán érdekesség, hogy 2019.09.04-én hozták létre, de a metaadatok alapján 2019.09.22-én módosítottak rajta, miközben a dokumentum eredeti elérhetősége 2019.09.20-án már megszűnt, legalábbis az Internet Archives korábban már linkelt oldala alapján ekkor már nem volt elérhető a NASA oldalán.

Ilyen előzmények mellett meglehetősen kérdéses, hogy a most elérhető tanulmány tökéletesen megegyezik a korábban tévedésből nyilvánosságra hozott dokumentummal. Az eredeti dokumentum a Bing gyorsítótárában – állítólag – átmenetileg még elérhető volt, de ma már ott sem, mint ahogy az erre vonatkozó Internet Archives oldalakon sem. Azonban minden további okfejtés három dolgot feltételez: az egyik, hogy ez többé-kevésbé ugyanaz a dokumentum, mint amit a NASA eredetileg nyilvánosságra hozott, a második, hogy legalább a metadatait nem módosították, a harmadik pedig, hogy az eredeti feltöltéskor sem helyeztek el a metaadatok között szándékosan megtévesztő információkat.

Quantum Supremacy Using a P… by Alexandre Couto on Scribd

Ha mindezt elfogadjuk, akkor érdemes megnézni, hogy más esetben, általában hogyan épül fel egy NASA tanulmány. Egyik példának John W. Wilson és mások, Effects of the Serber First Step in 3DHZETRN-v2.1 elnevezésű, egyik legutóbbi tanulmányát vettem. Jól látható, hogy a két dokumentum szerkezete nagyon hasonló: mindkettőben szerepel a későbbi elérési útvonal a dokumentum első oldalának fejlécében. A NASA logója azonban feltűnően eltérő minőségű, John W. Wilson dokumentuma MiKTeX pdfTeX-1.40.17 alkalmazással készült, Eleanor G. Rieffel dokumentuma viszont Acrobat PDFMaker 17 for Word alkalmazással.

Egy harmadik dokumentumot, Brad Humphreys Predictive Kinematic Analysis Methodologies for Use With OpenSim című tanulmányát megvizsgálva azonban az is elmondható, hogy mind az élesebb NASA logót, mind az Acrobat PDFMaker for Word alkalmazást használták már más esetben (nyilván számtalan alkalmazással létrehozhatók PDF állományok, de a publikálás előtti formalizálásnál vélhetően ugyanazokat használják a szervezeten belül). Formailag és technikailag tehát az utóbb nyilvánosságra került PDF látszólag megegyezik a NASA oldalán elérhető más tanulmányokkal. Ami az érdekességét jelenti, az a metaadat  további tartalma. A PDF “belső” elnevezése például a “BEFORE YOU CONTINUE” (általánosságban: “figyelmeztetés, mielőtt folytatnád”) lett.

Ezeket az adatokat általában nem szokták kitölteni, vagy ha mégis, akkor a dokumentum neve, vagy más, a szerzőre/kibocsátó intézményre vonatkozó  adat található benne, de semmiképp sem ilyen, vagy ehhez hasonló üzenet szokott ott szerepelni. Másrészt ki lett töltve a szerző adatait tartalmazó mező is: “n.l.heimerl” névvel. A név névazonosság alapján Lynn Heimerl-re utalhat, de ez csak spekuláció.

NASA2

A három említett tanulmány és metaadataik (Forrás: NASA)

Ő 2013-ban a NASA Scientific and Technical Information (STI) programjának menedzsere volt (ebben a programban futott most a NASA-Google közös kvantumkutatása is), de már a kilencvenes években is a NASA Langley Research Centerben dolgozott. A névazonosságot erősíti egy az internetről letölthető NASA dokumentum az STI projekt résztvevőiről, ahol a Lynn Heimerl névhez az n.l.heimerl@nasa.gov email cím van társítva, amiből kikövetkeztethető, hogy az ő NASA szervezeten belüli neve az “n.l.heimerl.”

Feltételezhetően hatalmas szakmai tapasztalata és meglehetősen egyedi neve ellenére alig találni Lynn Heimerl-ről bármilyen érdemi információt az interneten, a Google találati listája szerint “előfordulhat, hogy egyes találatokat az európai uniós adatvédelmi törvény értelmében eltávolítottak”, ami arra utal, hogy valaki sikeresen kérelmezte erre a névre vonatkozó bizonyos találatok elrejtését. Érdekesség, hogy részt vett a NASA Open Government Directive programjának kidolgozásában, amely a szervezeten belüli transzparenciát és az átláthatóságot kívánta erősíteni. Az Open NASA weboldalon egyébként most a magyar származású Szádeczky-Kardoss Éva kutatása a vezető hír.

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről: