
Egy csütörtökön megjelent kormányhatározat szerint pályáztatás nélkül értékesítik az egykori taszári katonai repülőtér ingatlanjait. A jogszabály szerint mindez a taszári repülőtér területének kereskedelmi, ipari és logisztikai célú hasznosításával kereskedelmi repülőtér kialakítása érdekében történik.
Az ügylet versenyeztetés mellőzésével, legalább a független ingatlanforgalmi szakértő által megállapított forgalmi értéken kerül lebonyolításra, a vevő pedig az SGF Silu Global Fund Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság (cégjegyzékszám: 01-10-141394) lesz.
Az ügylet kapcsán a HVG írta meg először, hogy „a cég végső tulajdonosa nem ismert”, amit a 24.hu már a címadásban tovább fokozott azzal, hogy a „Homályos tulajdonosi hátterű cégnek adja el az állam a taszári repülőteret” címet adta az írásának.
Az egészben az az érdekes, hogy a nyilvános és közhiteles cégadatok szerint semmi probléma nincs a céggel, igaz a 24.hu sem erre hivatkozik, hanem arra, hogy „az Opten céginformációs szolgálat szerint „nem jeleníthető meg végső tulajdonos”, aminek oka lehet például, hogy „ellentmondásos a közzététel, vagy végső tulajdonos nem képezhető a körbetulajdonlások miatt”.
Nekem nincs Opten előfizetésem, fogalmam sincs, hogy milyen adatbázisból dolgozik, ezért azt sem tudom, hogy ki mit lát benne, de abban biztos vagyok, hogy amiből az Opten dolgozik az nem lehet több, maximum kevesebb, mint a cégnyilvántartás közhiteles és nyilvános adatai. Ami nyilván az újságírók számára is elérhető.
És amiben semmi különös nincs a cégalapítással, az alapítók, és a tulajdoni hányaduk pontosan látható, legfeljebb annyi említésre méltó történt, hogy az alapításkor véletlenül 100 forint lett számmal megadva a részvények értékénél egy véletlen elírás miatt (szövegesen eleve százezer volt), amit később kijavítottak.
Ilyenkor mindig az ötlik fel bennem, hogy vajon a HVG/24.hu vonalon akkor most felmerülhetett valamilyen olyan információ, ami miatt bevállalták ezeket a merész következtetéseket? Persze, lehet, hogy tökéletesen igazuk van, csak épp a konkrét cég kapcsán nem ez látszik a cégadatokból.
Más, sokkal kevésbé fontos, hogy tegnap óta agyalok azon, hogy vajon miért lett ez a cég neve, hiszen ez eléggé szokatlan cégnév, hasonlót se nagyon találni Magyarországon. Az SGF feloldásához persze nem kell forenzikus nyelvész szakértőnek lenni, hiszen a Silu Global Fund kezdőbetűiből áll. Ebből a Global Fund érthető, de a Silu nem triviális.
Lényegében persze akármit jelenthet az a szó, hogy „Silu”. Lehet kínai feloldásokat találni rá, illetve hindu nevekre asszociálni, de a legérdekesebb kétség kívül a pakisztáni urdu megfejtés, ahol „lassú”-t jelent. De mindez csak egy gondolati játék, ugyanennyi erővel bármit is jelenthet, semmit azonban nem.
Ugyanis a cégszabatosság elve szerint a vezérszón kívül a cégnévben csak magyar szavak szerepelhetnek a névalkotás nyelvi és társadalmi követelményeinek megfelelően a magyar helyesírás szabályai szerint. Ezért például a cég neve például nem lehet kizárólag számok vagy betűk halmaza.
A borítókép illusztráció.
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről: