Távol álljon tőlem a fogadatlan prókátor szerepe, de ismét aktiválta magát Facebookon az „ingyenes és örökké tartó” ncore tagságot kínáló álweboldal, az ncore.tech, avagy más néven „Ingyenes NCORE regisztráció Facebook” oldal, amiről persze a végén kiderül, hogy nem ingyenes és persze nem is ncore.
Az talán már közismert, hogy a személyes és persze a pénzügyi tranzakciós adatokra (ez esetben pedig leginkább a pénzre) érdemes minden esetben rendkívül körültekintő módon vigyázni az online környezetben. Sajnos ennek ellenére úgy tűnik az ál-Facebook oldal – a látogatóinak bejegyzései alapján – már 2017. novemberében is aktív volt, és már akkor jópáran az áldozatául estek.
A megtévesztés részleteiről a HVG is beszámolt. Akkor arról írtak, hogy a csalásnak bedőlő embereknek az SMS-e 5080 forintjába került, míg ha a prémium előfizetést is kérte, az további 1016 forint költséget jelentett. Most újabb csalási kísérletek is várhatók, hiszen változatos domain nevek köthetők össze a feltételezhetően orosz szerverrel.
Forrás: viewdns.info
A fentiek közül például az ncorecc.me már biztosan részt vett hasonló csalási kísérletben, az „Igazi NCORE regisztráció” Facebook oldal „segítségével.” Nem árt tehát felkészülni a fenti domain nevek változatos megjelenésére a különböző netes csalási kísérletek kapcsán. A lista alapján nemcsak az ncore, hanem a bithumen esetében is várhatók csalási kísérletek.
Hogy kik állhatnak az ilyen weboldalak mögött, azt gyakran még a nyomozó hatóságoknak is nehéz beazonosítani, egyébként az álncore oldal látogatottságának visszamérésére a csaló egy magyar analitikát, a mystat.hu szolgáltatását veszi igénybe, ami viszont nem követezik az „eredeti” ncore.cc weboldalból, mert ők viszont nem használják ezt a szolgáltatást. Most egyébként SMS helyett PayPal fizetést kér az oldal.
Mindenesetre az átverés pszichológiai mechanizmusa mondhatni klasszikus, hiszen ahogyan „A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacsőben” más termék kapcsán a károsultak a bank, úgy az átvert álncore áldozatok sem fognak a legközelebbi rendőrörs ajtaján dörömbölni.
Erre a jelenetre gondolok konkrétan:
Az első és talán második olvasatra is viccesnek tűnő jelenség mögött érdekes és jóval komolyabb kérdés, hogy szükség van-e, jogi és technológiai értelemben lehetőség van-e például „preventíven” megakadályozni a fenti weboldalakhoz való hozzáférést? Vajon várható-e, hogy ezeket a weboldalakat egyszer majd NEM átveréshez használják?
A blokkolás megelőzhetné-e a kamuweboldalak általi károkozást, ami akár kormányzati rendszereket is támadhat egészen triviális trükkökkel, gondoljunk csak a qov.hu domain előéletére. De vajon ki és milyen eljárásban dönthet majd egyszer az információszabadság korlátozásáról? És megtörténhet-e jogalappal mindez még azelőtt, hogy valódi károkozás egyáltalán megtörtént volna?
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
