Külföld

Új offenzívát indított Erdoğan Szíriában, fedőneve: Operation Spring Shield

Operation Spring Shield

Az elmúlt napok egyik legfontosabb külpolitikai eseménye volt a török katonák február 27-i megtámadása Szíriában, melynek két látványos eredménye lett. Egyfelől résnyire kinyílt a szíriai (és egyéb nemzetiségű) menekültek/migránsok előtt a török kapu Európába, másfelől az utóbbi napokban intenzív török dróntámadások történtek a szír csapatok ellen, amit most egy szélesebb beavatkozás követhet Észak-Szíriában.

Az elmúlt napokban történt események között meglehetősen jól dokumentáltak is akadnak, több videofelvétel is terjed az online tartalommegosztókon, azonban rengeteg a meg nem erősített információ, álhír. Ettől függetlenül néhány általános érvényű következtetés már most is levonható az eseményekből.

A közvetlen kiindulópont tehát a török katonák megtámadása volt, de az újabb török beavatkozás Észak-Szíriában egyáltalán nem előzmény nélküli, korábban is voltak ilyen ambíciók a török oldalon. A törököket ért támadásról elérhető néhány videó, amely állítólag a török egységeket mutatja a légitámadás során, példaként lásd a lenti felvételt.

Olyan felvételek is láthatók, melyek arra utalhatnak, hogy a török egységek föld-levegő rakétát is indítottak a térségben, azonban a felvétel kapcsán ugyancsak kérdéses, hogy valóban ott, és akkor készült, mint ahogy a célpont is csak a leírás alapján feltételezhető.

Az viszont bizonyos, hogy 2020.02.27-én az orosz védelmi minisztérium azzal vádolta Törökországot, hogy „illegálisan” hajt végre dróntámadásokat Szíriában, továbbá az orosz állami televízióban megjelentek olyan információk is, hogy török katonák indítottak vállról indítható rakétát orosz és szír repülőgépek ellen. Az orosz védelmi minisztérium ma ismét figyelmeztette Törökországot, hogy Idlib térségében nem tudja garantálni a török repülőeszközök biztonságát.

A médiában terjedő hírek eddig alapvetően török sikerekről számoltak be, amelyek közül én három dologra hívnám fel a figyelmet. Az egyik az intenzív drónhasználat a török támadások során, miközben a török légierő ember vezette gépeinek jelenlétéről kevesebbet hallani.

Több vágókép és összeállítás is elérhető a tartalommegosztó oldalakon, melyeken sikeres dróntámadások felvételei láthatók. A felvételek között azonban számos korábbi, vagy más helyszínen készült képsor is található. Ettől függetlenül is meglepően aktívak és egyelőre sikeresek a török drónok, ami azért fontos szempont, mert mind az UAV, mind a fegyverzete török termék. Íme, néhány összeállítás, ami az utóbbi pár napban született.

A különböző, összevágott képsorokon látható célkereszt, megjelölések, azok színei és a repülés metaadatainak kimaszkolása meglehetősen hasonló a  török Bayraktar TB2 drón promóciós videójában látottakhoz, ezért vélhetően valóban török bevetések képsorai láthatók.

A másik oldalról gépvesztés is történt, ezt bizonyítják az alábbi videók is. A nyilvánosságra hozott felvételek, illetve meg nem erősített információk alapján egyébként a légitámadások jelentős részéért a TAI Anka-S és a Bayraktar TB2 drónok, valamint az általuk használt Rocketsan MAM és MAM-L, valamint UMTAS rakéták a felelősek.

Elemzők szerint egy MAM-L feltűnik a lezuhant TAI Anka-S-ként azonosított drónról készült felvételek egyikén.


Mint ahogy a TAI Anka-S is gyakran feltűnhet a szír légtérben. A HAARETZ szerint eddig három drónt lőttek le, ezzel szemben nagyon jelentős számú páncélozott szállítójármű, tank, löveg és helikopter van a szírek veszteséglistáján.

Illetve akadnak további, meg nem erősített felvételek is különböző török drónok lelövéséről.

Az első tényező tehát a saját gyártású és a néhány éve még tesztfázisban levő török fegyveres drónhasználat hatékonysága és expanziója. A második, hogy a török támadásokban nemcsak jelentős számban semmisítettek meg szír és egyéb eszközöket, hanem magas rangú katonákat is likvidáltak a támadások során.

A DailySabah hírei szerint Brig. Gen. Burhan Ramoun, Brig. Gen. Ismael Ali és Col. Mazar Farwati is életét vesztette a dróntámadásokban. Előbbi halálhírét a Rudaw is leközölte, ehhez a támadáshoz kötve. Ezek alapján feltételezhető, hogy egy gyors és pontos válaszcsapás kivitelezése nem lehetett váratlan feladat a török hadsereg számára.

A harmadik a Pantsir-S1 kilövésének a kérdése. Történt ugyanis, hogy a médiában terjed egy felvétel, amely szerint egy meglehetősen modern, orosz  gyártású szír Pantsir-S1 légvédelmi egység is kilövésre került (ráadásul látszólag beüzemelt állapotban) egy török drón által. Az ilyen egységek elsődleges feladata épp a drónok leküzdése lenne.


A felvétel viszont leginkább azért érdekes, mert egyes elemzők szerint a felvétel nem Szíriában készült, hanem Líbiában, a célpont pedig nem egy szír Pantsir-S1, hanem egy UAE egység. A spekuláció legjobb tudásom szerint egy charly015 nevű bloggerhez köthető, aki a médiában terjedő, rossz minőségű felvételt elemezve jutott erre a következtetésre.

A okfejtésének lényege, hogy a szír Pantsir-S1 egységek KAMAZ 6560 platformra épülnek, amelynek egyik sajátossága, hogy a fülke és a hátsó felépítmény között viszonylag kevés, pótkeréknyi tér van, amit ráadásul felülről egy lemez részben le is takar.

A drónvideón látható jármű szerinte ugyan Pantsir-S1-ként azonosítható, de jól látható, hogy a fülke mögött jelentős tér van a felépítményig, amit ráadásul középen egy fekete sáv kettévág.

Ez pedig megfeleltethető a MAN SX-45 vázra, az Egyesült Arab Emírségek (UAE) számára épített Pantsir-S1 egységeknek, amelynél látszólag valóban több a fülke mögötti tér, amit a hosszában elhelyezett, felülről nem takart pótkerék oszt két részre.

Szerintem a felépítmény-tér-fülke arányaiból lehetne további következtetéseket levonni, vagy esetleg olyan felvételeket keresni, amely a szír Pantsir-S1 ütegeket felülnézetből ábrázolja. Ezek hiányában is, nekem meggyőzőnek tűnnek az érvei.

De még ha tényleg így van, ez természetesen akkor sem jelenti azt, hogy nem volt sikeres török dróntámadás szír Pantsir-S1 ellen (különböző források már most több szír légvédelmi egység elpusztításáról cikkeznek), hanem pusztán azt, hogy az ezt alátámasztani kívánó, a médiában terjedő felvétel esetleg mégsem erről készült.

És hogy mit keresnek a török drónok és az UAE légvédelmi egységek Líbiában (és az ugyancsak UAE-hez köthető kínai, Wing Loong II drónok és a kínai LJ-7 rakéták), az már egy másik történet. Az ottani konfliktusban egyébként minden fél veszíthetett már korábban is drónokat.

Borítókép forrása: wikipedia.org

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:

Ajánlott tartalom

Továbbiak:Külföld