Donald Trump a kuvaiti kormány terrorellenes intézkedéseit másolja? Vagy fordítva?

kuvaiti vízum

Trump amerikai elnök első rendeletei közül a legnagyobb felháborodást talán az keltette, amely átmenetileg felfüggesztette a vízumkiadást hét, többségében muszlim lakosságú ország vonatkozásában. A rendelkezések problémát okoztak a gazdasági szereplőknek, például az IT szektor számára, mivel sok szakember tartózkodik az érintett országokban. Vannak cégek, amelyek a hasonló kormányzati lépésektől tartva, eleve nem is alkalmaznak ilyen munkaerőt.

Az elnöki rendelet átmenetileg megállította a szíriai menekültek befogadását is, valamint felfüggesztette a beutazást Szíriából, Iránból, Irakból, Szudánból, Líbiából, Szomáliából és Jemenből. Trump egy későbbi nyilatkozatából kiderült, hogy 90 nap múlva – amint az új biztonsági, határellenőrzési mechanizmusokat kialakítják – ismét megkezdődik a vízumok kiadása, méghozzá a világ valamennyi országa számára.

Donald Trump pár nappal később megismételte: a beutazások felfüggesztése nem muszlimellenes intézkedés, csupán az a célja, hogy az ország biztonságát sikerüljön megőrizni. A biztonsági fejlesztéseket követően tehát a vízumkiadás folytatódni fog.

Nem az Amerikai Egyesült Államok az egyetlen olyan ország, amelyik korlátozni kívánja a beutazást a migrációval összefüggő biztonsági kockázatok, mint például a terrorizmus miatt. Egyes sajtóinformációk szerint Kuvait a felháborodást keltő Trump rendelet kiadását követő napokban függesztette fel a vízumkiadást öt ország: Szíria, Afganisztán, Pakisztán, Irak és Irán vonatkozásában.

Az első médiareakciók még arról szóltak, hogy Kuvait lényegében Trump nyomdokain járva, az amerikai programot “másolva” alkotta meg az „új” szabályokat. A valóságban azonban ez egészen máshogy néz ki. Kuvait ugyanis lényegében évek óta korlátozza – változó indokokkal és szabályok szerint – a vízumkiadást. De vajon valóban kuvaiti tiltólistára került most az említett öt ország?

Ez is egy megközelítése a problémáknak

 

Fontos tudni, hogy Kuvaitnak meg kell birkóznia azzal a ténnyel, hogy noha (2016-os adatok szerint) mindössze 2.832.776 lakosa volt, az országban már 2015-ben is 4.183.658 fő tartózkodott. A különbséget pedig túlnyomórészt a vendégmunkások és a bevándorlók okozzák. 2014-ben egyébként etiópok kerültek “tiltólistára.” A tilalom indokolásában akkor a káros munkaerőpiaci hatások és a romló közbiztonsági mutatók egyaránt szerepet játszottak.

Később libanoni és szíriai állampolgárok kisebb-nagyobb csoportjaival szemben vezettek be hasonló intézkedéseket. 2016-ban már egyértelműen az Iszlám Állammal és a Hezbollah terrorszervezettel szembeni fellépéssel indokolták a döntéseket, amik azonban egyedi és nem általános tilalmak voltak. Egyben megerősítették, hogy elektronikus és fizikai úton is megfigyelik a terrorszervezetek szimpatizánsait és elkötelezettek a biztonság garantálására.

 

Minderre szükség is lehet, hiszen 2015. júniusában öngyilkos merénylet történt a kuvaiti Shia mecset közelében. A terrorakcióban legkevesebb 27 személy vesztette életét és több százan megsérültek. A robbantás a kötelező péntek déli ima alatt történt, amikor az al-Sawabir negyed egyébként is a legzsúfoltabb volt. A kuvaiti rendőrség és a titkosszolgálat a következő egy évben három terrorista sejtet számolt fel.

A terrortámadással összefüggésben végül letartóztatott öt kuvaiti állampolgárt, köztük egy rendőrtisztet is. Ők beismerő vallomást tettek, és mindannyian az Iszlám Állam tagjának vallották magukat. A sejtek tagjai között egyébként olyan személy is volt, akinek az öccse halt meg az iraki harcokban. Ő ezt követően tért vissza az Egyesült Királyságban folytatott tanulmányaiból, és csatlakozott az Iszlám Állam terrorszervezethez.

Nem lehet tehát azt mondani, hogy Trump beutazási tilalma példa nélküli lenne. Más kérdés persze, hogy az érintett országok világpolitikai súlya nyilvánvalóan igen eltérő. Mindazonáltal a két lista között egyértelműek az átfedések, kivéve talán Pakisztán esetét. Az indiai sajtó – nyilván nem véletlenül – épp a Pakisztánra vonatkozó tilalmat emelte ki Kuvait döntéséből.

És az egész történet ezen a ponton válik a legérdekesebbé. A tilalom kapcsán ugyanis – állítólag – megszólalt Pakisztán kuvaiti nagykövete, Ghulam Dastagir is és szerinte alaptalanok a Pakisztánnal szemben bevezetett korlátozásról szóló hírek. Mindenesetre ennek a nyilatkozatának nincs hivatalos nyoma a nagykövetségének honlapján.

Furcsa módon, az orosz államhoz közeli Sputnik News hírportál másnap frissítette a korábbi cikkét, valótlan tartalmúnak titulálva a korábbi állításait. Mindez azért rendkívül különös, mert az orosz média egyébként nem fukarkodik a valótlan tényállításokkal (vagy legalább valós hír hamis színben feltüntetésével), ha az Moszkva érdekében áll. Márpedig a Sputnik News ebben az esetben épp olyan módon mutatta be a történéseket, amiből az Amerikai Egyesült Államok “kottájából játszó” kuvaiti kormány képe bontakozik ki.

Ehhez képest rendkívül meglepő, hogy mindössze egy, a geo.tv által leközölt, rövid cikkre hivatkozva állította a Sputnik News később, hogy Ghulam Dastagir valóban azt nyilatkozta, hogy Pakisztán nem szerepel ilyen kuvaiti listán, sőt, egy korábbi, 2011-es tilalomról szóló híreket is alaptalan szóbeszédnek nevezte. A kuvaiti belügyminisztérium által üzemeltetett e-Visa rendszerben egyébként nem szerepelnek a tilalommal megjelölt országok.

A hírt a nyugati sajtó sem dolgozta fel, sőt. A térségben mérvadó médiákban sincs nyoma a tilalomnak, a hírt a napokban terjesztő források zöme pedig Indiához köthető. Érdekes módon azonban az érintett országok is hallgatnak, kivéve persze a már említett nagykövetet. Az egész történetben fordulatot jelent egy 2011-ben megjelent cikk, ami szinte szóról szóra megegyezik a most megjelent hírekkel.

Hat évvel ezelőtt ugyanis pontosan arról írt a helyi média, hogy Kuvait átmeneti jellegű korlátozást, illetve tilalmat vezet be Szíria, Afganisztán, Pakisztán, Irak és Irán vonatkozásában. Az indokok akkor is a terrorizmus és a biztonsági kockázatok voltak, és – nem mellékesen – akkor is cáfolták a tilalom tényét. A történet ennél kuszább már nemigen lehetne, de végül a kuvaiti külügyminisztérium határozottan tagadta a médiában terjedő híreket.

Ahogy az ilyen történeteknél lenni szokott, a kérdések egy részére nincs válasz. A Sputnik News önkritikája nyomán aligha orosz eredetű dezinformációról van szó, mint ahogy az sem valószínű, hogy az Amerikai Egyesült Államok, vagy akár Kuvait érdekében állt volna egy ilyen hír terjesztése.

Abból kiindulva, hogy melyik volt az egyetlen szereplő, amely kategorikusan cáfolni kezdte az állításokat, a hír Pakisztánt érintette legérzékenyebben (tehát Pakisztán terrorfenyegetettsége lehetett a dezinformáció célpontja), aminek a forrása és terjedése is több szálon Indiához köthető. Ettől függetlenül viszont az sem lehetetlen, hogy informális szabályozók miatt, valóban szinte lehetetlen kuvaiti vízumot kapni a megjelölt országokból.

Ha tetszett, ne maradj le a következőről: