Továbbfejlesztik a magyar internetcenzúrát

internetcenzúra

A napokban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elismerte, hogy nem tudja hatékonyan blokkolni a külföldi, engedély nélküli szerencsejáték szervezőket, ezért arra kérik a lakosságot, hogy a foci EB nyomán csábító ajánlatok ellenére se fogadjanak ilyen oldalakon. Mindez az önkritika meglehetősen érdekes kontextusba helyez egy, az információszabadságot súlyosan korlátozó eljárást, amely lényegét tekintve a KEHTA rendszerét jelenti.

A fenti bekezdésben megfogalmazottak kissé félrevezetőek, merthogy az internetcenzúrát egyébként nem is a NAV végzi, hiszen a blokkolás technikai kivitelezéséért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felelős. Ők üzemeltetik a KEHTA adatbázist, amely a hozzáférhetetlenné tett weboldalak listáját tartalmazza és ők felelősek a korlátozás technológiai kivitelezéséért is.

Mint arról korábban már beszámoltam: az utóbbi időben egyre bővült azon bűncselekmények köre, amelyek nyomán kötelező lett a bíróságoknak elrendelni már a jogerős ítélet előtt is az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt, valamint a NAV eljárása is egyre hosszabb időre szóló tiltást eredményezett.

A KEHTA rendszer hatékonyságával azonban nem csak a NAV, hanem maga az NMHH is elégedetlen lehet, ugyanis már megrendelték annak továbbfejlesztését. A CDN szolgáltatók mögötti tiltott tartalmak szűrését, nyomkövetését és tiltását megvalósító rendszer fejlesztése tárgyában kiírt közbeszerzési eljárást az Online Projects Kft. nyerte el 39.700.000 forintért.

Akit a technikai részletek is érdekelnek, azoknak íme a továbbfejlesztett rendszerrel szemben támasztott követelmények és elérendő funkciók listája:

1. Domain név IP feloldásokat követő backend (DNSCD),
2. KEHTA interfész módosítása DNSCD használatához,
3. KEHTA interfész “blocklist”,
4. DNSCD biztonsági mechanizmus,
5. CTRL daemon adatbázis kezelő felület,
6. Földrajzilag elosztott DNSCD lekérdezés,
7. Software Defined Network (SDN) kutatás-fejlesztés,
8. PF daemon V2.0: PF-DPDK kutatás-fejlesztés,
9. Felhő szolgáltatás mögötti illegális internet tartalmak szűrésére szolgáló szakrendszer felkészítése IPv6 címek kezelésére,
10. A Felhő szolgáltatás mögötti illegális internet tartalmak szűrésére szolgáló szakrendszer fejlesztéséhez szükséges rendszerintegrációs szolgáltatás.

Az NMHH internetcenzúrával összefüggő feladatai ráadásul a jövőben tovább nőnek, sőt, az Online Projects Kft. segítségével talán képes lesz majd akár az Uber weboldalainak hatékony blokkolására is. Egy már elfogadott, T/10529. számú törvényjavaslat szerint ugyanis a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) fogja – határozatával – blokkoltatni a diszpécserszolgálati engedéllyel nem rendelkező szolgáltatókat. Feltéve, hogy korábban már bírságot szabott ki rájuk és az nem vezetett eredményre. Vagyis akkor, ha a szolgáltató, az engedély nélküli tevékenységét tovább folytatja. A szabályozással nyilvánvalóan érintett Uber – a törvényjavaslat elfogadása után nem sokkal – már reagált is az új jogszabályra.

Az Uber továbbra is kitart amellett, hogy az új technológiák betiltása, blokkolása – pusztán azért, mert azokat nem lehet beleerőszakolni az elavult szabályozás keretei közé – nem jó irány.

Más jellegű probléma is akadhat a szabályozással az ArsBoni elemzése szerint. Az Európai Unió Bírósága előtt van ugyanis – a C-434/15. számon nyilvántartásba vett – egy kereset, melyben egy spanyol bíróság előzetes döntéshozatalra terjesztette elő azt a kérdést, miszerint az Uber által haszonszerzés céljából, a gépjármű tulajdonosa (Uber sofőr) és a városon belüli helyváltoztatást igénylő személy (utas) között, az összekapcsolódásukat lehetővé tevő informatikai eszközök kezelésével folytatott közvetítési tevékenységet pusztán közlekedési tevékenységnek vagy elektronikus közvetítési szolgáltatásnak kell-e tekinteni.

Ha bebizonyosodik, hogy utóbbiról van szó, úgy a magyar szabályozás és a blokkolás is jogsértővé válhat. Akkor azonban a jogalkotó könnyedén módosíthatja majd a blokkolást, hiszen a célját addigra tökéletesen el fogja érni. A Századvég-tanulmányok szerint a jogalkotónak ugyanis nem a blokkolás technológiai ténye a fontos, hanem “a magyar társadalom tudatosítása.”

Ha tetszett az írás, akkor ne maradj le a következőről: