Honvédelem és nemzetbiztonság

Tovább gyorsul a védelmi és biztonsági tárgyú beszerzések döntéshozatala

Nemzetbiztonsági Kabinet ülése

Valószínűleg sokan ismerik azt a szabályt, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén lehetőség van arra, hogy az Országgyűlés a védelmi és biztonsági tárgyú beszerzésekre vonatkozóan, a közbeszerzési törvény (illetőleg a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény) hatálya alól felmentést adjon az ajánlatkérőnek. Ezekben az esetekben a beszerzési eljárás részletei – általában –  nem ismerhetők meg.

Az utóbbi időben az ilyen eljárásban elköltött összegek is jelentősen megnövekedtek, részben a Zrínyi 2026 program nyomán, részben egyéb honvédelmi fejlesztésekkel összefüggésben. A tavalyi évben ráadásul különösen sok eljárás eredménye lett megismerhető, erről itt írtam részletesebben. Az ilyen közbeszerzésekre a média is gyakran felfigyelt, de talán kevesen ismerik az ezzel összefüggő eljárásrendet.

Ezeknek az eljárásoknak leegyszerűsítve– két fontosabb törvényi alapja van. Az egyik, hogy a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvényt nem kell alkalmazni az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 346. cikke alapján történő azon beszerzésekre, amelyek esetében ezen törvény szabályainak alkalmazása olyan információk átadására kötelezné a tagállamot, amelyek felfedése ellentétes a tagállam biztonságához fűződő alapvető érdekeivel.

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényt pedig nem kell alkalmazni a külön törvényben meghatározott védelmi és biztonsági tárgyú beszerzésekre azzal, hogy e beszerzésekre a külön törvényben meghatározott szabályok alkalmazandók, valamint ha a beszerzés a külön törvény alkalmazása alól is kivételt képez és az Országgyűlés illetékes bizottsága külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kezdeményezés alapján hozott előzetes döntésében a külön törvény alkalmazása alól felmentést adott.

A részletes eljárási szabályokat a 225/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet alapján a törvény szerinti beszerzési eljárás lefolytatása alóli felmentésre irányuló kezdeményezést (mentesítési kérelmet) az ajánlatkérőnek az előterjesztő miniszter felé kell benyújtani. Hogy az adott kérelem kapcsán ki lesz az előterjesztő miniszter, azt egy külön eljárásrend határozza meg. A kérelemben meg kell jelölni a beszerzéssel összefüggő, mentesíteni kívánt szerződés tárgyát és becsült értékét, valamint javaslatot kell tenni arra, hogy az Országgyűlés illetékes bizottsága a szerződés megkötése tekintetében adjon felmentést a törvény szerinti beszerzési eljárás lefolytatása alól.

Az ajánlatkérő a mentesítési kérelemben indokolást ad a kivételi esetkör alkalmazásának szükségességéről, a védendő alapvető biztonsági érdekekről és az intézkedés arányosságáról, továbbá ismerteti a beszerzés megvalósításának tervezett módját. A mentesítési kérelemhez csatolni kell az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat szakmai állásfoglalását is arra vonatkozóan, hogy a beszerzés milyen okból minősül alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzésnek.

Az előterjesztő miniszter a mentesítési kérelmet megvizsgálja, és ha az hiányos vagy nem egyértelmű, további kiegészítő információkat kérhet. Az előterjesztő miniszter – az érintett miniszterrel együttműködve – a mentesítési kérelemben foglaltakat megvizsgálja abból a szempontból is, hogy a szerződés tárgya összefügg-e közvetlenül az ország alapvető biztonsági érdekeivel, a szerződés tárgya alapján helye van-e a törvény szerinti beszerzési eljárás lefolytatása alóli mentesítésnek, és hogy a beszerzési eljárás lefolytatása alóli mentesítés nem befolyásolja-e indokolatlanul és aránytalanul hátrányosan a gazdasági szereplők közötti versenyt.

Az előterjesztő miniszter egyetértése esetén a mentesítési kérelmet, illetve az addig beszerzett szakmai állásfoglalásokat, illetve szakmai véleményeket az esetlegesen szükséges kiegészítő információk kézhezvételétől számított legkésőbb 15 napon belül megküldi egyetértő álláspontjának indokolásával együtt (vagy jelzi annak hiányát) a Nemzetbiztonsági Kabinetnek. A Nemzetbiztonsági Kabinetnek ebben az eljárásban véleményezési jogköre van.

Eljárási szempontból fontos, hogy a kormány ügyrendjéről szóló 1144/2010. (VII. 7.) Korm. határozat szerint a Nemzetbiztonsági Kabinet elnöke a belügyminiszter, tagja továbbá a miniszterelnök kabinetfőnöke, a honvédelmi miniszter és a külgazdasági és külügyminiszter. A Nemzetbiztonsági Kabinet – jelenlegi szabályok szerint – akkor határozatképes, ha négy tagja közül legalább három jelen van. A Kabinet szükség szerint, de általában kéthetente ülésezik, ülését a Kabinet elnöke hívja össze. Rendkívüli ülés összehívását bármely tag kezdeményezheti, ami jelenleg tehát személyes jelenlétet kíván meg.

Visszatérve a mentesítési folyamatra: a Nemzetbiztonsági Kabinet a kérelmet és annak mellékleteit, valamint az előterjesztő miniszter által a mentesítés tárgyában készített előterjesztést megvizsgálja. Ha a mentesítési kérelem vagy az előterjesztés hiányos vagy nem egyértelmű, a Kabinet további kiegészítő információkat kérhet az ajánlatkérőtől vagy az előterjesztő minisztertől. Egyetértése esetén a mentesítési kérelmet és annak mellékleteit, valamint a mentesítési kérelemben foglaltakról kialakított véleményét az előterjesztés kézhezvételétől számított 8 napon belül tájékoztatásul továbbítja az illetékes bizottságnak.

Most a mentesítési folyamat ezen a ponton, vagyis a Nemzetbiztonsági Kabinet eljárása kapcsán fog megváltozni. A kormány ügyrendjéről szóló 1144/2010. (VII. 7.) Korm. határozat módosításáról szóló 1006/2019. (I. 22.) Korm. határozata alapján ugyanis ezentúl a közbeszerzésekről szóló törvény, illetve a védelmi és biztonsági beszerzésekről szóló törvény alkalmazása alóli Országgyűlés általi felmentésre irányuló kérelemről történő vélemény kialakítása tárgyában a Nemzetbiztonsági Kabinet úgy is hozhat döntést, hogy az adott ügyben a tagok elektronikus úton vagy távbeszélő útján közlik szavazatukat.

Ezzel a módosítással a Nemzetbiztonsági Kabinet akkor is határozatképes marad, ha a távollévő tagok elektronikus úton vagy távbeszélő útján közlik szavazatukat, és legalább három tag szavaz. A Nemzetbiztonsági Kabinet elnöke a döntésről ilyen esetben öt napon belül tájékoztatja majd a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárát, illetve a Miniszterelnöki Kormányiroda nemzeti információs államtitkárát. Az új normaszöveg kifejezetten kimondja, hogy Nemzetbiztonsági Kabinet tagja ilyen döntést igénylő ügyben a Nemzetbiztonsági Kabinet ülésén személyes megjelenésre egyáltalán nem is lesz köteles.  Mindez pedig jelentősen leegyszerűsítheti és meggyorsíthatja az ilyen ügyekben való döntéshozatalt.

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:

Ajánlott tartalom