Törökország a mai naptól biztonságos harmadik országgá lett nyilvánítva

Törökország

A hirado.hu a tegnap esti órákban számolt be arról, hogy Görögországnak az a szándéka, hogy hétfőn visszaküldi Törökországba az illegális bevándorlók első, ötszáz fős csoportját. Egy meg nem nevezett görög illetékes hangsúlyozta, hogy az illegális bevándorlókat az uniós határvédelmi ügynökség (Frontex) hajóinak fedélzetén kell Törökországba szállítani, s valószínűleg Leszbosz vagy Híosz szigetéről kezdik meg a visszaküldésüket.

A Hürriyet elnevezésű török napilap cikke szerint az áttelepítés egyik célállomásaként kijelölt, közel 20 ezres lakosságú török Dikili városának lakói egyáltalán nem örülnek a menekültek várható érkezésének. Közismert, hogy Törökország kulcsfontosságú szerepet játszik a szíriai válság kapcsán. A török állam azonban meglehetősen ambivalens politikát folytat a menekültekkel kapcsolatban.

A sors furcsa fintoraként, a magyar kormány a 63/2016. (III. 31.) Korm. rendeletével egyébként aznap nyilvánította biztonságos származási és biztonságos harmadik országnak Törökországot, amikor a The Times megírta, hogy az elmúlt négy hónapban 16 szíriai menekültet, köztük gyerekeket lőttek agyon török határőrök, illetve vélhetően a PKK kurd terrorszervezet robbantott pokolgépet a délkelet-törökországi Diyarbakırban 7 rendfentartó halálát okozva.

Kevés találóbb példa van jelenleg a nemzetközi helyzet fokozódására, mint a török külpolitika jelenlegi állapota. Az USA ugyanis továbbra sem tartja terrorszervezetnek a szíriai kurd erőket összefogó csoportot (PYD), és ezentúl is folytatni fogja támogatásukat, mondta John Kirby amerikai külügyi szóvivő – olvasható a Magyar Idők 2016. február 10-i cikkében. “A szekuláris kurd mozgalom hosszú távon is előnyös partnernek bizonyulhat az Amerikai Egyesült Államok számára, különösen egy esetleges szárazföldi beavatkozás társadalmi és politikai elutasítottsága fényében, míg a török kormány komoly biztonsági kihívásként értékeli a PYD megerősödését.”

2016. február 14-én John “Orbán Viktor egy neofasiszta diktátor” McCain republikánus szenátor úgy nyilatkozott, hogy egyértelműen orosz trükk a szíriai fegyverszünet, ráadásul az egyik legaktívabb harcoló fél, a szíriai kurd PYD nem is képviselte magát Genfben, Oroszország pedig felmentést kapott alóla, hogy nyugodtan folytathassa az elvben az ISIL és más terrorcsoportok ellen folytatott légi háborúját.

2016. március 28-án, hétfőn jelentették be Moszkvában, hogy az USA Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója, John Brennan 2016. március elején Moszkvába látogatott és az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatban (FSZB) dolgozó partnereivel folytatott megbeszélést. A bejelentéskor hangsúlyozták, hogy “nincs összefüggés az amerikai kémfőnök moszkvai látogatása és a Putyin által hivatalosan 2016. március 14-én elrendelt szíriai részleges orosz csapatkivonás között.”

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője 2016. március 15-én úgy nyilatkozott, hogy a Kreml most a legfőbb feladatot a szíriai konfliktus Genfben elkezdődött békés rendezésének maximális támogatásában látja. Peszkov ugyanakkor cáfolta, hogy az elhatározás hátterében Aszaddal szembeni elégedetlenség állna, és hogy ezáltal Moszkva nyomást próbálna gyakorolni Damaszkuszra – olvasható a HVG.hu cikkében.

Törökország és az Európai Unió között 2016. március 18-án született megállapodás a menekültek átvételéről, illetve ellenőrzött cseréjéről. “Mindenki elmondta, nem fordulhat elő, hogy Törökország zsarolja az uniót, Ankara viszont kettős beszédbe kezdett, a nyilvánosság felé az európai értékeket, a humanitárius eszmét emelte ki, ám a tárgyalásokon a források szerint vízummentességet, EU-csatlakozási fejezetek megnyitását, pénzt kért, és azt, hogy ne kelljen visszafogadnia a nem szíriai menekülteket.”

A megállapodás lényege az volt, hogy “a Törökországból a görög szigetekre 2016. március 20. után újonnan átkelő összes migránst visszaküldik Törökországba. A visszaküldés az uniós és a nemzetközi joggal teljes összhangban történik majd, ennek megfelelően semmiképp nem kerül majd sor kollektív kiutasításra. A Törökországba visszaküldött minden egyes szír migránsért egy másik szírt telepítenek át Törökországból az EU területére, figyelembe véve a menekültek kiszolgáltatottsága mértékének megállapítására szolgáló ENSZ-kritériumokat” – olvasható az EU-Törökország közös nyilatkozatban.

 Az AP hírügynökség 2016. március 29-én arról számolt be, hogy az amerikai kormányzat és a Pentagon elrendelte, hogy az USA diplomatái, illetve katonai személyzete, valamint azok családtagjai hagyják el a dél-török térséget, mivel közelebbről be nem azonosítható terrorakcióktól tartanak. Két nappal később, 2016. március 31-én feltehetően a PKK kurd terrorszervezet kemény célpontot, vagyis török fegyveres rendfenntartó erőket támadva hajtott végre sikeres terrorakciót Törökország déli részén.

A fentiek tükrében evidens lenne, hogy Törökország inkább Oroszországhoz közeledjen (és ezért lehet első látásra meglepő a Szu-24-es orosz vadászbombázó lelövése), ezt azonban furcsa módon maga a PKK, illetve annak múltja akadályozhatja a leginkább. A PKK, más néven Kurd Munkáspárt (Partiya Karkerên Kurdistan) 1974-ben alakult. Nem kell komolyabb összeesküvés-elmélet ahhoz, hogy vajon kinek az érdekében állt, 1974-ben, marxista-leninista Munkáspártot alapítani egy NATO tagország területén. Bárhol a világon. A PKK és a KGB kapcsolata ennek ellenére csak feltételezhető, bár az tény, hogy Oroszország a török külpolitikai nyomás ellenére is vonakodott a PKK-t terrorszervezetnek minősíteni.

A fentiek tükrében meglehetősen nehéz geopolitikai helyzetben találhatja magát Törökország, amely egyik legnagyobb kihívása a kurd szeparatista törekvésekkel szembeni harc. A nagyhatalmi játszmák reneszánszakor a kérdés tehát az, hogy vajon mely ország(ok)nak áll érdekében, hogy Törökország több milliós és vélhetően hosszú ideig tartó menekültkrízissel, az orosz “kivonulást” követően új erőre kapó, kurd szeparatista törekvésekkel szemben megerősödő autokratikus, vagy mások szerint már diktatórikus államberendezkedéssel álljon az (egyébként is meglehetősen távolinak tűnő) Európai Uniós csatlakozás küszöbén.

A nagyhatalmi sakktábla szélén “természetesen” áldozatok is vannak: elsősorban a mintegy negyedmillió szír halott, a több milliós külső, és felbecsülhetetlen méretű, földönfutóvá vált belső szír migráció. Áldozatai a Kölnben szexuálisan molesztált nők, és az európai lakosság is, amelyet egy olyan terrorszervezet, az ISIL fenyeget, amely nélkül ilyen mértékű menekültáradat aligha öntötte volna el Európát. És persze áldozata a józan ész, hiszen nehéz megmagyarázni, hogy mitől vált a jogalkotó számára, 2015. július 21-ét követően (a fenti események tükrében) biztonságos származási és biztonságos harmadik országnak Törökország. Ha akkor még nem tartották annak.

Ha tetszett az írás, akkor ne maradj le a következőről: