Bamako

Korábban már beszámoltam arról, hogy Maliban katonai hatalomátvétel történt idén augusztusban. A hatalomváltást akkor a nemzetközi közösség elítélte, többek között a MINUSMA programot szervező ENSZ, de még Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is. Később meglepően gyorsan  a tárgyalóaztalhoz ült a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) és a helyzet azóta már stabilizálódni látszik.

Október elején Josep Borrell nyilatkozata mutatott közeledést. Az Európai Unió ekkor már üdvözölte Bah Ndaw ideiglenes elnök és Moctar Ouane miniszterelnök kinevezését, valamint egy olyan forgatókönyvet, amely 18 hónap alatt lehetőséget teremt majd a polgári kormányzás megszilárdítására.

Az Európai Unió üdvözölte továbbá – a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége által több hetes, tartós tárgyalásokat követően – a Malival szemben elfogadott szankciók feloldását is. Most, hogy ezek a feltételek teljesültek, az Európai Unió készen áll arra, hogy támogassa az átmenetet, azzal a céllal, hogy demokratikus és szabad választásokat tartson, amelyek az alkotmányos rend helyreállításához vezetnek.

Ebben a folyamatban az Európai Unió, mint partner, különös hangsúlyt fektet a gyakorlati lépésekre olyan területeken, mint a kormányzás, a korrupció elleni küzdelem, a védelmi és biztonsági erők hatékonyabb, átláthatóbb és elszámoltathatóbb irányítása, valamint az állami szervek hatékonyabb jelenléte a legkiszolgáltatottabb régiókban az ott lakó emberek érdekében.

Ezen az úton haladt tovább Arancha Gonzalez Laya spanyol külügyminiszter, az október 22–24-én megtartott mali és burkina fasói látogatása során. A miniszter látogatása rávilágított arra, hogy Spanyolország támogatja az új, átmeneti mali kormány erőfeszítéseit a demokratikus folyamatok megszilárdítására, valamint az ország stabilitásának és biztonságának fokozására irányuló törekvéseit.

Nem mellékesen Spanyolország vezető szerepet tölt be az Európai Unió EUTM Mali kiképző missziójában (amelyben magyar katonák is szolgálnak), a spanyol Guardia Civil pedig a GAR-SI Sahel projekt vezetője a Száhel-övezeti országokban. Spanyolország tehát támogatja azt a folyamatot, amelyben – legfeljebb 18 hónapon belül – szabad és átlátható választások révén fejezi be Mali a politikai átmenetet. Mindehhez a spanyol szakértői tudást is készek a mali kormány rendelkezésére bocsátani.

A napokban a francia külügyminiszter is látogatását tette Bamakóban. A hivatalos közlemény szerint Franciaország üdvözli az átmeneti folyamatok közelmúltbeli, pozitív fejleményeit, amelyeknek hiteles választások megtartásához, és az alkotmányos rend helyreállításához kell vezetniük.

Jean-Yves Le Drian látogatása újólag megerősíti Franciaország azon törekvését, hogy továbbra is elkötelezett marad Mali mellett ebben a kritikus szakaszban. Teszi mindezt annak érdekében, hogy a kormány elindítsa a lakosság által régóta szorgalmazott reformokat.

Ilyen a kormányzás megerősítése, de fenntartja a biztonsági kihívások kezelésére vonatkozó kötelezettségvállalását is. Franciaország eltökélt szándéka ezért, hogy Száhel-övezeti partnereivel együtt folytassa a terrorizmus elleni, közös küzdelmet.

Ez utóbbiban azonban mintha némi véleménykülönbség bontakozott volna ki a francia és a mali álláspont között. A miniszterelnök ugyanis felvetette a lehetőségét bizonyos iszlamista, fegyveres csoportokkal való párbeszédnek, különösen azokon a területeken, ahol a központi kormányzat kifejezetten gyenge.

A francia külügyminiszter viszont meglehetősen élesen és kategorikusan fogalmazott, a békemegállapodást alá nem író terrorista csoportok felé pedig egyáltalán nem tűnt nyitottnak az álláspontja.

Pedig egyes elemzések szerint az új bamakói kormány és a fegyveres csoportok (köztük talán terroristák) közötti informális kapcsolatok kiépítése már folyamatban van és lényegében ennek az egyik látványos eredménye, hogy ebben a hónapban a kormány mintegy 200 fogvatartottat cserélt ki ezekkel a csoportokkal.

A mali álláspontnak is vannak azonban nemzetközi támogatói. Sőt, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára, Antonio Guterres is úgy véli, hogy “lesznek olyan csoportok, amelyekkel beszélhetünk, és akik érdekeltek lesznek ebben a párbeszédben.”

Szerinte a térségben jelen levő biztonsági erők nem elegendőek. Ilyen, elégtelen erőnek tartja Minusma programot Maliban, amely békefenntartó erő, de nincs béke, amelyet fenn lehet tartani, és egyértelmű a véleménye szerint, hogy a fellépésére előírt korlátok nem teszik lehetővé a terrorista fenyegetések elleni hatékony küzdelmet.

Továbbá, bár üdvözli a tevékenységét, de lényegében ugyanezt gondolja az Opéracion Barkhane műveletekről is, az expanzióhoz szükséges kapacitásainak hiánya miatt. Az iszlamista fegyveres csoportok tekintetében a lehetőségeket pedig az afgán helyzethez hasonlította, ahol például a tálibokkal lehetséges volt a párbeszéd kialakítása, az iszlám állammal azonban nem.

Borítókép: wikimedia.org

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a kövekezőről:

Ajánlott tartalom

Továbbiak:Külföld