Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény már az Országgyűlés előtt levő módosítását követően az eddig emberek által végzett biometrikus személyazonosítás támogatás mellett elkezdődik a teljesen automatizált biometrikus ellenőrzési, azonosítási szolgáltatások bevezetése is a Rendőrség és a közigazgatás támogatására.
Jelenleg az arcképelemző tevékenység nem más, mint az arcképelemző rendszer informatikai jellegű összehasonlító, valamint az azt elemző személy kiértékelő tevékenységével kapcsolatos eljárások összessége. Ennek jelenlegi folyamata, hogy az arckép profilt az arcképelemző tevékenységet végző szerv az arcképelemző rendszer igénybevételével az arckép profil nyilvántartásban kezelt arckép profilokkal összehasonlítja.
Az összehasonlítást megelőzően az arcképelemző tevékenységet végző szerv a metaadatok felhasználásával jogosult az arcképelemző rendszerben szűrési szempontokat meghatározni, és az informatikai alkalmazás segítségével történő összehasonlítás folyamatát a kiválasztott szűrési szempontok alapján megkezdeni. Az összehasonlítást követően pedig az arcképelemző tevékenységet végző szerv (vagyis az elemző személy) az összehasonlítás eredményét kiértékeli.
Az új szabályozással két új fogalom is bevezetésre kerül. Az egyik az automatizált összehasonlítás, ami nem más, mint „az arcképelemző rendszer gépi interfész útján történő igénybevételével végzett, elemzői kiértékelés nélküli, szoftveres arckép összehasonlításon alapuló eljárás.”
A másik pedig a találati lista, ami az arcképelemző rendszer által elvégzett informatikai jellegű összehasonlító tevékenység eredménye alapján képzett, arckép profilokat, technikai kapcsoló számokat, valamint az arckép profilok alapját képező arcképmásokat és azok metaadatait tartalmazó adathalmaz.
Az arckép profil nyilvántartás vezetésének a célja ezentúl a – korábbiakon túlmenően – a rendőri intézkedéssel érintett személyek személyazonosságának megállapítása, ellenőrzése is. Ugyancsak cél az elektronikus ügyintézést igénybe vevő személyek személyazonosság ellenőrzésének támogatása, illetve az ügyfélazonosítás keretében és az elektronikus ügyintézés során a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló eljárásokban a személyazonosság ellenőrzésének támogatása is.
A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadására jogosult szerv az eljárása során jogosult lesz a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a központi útiokmány-nyilvántartásban, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásban kezelt, illetve az eljárás során az eljáró személy által rendelkezésre bocsátott arcképmás felhasználásával az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét, valamint az automatizált összehasonlítást igénybe venni az eljáró személy személyazonosságának ellenőrzése érdekében.
Az arcképelemző tevékenységet végző szerv jogosult az arckép profilhoz rendelt technikai kapcsoló szám felhasználásával az adatközlésre kötelezett szervtől az arckép profil alapjául szolgáló arcképmást igényelni, közvetlen adatkapcsolat útján. A központi szerv a Rendőrség által, a rendőri intézkedéssel érintett személyek személyazonosságának megállapítása céljából, a részére automatizált eljárásban, rendszer-rendszer kapcsolat útján továbbított arcképmásból arckép profilt képez.
Amennyiben az átadott arcképmásból arckép profil nem képezhető, a központi szerv ennek tényéről az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet haladéktalanul tájékoztatja. Sikeresség esetén az így képzett arckép profilt a központi szerv az arcképelemző rendszer igénybevételével az arckép profil nyilvántartásban kezelt, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt arcképmásokból képzett arckép profilokkal összehasonlítja.
Ennek eredményessége esetén a központi szerv a Rendőrség részére haladéktalanul továbbítja a kiértékelés eredményeként kapott, sorrendben az első öt legnagyobb egyezőséget mutató arckép profilhoz tartozó, az arckép profil nyilvántartásban kezelt technikai kapcsoló számokat.
A rendőr az erre a célra rendszeresített eszköz segítségével jogosult átvenni a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a technikai kapcsoló számhoz tartozó természetes személyazonosító adatokat, valamint az arcképmást. A Rendőrség által átvett technikai kapcsoló számok kizárólag az igazoltatás során az arcképelemző rendszer általi automatizált összehasonlítást megalapozó ügyben használhatók fel. Az átvett technikai kapcsoló számokat az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv annak átvételét követő harminc napon belül köteles törölni.
Az elektronikus ügyintézés is egyszerűsödhet a tervezet indokolása szerint. Ha a polgár az eljáró hatóság hivatali helyiségében a sikeres személyazonosítást követően okmányigénylést kezdeményez majd – amelyhez új okmánykép (arcképmás) felvételezése szükséges –, és az okmánykép készítéséhez a közigazgatási szerv azonosítási számmal ellátott, videotechnológiával rendelkező, erre a célra rendszeresített eszköz segítségével a kérelmezőről arcképmás készítése végrehajthatóvá válik, akkor mellőzhető az egyébként elkerülhetetlen hivatali ügyintézés, növelve a közigazgatási szerv hatékonyságát, csökkentve az ügyintézők leterheltségét.
„Emellett az állampolgárok ügyintézése vonatkozásában is jogos érdek, hogy a polgárok személyazonosság ellenőrzésének támogatása, az okmánykép készítése és az okmány ügyintézés minél egyszerűbben és gyorsabban megtörténjen, hivatali helyiségben elhelyezett robot, megfelelő otthoni asztali számítógép vagy a polgár birtokában lévő kompatibilis mobil eszköz segítségével.”
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) korábban egyébként annak figyelembevételével alakította ki az álláspontját az Arcképelemzési Központ működésének adatvédelmi megfelelőségéről, hogy a biometrikus személyazonosítás támogatás, valamint a személyazonosság ellenőrzésével kapcsolatos szolgáltatások emberi közreműködéssel történnek, ami csökkenti az automatizált biometrikus ellenőrzés adatvédelmi kockázatait. Ehhez képest lényeges újdonság a tervezetben a teljesen automatizált biometrikus ellenőrzési szolgáltatások bevezetése.
A NAIH álláspontja szerint ennek az alapvető jogokra gyakorolt hatásai egyelőre nem ismeretesek, ezért fenn kívánja tartani a lehetőséget arra, hogy később, a jogalkalmazási tapasztalatok ismeretében szükség szerint észrevételeket és javaslatokat tegyen a biometrikus ellenőrzések jogi szabályozását illetően.
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
