Honvédelem és nemzetbiztonság

Tanulmányok a TIBEK működéséről

TIBEK

Idén júniusban jelent meg a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Szakmai Szemlében Nyitrai Sándor “A TIBEK adatbázisán alapuló elemzéseinek hasznosulása, fejlesztési lehetőség” című tanulmánya, amiről itt írtam, most pedig a legfrissebb Nemzetbiztonsági Szemle három cikke is a TIBEK működésével foglalkozik. Ezekből idéznék most pár érdekesebb gondolatot kedvcsinálónak, különös tekintettel arra, hogy a cikkek írói között a szervezet munkatársai is megtalálhatók.

Andrékó Gábor “A TIBEK – mint fúziós információs központ – centripetális hatása a magyar kormányzati döntésekre, különös tekintettel az értékelés és a tájékoztatás szerepére” című írásából kiemelném, hogy a szerző véleménye szerint a magyar szervezet az amerikai és a nyugat-európai példákhoz viszonyítva aránylag későn, 14 éves elmaradással alakult meg, de a régiót tekintve messze magasabb fejlettségi fokon áll, mint a pufferzóna vezető szerepére potenciálisan törekvő államok hasonló típusú szervezetei.

A TIBEK az elemzése szerint 2016. július 17-én két szervezeti elemből jött létre a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZBEKK) – amelynek részei az utasadat-információs egység (PIU) és az azt támogató nyílt forrású információszerző egység (OSINT) – és a Rendészeti Információs Iroda (a hibrid fenyegetésekkel kapcsolatos, illetve az időközben egyre táguló kormányzati igényeknek megfelelően a kül- és belpolitikai, gazdasági elemzések) összeolvasztásával.

Az OSINT elkerülhetetlenül fontos szerepe ebben a közegben a feladatokat végrehajtó egységek támogatásában jelenik meg úgy, hogy mindeközben önálló jelentési, elemző-értékelő feladatai és jogosultságai is vannak. A szervezet feladatai évről évre növekedtek. “Ha az együttműködő szervezetektől 2018-ban feldolgozásra érkezett információk mennyiségét bázisértéknek tekintjük, akkor 2019-ben az információk azonos nagyságrendűek, 2020 végére pedig 222%-os növekedést mutatnak.”

A 2018-as évet bázisértéknek tekintve 2019-re és 2020-ra az együttműködő szervek és a kormányzat részére készült tájékoztatók mennyisége 127%-kal nőtt. Érdekesség, hogy darabszámra a kimenő anyagok 2019-ben és 2020-ban hasonló nagyságrendűek, ami mögött a szerző szerint a tájékoztató munka folyamatának letisztulása és a tájékoztató anyagok színvonalának további minőségi javulása áll.

A napi rendszerességű tájékoztatás célja a felhasználók figyelmének felhívása olyan hírekre, amelyek rövid vagy középtávon megoldandó problémaként jelentkezhetnek a kormányzat számára. Ezek a jelzések tömörek, legfeljebb 4-5 sorosak  (formai követelménye, hogy betűtípusa Times New Roman, betűnagysága 12-es, a sorköz szimpla, igazítása pedig sorkizárt). A döntéshozónak lehetősége nyílik arra, hogy a jelzés kézhezvétele után azonnal visszakérdezhessen, kiegészítő jelentést kérhessen az eredeti forrástól közvetlenül vagy a fúziós központ csatornáján keresztül.

Vezetői időgazdálkodást támogató jelzés még a heti rendszerességű tájékoztatásban az annota, amely az összes beérkező információ közül tematikusan összeállított, figyelemfelkeltő jelzéscsokor. A jelzések tömörek, az eredeti adatállomány – amelynek terjedelme pár bekezdéstől akár több száz oldalig terjedhet – lényegét legfeljebb 21-29 sorba sűrítve jelenítik meg (az annota betűtípusa Times New Roman, betűnagysága 14-es, a sorköz szimpla, igazítása pedig sorkizárt).

A különböző keresőmotorok segíthetik az információkutatást, de önmagukban nem mindig képesek automatikusan megtalálni a világhálóra feltett minden információt, amit viszont egy gyakorlott elemző a szerző szerint meg tud keresni. “Az információk állandó figyelemmel kísérésére és előzetes szűrésére, továbbá a 24 órás töretlen tájékoztatásra a TIBEK-nél az ügyeleti szolgálat mutatkozott a legalkalmasabb szervezeti egységnek.”

A szervezet fejlesztése kapcsán előtérbe került, hogy az elemzések túllépjenek a rövid és a középtávú értékeléseken, és a döntéshozó figyelmét felhívják olyan távolabbi időszakban várható veszélyekre és fenyegetésekre, amelyek esetleges negatív hatásainak kivédésére minél előbb fel kell készülni. “A KER (azaz Korai Előrejelző Rendszer) a közigazgatási információs rendszerek korrupciós kockázatainak kezelésétől, a kibervédelem helyzetének nyomon követésén keresztül, a természeti katasztrófák lehetséges bekövetkeztének prognosztizálásáig az élet és a köz- és államigazgatás számos területén már alkalmazott intézkedés.”

Ugyanebben a számban jelent meg Filep Szilárd – Pethő Zsuzsa: “A TIBEK Találatkezelő Központ” elnevezésű tanulmánya. A szerzők szerint a nemzeti utasadat-információs egységek és az általuk végzett – utasadatokkal kapcsolatos elemző-értékelő – tevékenység a terrorizmus és a súlyos nemzetközi bűncselekmények elleni küzdelem viszonylag új és kevésbé ismert eszközei közé tartoznak. “Az utasadatokban (PNR) rejlő potenciálok széles körű hasznosítása jelentősen hozzájárul a közbiztonság, valamint a nemzetbiztonság védelméhez.”

A PNR-adatokat a légitársaságok vagy megbízásuk alapján más szolgáltatók gyűjtik az utas vagy megbízottja által megadott adatok segítségével a foglalásra nyitva álló határidőn belül. “Az összegyűjtött PNR-adatokról általánosságban elmondható, hogy ugyan az adatok minősége és mennyisége légitársaságonként és útvonalanként eltérő lehet, azonban a minimális PNR-adattartalom is releváns információkkal szolgálhat a terrorista vagy súlyos bűncselekményben érintett személyek azonosításához, továbbá kapcsolatrendszerük, valamint illegális tevékenységük feltérképezéséhez.”

Az utasadat-információs egység feladatkörét 2019. június 1-jétől a TIBEK Találatkezelő Központ látja el és a PNR-rendszer az utasadatokat a beérkezéstől számított öt évig tárolja, amely időtartamot követően az adatok végleg törlődnek a rendszerből. A Találatkezelő Központ PNR-rendszere egy automatizált kockázatelemzési folyamat során az együttműködő szervek által szolgáltatott háttérinformációk felhasználásával előre definiált paraméterek, szabályrendszerek és értékelési kritériumok alapján szűri a beérkező utasadatokat.

Az Európai Uniónak is meg kell erősítenie és javítania kell a határigazgatás, bűnüldözés és terrorizmus elleni küzdelem terén használatos informatikai rendszereit, adatarchitektúráját és információcseréjét. A kitűzött célok megvalósítása érdekében az Európai Bizottság 2016 novemberében javaslatot tett – többek között – az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozására (a jelenlegi tervek szerint a rendszer éles működése 2022 negyedik negyedévé-ben kezdődhet meg).

“A TIBEK – ahogy a legtöbb titkosszolgálat – alapvetően bilaterális együttműködések formájában tart kapcsolatot nemzetközi partnereivel, így ennek megfelelően számos vezetői és szakértői szintű találkozóra került sor az elmúlt időszakban, ami nagyban hozzájárult a TIBEK nemzetközi színtéren való ismertségének és egyben elismertségének növekedéséhez. A külföldi fúziós központok tekintetében jelenleg az amerikai, a brit, a francia, a holland, a lengyel és szlovák szervekkel a legintenzívebb az együttműködés.”

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:

Ajánlott tartalom