Amit nehéz nem a politika szemüvegén keresztül értelmezni, de hátha sikerül a tények talaján állva megvilágítanom, hogy mi is az én gondom. Merthogy szerintem ezerféle gond van a sajtó egy – jelentős – részében elterjedt cikkekkel, véleményekkel, még akkor is, ha történetesen olyan médiákban zajlik egy szerintem téves folyamat, amit máskülönben gyakran olvasok.
A koronavírus fertőzéssel a kutatói munka is megnehezült, hiszen számos adatbázis – ingyenesen – csak könyvtárakból, oktatási intézményekből érhető el. Ezek bezárásával párhuzamosan azonban több online szolgáltató is úgy döntött, hogy átmenetileg minenki számára ingyenesen hozzáférhetővé teszik az információkat, így a helyzet, ami a kutatók számára alapvetően hátrányos, számomra most több lehetőséget is megnyitott.
Történt ugyanis, hogy eltelt egy év azóta, hogy írtam azokról a vélt vagy valós problémákról, amik az Országház védelme kapcsán merültek fel az Országgyűlési Őrség 2018. évi tevékenységéről szóló beszámolóban. Most ismét meghallgatták Tóth László parancsnokot a tavalyi év legfontosabb eseményeiről, de mindezt szeretném most egy érdekes, a témát más perspektívába helyező gondolatmenetbe ágyazni.
Az utóbbi napokban egymás érik a mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségeit és eredményeit firtató tudományos cikkek a médiában. Ezen cikkek fókuszában leginkább a koronavírus (COVID19) kitörésénél jeleskedő, kanadai BlueDot áll, amely nyelvi elemzést használva hírek, illetve információk elemzésével ért el kiemelkedő eredményeket, és megjósolta a fertőzés kirobbanását, jócskán megelőzve a hivatalos forrásokat. De vajon mi lesz […]
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) folyamatosan véleményezi a kormány jogszabálytervezeteit. Ezekből az állásfoglalásokból – amennyiben nyilvánosak – pedig megismerhetők a jogalkotási tervek és az ezzel összefüggő adatvédelmi kérdések, esetleges problémák is. A jelenlegi állásfoglalásokból egy olyan világ jövőképe bontakozik ki, amit jelenleg még csak sci-fikből ismerünk.
Az Európai Tanács 2018. szeptember 5-én fogadott el egy rendeletet az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról. Az ETIAS rendszer lehetővé teszi előzetes ellenőrzések elvégzését és – szükség esetén – az utazási engedély kiadásának megtagadását az olyan, vízummentességet élvező, harmadik országbeli állampolgárok esetében, akik a Schengeni térségbe kívánnak beutazni. Ebben kap hamarosan szerepet a […]
Az utóbbi időben felerősödtek a honvédelmi beszerzések kritikai megközelítését jelentő hangok, leginkább természetesen a kormánykritikus lapokban. Ennek többféle olvasata is van (például a közelgő választás ténye), másfelől viszont valóban, talán párját ritkítóan átláthatatlan a védelmi beszerzések jelentős része, amelyek volumene – teszem hozzá szerencsére – szignifikánsan megnövekedett.
Olvasom az index.hu-n, hogy “a hétvégén komoly offenzívába kezdtek adathalász hekkerek a hazai internetszolgáltatók ügyfelei ellen, az Indexhez is befutott néhány olvasói panasz,” hogy az I2 blogszekcióját (ahol egykor a Jogalappal blog is megfordult) böngészve a Telekom, a Digi, az UPC és más szolgáltatók gyanús nyereményjátékára irányító oldal ugrott fel böngészőjükben.
A sajtóból tudtam meg, hogy részt vettem az utóbbi évek legbotrányosabb VOLT fesztiválján, merthogy a helyszínen egyáltalán nem jöttem rá, hogy kormányzati propaganda szólt a hangszórókból. Vélhetően már csak azért sem, mert akkor voltam a színpadok közelében, amikor rendezvény volt, egyébként meg sörért/WC-ért álltam sorba. Én örömmel megnéztem a “vasfüggönybontás” 30 éves évfordulójáról szóló plakátokat, […]
Körülbelül egy évvel ezelőtt írtam arról, hogy vajon kellenek-e informatikus jogászok a kibervédelem területén? A konklúzióm akkor az volt, hogy ilyen jellegű ismeretekkel rendelkező szakemberekre igen, azonban erre irányuló, speciális képzésre aligha. Azóta eltelt egy év és a HunCERT konferenciája kapcsán arra gondoltam, hogy felvetném a kérdést abból a szemszögből is, hogy szükség van-e egyáltalán […]
Az elmúlt hét legkevésbé megértett híre volt számomra, amikor az Átlátszó blogon megjelent a szenzációsnak szánt hír, hogy “Rogán Antalék kulcsszavak alapján figyeltetik az internetet, álhírek terjedése ellen küzdenek.” Őszintén szólva azóta sem értem, hogy most ugyan mi probléma van ezzel a jelenséggel. Persze számtalan probléma lehet, például, ha valami probléma van a beszerzés tisztaságával, vagy […]
Demokráciafelfogás válogatja, hogy a fékek és ellensúlyok rendszere milyen mértékű szerepet kap, de az kétségtelen, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás és berendezkedés elengedhetetlen feltételeként tekinthetünk rá. A fékek és ellensúlyok szerepét a gyakorlatban az ellenőrző feladatokat ellátó szervezetek és intézmények látják el, mint amilyen például a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, vagyis a NAIH.