Tegnap egy biztonságpolitikai előadás-sorozat folytatásaként került megrendezésre a Stefánia Palotában “Az Iszlám Állam tevékenységének kihatásai az európai biztonságra és biztonságpolitikára” című rendezvény. Aligha van aktuálisabb téma ezen a területen, ezért nem meglepő ezért, hogy több, mint ezer fő jelezte érdeklődését az esemény kapcsán.
A médiában tavaly megjelent történet szerint két magyar fiatalember 2015 elején csatlakozni próbált az Iszlám Állam terrorszervezethez. Egyikük ki is utazott Törökországba, ahol a török titkosszolgálat emberei elfogták, majd hazatoloncolták. Végül 2016 szeptemberében mindketten előzetes letartóztatásba kerültek Magyarországon. Az előzetes letartóztatás végrehajtását pedig furcsa módon az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI) rendelték el végrehajtani. […]
Az utóbbi idők talán legkülönösebb hírébe botlottam a napokban. A német hadsereg egyik főhadnagyát ugyanis terrorizmus vádjával tartóztatták le. Sokan felkaphatnák a fejüket, hogy lám, a radikális iszlám tanok követői már a német hadseregbe is beszivároghattak. A jelenleg ismert, hivatalos álláspont szerint azonban a 28 éves katona az “erőszakos cselekményt” épp ellenkezőleg, idegengyűlöletből tervezte elkövetni.
A lőfegyverek iránt érdeklődő hazai közösség tagjai között keltett felháborodást nemrég egy magyar jogszabálytervezet, ami a lőfegyvertartást egyébként is szinte ellehetetlenítő szabályokat tovább szigorítaná. A tervezet legtöbbet támadott pontja ugyanis olyan értelmezési és gyakorlati bizonytalanságot okozhat, ami az egyébként is csekély számú, civil kézben levő lőfegyver tartását lényegében betiltaná.
Trump amerikai elnök első rendeletei közül a legnagyobb felháborodást talán az keltette, amely átmenetileg felfüggesztette a vízumkiadást hét, többségében muszlim lakosságú ország vonatkozásában. A rendelkezések problémát okoztak a gazdasági szereplőknek, például az IT szektor számára, mivel sok szakember tartózkodik az érintett országokban. Vannak cégek, amelyek a hasonló kormányzati lépésektől tartva, eleve nem is alkalmaznak ilyen […]
Hónapok óta zajló bírósági eljárás zárult le a napokban Izraelben. A heves társadalmi vitát kiváltó ügy kiindulópontja az volt, hogy Sgt Elor Azaria – izraeli katonaként – fejbe lőtt egy még életben levő, de már harcképtelenné vált és súlyosan megsérült palesztin terroristát, a történésekről pedig kamerafelvétel készült. A bíróság szerint az izraeli katona cselekménye a […]
Az utóbbi években szervezett bűnözői körök, egy hajléktalan nevére, mintegy 200 ezer SIM-kártyát vásároltak a Magyar Telekomtól, a SIM kártyákból pedig a párizsi és a brüsszeli terrorcselekményeket végrehajtó terroristasejt tagjaihoz vándorolhatott néhány.
A kormány a tegnapi nap folyamán (a 1217/2016. (IV. 29.) Korm. határozattal) döntött a terrorellenes intézkedések megvalósításához szükséges költségvetési többletforrások biztosításáról. A rendelet, amely több, azonnal hatályba lépő rendelkezést tartalmaz már egyértelműen számol a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) költségeivel, noha egyébként a szervezet létrehozásához szükséges legalapvetőbb szabályokat rendezni kívánó törvény még el […]
A napokban jelentette be Pintér Sándor belügyminiszter a Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján, hogy egy terrorizmus elleni intézkedéscsomag megalkotásáról döntött a Kormány. “Brüsszel tanulságait le kell vonni, egyértelmű számunkra hogy fokozni kell a biztonsági intézkedéseket” – indokolta a kezdeményezést Pintér Sándor.
Sajnálatos aktualitást adott a 2016. március 22-i brüsszeli terrortámadás egy, a napokban záródott konferenciának, melynek védnökei a Terrorelhárítási Központ, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Magyar Nemzeti Bank voltak. A terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei című konferencia épp pár nappal ezelőtt, 2016. március 17-én lett megrendezve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Dísztermében.