Egy hónapja írtam arról, hogy sci-fibe illő adatkezelési kérdések merültek fel Magyarországon. Az adatvédelmi hatóság véleményezett például egy törvénytervezetet, amelynek nyomán a hadkötelesek és a kiképzett tartalékosok adatainak kezelése egy olyan centralizált rendszerben történne, amelyet sokféle adatforrásból, békeidőben is folyamatosan frissítenének. Jövőre mindez valósággá válik.
Vegyes polgári pilótaképzésre szerződött az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis, a török haditechnikai beszerzések leállításáról tárgyalt a Honvédelmi és rendészeti bizottság, 2020-ban módosulni fognak a polgárok biztonságát erősítő törvények, antikorrupciós célt is szolgálhat a VÉDA, azonban a NAIH szerint ennek legitimálása nem történhet fals keretek között.
Hanem például arra a címre, hogy “a parancsnok kérte ki a kulcsra zárt kórlaptárból Demeter Márta VIP-igénylőjét.” Pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálatát követő határozata rendkívül sok olyan fontos részletet tartalmaz, ami a sajtó ingerküszöbét nem lépte át.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) folyamatosan véleményezi a kormány jogszabálytervezeteit. Ezekből az állásfoglalásokból – amennyiben nyilvánosak – pedig megismerhetők a jogalkotási tervek és az ezzel összefüggő adatvédelmi kérdések, esetleges problémák is. A jelenlegi állásfoglalásokból egy olyan világ jövőképe bontakozik ki, amit jelenleg még csak sci-fikből ismerünk.
Az Európai Tanács 2018. szeptember 5-én fogadott el egy rendeletet az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról. Az ETIAS rendszer lehetővé teszi előzetes ellenőrzések elvégzését és – szükség esetén – az utazási engedély kiadásának megtagadását az olyan, vízummentességet élvező, harmadik országbeli állampolgárok esetében, akik a Schengeni térségbe kívánnak beutazni. Ebben kap hamarosan szerepet a […]
A minap a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke felszólította Hadházy Ákost arra, hogy haladéktalanul törölje a „Csatlakozzunk az Európai Ügyészséghez!” elnevezésű kezdeményezéssel összefüggésben 2018. július 19. és 2019. május 30. között az érintettektől gyűjtött valamennyi személyes adatot, mivel azok gyűjtése a hatóság szerint érvényes jogalap nélkül történt.
A sajtóból tudtam meg, hogy részt vettem az utóbbi évek legbotrányosabb VOLT fesztiválján, merthogy a helyszínen egyáltalán nem jöttem rá, hogy kormányzati propaganda szólt a hangszórókból. Vélhetően már csak azért sem, mert akkor voltam a színpadok közelében, amikor rendezvény volt, egyébként meg sörért/WC-ért álltam sorba. Én örömmel megnéztem a “vasfüggönybontás” 30 éves évfordulójáról szóló plakátokat, […]
Történt ugyanis, hogy a Ferencvárosi Szociális és Gyermekjóléti Intézmények Igazgatósága egyik munkatársa – tévedésből – kilenc darab, személyes adatot tartalmazó dokumentumot téves címzett részére postázott, méghozzá Újpest Önkormányzatának Szociális Intézménye részére, amely ugyan azonos, jogszabályban előírt feladatot lát el, de más illetékességi területen.
Pár nappal ezelőtt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) közleményt adott ki a DNS-elemző szolgáltatások igénybevételének veszélyeiről. Mindez nem véletlen: az utóbbi időben Magyarországon is szinte letarolták az online hirdetési felületeket a különböző DNS tesztek.
Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) alkalmazásának kezdete óta viszonylag sok idő telt el, ami alatt számos ponton megszilárdult az adatvédelmi gyakorlat, míg más területeken, például az ágazati szabályozásnál továbbra is sok a kérdőjel. Mindenesetre a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) nemrég tájékoztatást nyújtott egy meglehetősen innovatív területet, a biometrikus adatkezelést érintő kérdésben.
Közleményt adott ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), miszerint ismeretlen személyek, magukat a NAIH ügyintézőjének kiadva önkormányzatokat, lakásszövetkezeteket (és nem kizárhatóan más személyeket, társaságokat) keresnek meg, és arról értesítik az érintetteket, hogy egy közeljövőbeli időpontban hatósági ellenőrzést tartanak az adatvédelmi szabályok körében.
Nemrég írtam a NAIH gyakorlatáról a különböző jogszabálytervezetek véleményezése kapcsán, írásomnak pedig része volt az a megjegyzés is, hogy egy, a NAIH által már véleményezett, de társadalmi vitára nem bocsátott jogszabálytervezet szerint “a katonákra(?) vonatkozó biomerikus adatmegőrzés egészen extrém időtartamig, 50 évig terjedne.” Tegnap benyújtásra került az egyes törvényeknek a Magyar Honvédség új szervezeti rendjének […]
Demokráciafelfogás válogatja, hogy a fékek és ellensúlyok rendszere milyen mértékű szerepet kap, de az kétségtelen, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás és berendezkedés elengedhetetlen feltételeként tekinthetünk rá. A fékek és ellensúlyok szerepét a gyakorlatban az ellenőrző feladatokat ellátó szervezetek és intézmények látják el, mint amilyen például a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, vagyis a NAIH.
Sokak számára gondterhelt időszak volt a GDPR utáni életre való felkészülés, pedig egyelőre úgy tűnik, hogy a vihar előtti csend időszakába érkeztünk, amikor még minden szereplő kiheveri az átállás fáradalmait, és egyelőre csak az extrém adatvédelmi aktivisták garázdálkodnak a multik panaszkezelő osztályait leterhelendő.
Különösebb megrázkódtatás nélkül csöppentünk bele a GDPR utáni időszámításba, azonban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság így sem pihen, hanem ajánlásokat fogalmaz meg a GDPR életbe lépését követő gyakorlati teendők kapcsán.