Az Országgyűlés Külügyi bizottságának 2020. április 20-án megtartott ülésén részt vett Dr. Béres János altábornagy, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) főigazgatója, aki a koronavírus-járvány elleni védekezésről tartott a jelenlévők részére tájékoztatót. Mindez azért is különösen érdekes, mert a katonai hírszerzés vezetőjétől meglehetősen kevés nyilatkozat jelenik meg, különösen ilyen aktuális témában.
Történt ugyanis, hogy eltelt egy év azóta, hogy írtam azokról a vélt vagy valós problémákról, amik az Országház védelme kapcsán merültek fel az Országgyűlési Őrség 2018. évi tevékenységéről szóló beszámolóban. Most ismét meghallgatták Tóth László parancsnokot a tavalyi év legfontosabb eseményeiről, de mindezt szeretném most egy érdekes, a témát más perspektívába helyező gondolatmenetbe ágyazni.
A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat legutóbbi, 2019/4-es Szakmai Szemléjében jelent meg Dr. Urbányi András cikke, “Nemzetbiztonsági vs. bűnügyi felderítés – a megszerzett információkkal való gazdálkodás kérdései” címmel. A tanulmány önmagában is érdekes témát feszeget (lényegében a nemzetbiztonsági érdek primátusát a bűnüldözéssel és az opportunitás elvével szemben), azonban az elméleti kérdések felvetésén túl meglehetősen gyakorlati információkat tartalmaz […]
Az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslatok alapján jelentős változások várhatók a honvédelemmel összefüggő jogszabályokban, illetve ezzel összefüggésben olyan egyéb normákban is, amelyek csak érintik ezt a területet. A változások az indokolások alapján összefüggenek a biztonságpolitikai kihívásokkal, a napjaink konfliktusait egyre inkább meghatározó hibrid hadviseléssel, illetve a modern technológiák, és ezzel párhuzamosan a kiberfenyegetés térnyerésével.
A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Szakmai Szemléjében jelent meg egy elképesztően izgalmas cikk az alkalmazott nemzetbiztonsági-elhárító ismeretek fejezetben. Takács Tamás “A kercsi incidens médiamegjelenésének szementikai megközelítése” című cikke ugyanis rendkívül érdekes elemzést tartalmaz a média viselkedésének tanulmányozására.
Legalábbis ami a költségvetési terveit érinti. Az amerikai védelmi minisztérium ugyanis jövőre az utóbbi évek legmagasabb összegét kéri katonai hírszerzési célokra. A 2020-as büdzsé ezzel elérheti a 22,95 milliárd dollárt. Utoljára a 2010-es költségvetés volt hasonlóan magas, igaz akkor 27 milliárd dolláros keretből gazdálkodhatott az amerikai katonai hírszerzés.
Egymást érték tavaly nyáron a találgatások, amik egy, a kormányzat hírigényét kiszolgáló, döntéshozatalát támogató szervezet jövőbeli felállítását vizionálták. Azóta ténylegesen is kialakításra került a Miniszterelnöki Kormányirodán belül a Nemzeti Információs Államtitkárság (NIÁT), azonban alig találni a szervezet tényleges működésére vonatkozó információt, mint ahogy a médiaérdeklődés is alábbhagyott a szervezetet illetően.
Bár alapvetően a Magyar Honvédség Parancsnoksága (MHP) létrehozása kapcsán került kiadásra a Magyar Honvédség új stratégiai és műveleti szintű vezetés-irányítási rendszere kialakításával összefüggő egyes feladatokról szóló 40/2018. (XI. 15.) HM utasítás, azonban egy haditechnikai innovációs és kutatási központ is létrejön az átalakítások nyomán.
Nemrég írtam a NAIH gyakorlatáról a különböző jogszabálytervezetek véleményezése kapcsán, írásomnak pedig része volt az a megjegyzés is, hogy egy, a NAIH által már véleményezett, de társadalmi vitára nem bocsátott jogszabálytervezet szerint “a katonákra(?) vonatkozó biomerikus adatmegőrzés egészen extrém időtartamig, 50 évig terjedne.” Tegnap benyújtásra került az egyes törvényeknek a Magyar Honvédség új szervezeti rendjének […]
Háromszáz doboz. A legutóbbi Felderítő Szemlében jelent meg Dr. Okváth Imre cikke, amelyből egyértelműen kiderül, hogy az MNVK 2. Csoportfőnökség tevékenységét illetően jelenleg is rendelkezik a titokgazda(?) több mint 300 dobozzal, bár úgy fogalmazott, hogy ezek kutatási értéke nem éri el az elhárítási iratokéit. Írása kimondva is egyfajta reflexió a lábjegyzetben nevesített ÁBTL tudományos munkatárs […]
Az új kormány megalakulása kapcsán arra gondoltam, összegyűjtöm az eddig kiszivárgott információkat amelyek a honvédelem és a nemzetbiztonság struktúráját és vezetőit érintik. Az teljesen egyértelműen látszik, hogy a két terület fontossága a kormányzat számára jelentősen felértékelődött, nemcsak az előző kormányhoz, hanem talán a teljes rendszerváltoztatás utáni időszak egészéhez viszonyítva is.