Pár nappal ezelőtt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) közleményt adott ki a DNS-elemző szolgáltatások igénybevételének veszélyeiről. Mindez nem véletlen: az utóbbi időben Magyarországon is szinte letarolták az online hirdetési felületeket a különböző DNS tesztek.
Sokáig váratott magára a GDPR szabályait az ágazati jogi normákba átültető jogszabály, azonban pár nappal ezelőtt benyújtásra került, méghozzá “az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló” T/4479 számú törvényjavaslat néven. Ha valaki eddig úgy érezte, hogy eddig nem érintette a GDPR valamilyen szabálya, akkor a 86 törvényt módosító jogszabály hatályba lépését követően ez egészen […]
Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) alkalmazásának kezdete óta viszonylag sok idő telt el, ami alatt számos ponton megszilárdult az adatvédelmi gyakorlat, míg más területeken, például az ágazati szabályozásnál továbbra is sok a kérdőjel. Mindenesetre a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) nemrég tájékoztatást nyújtott egy meglehetősen innovatív területet, a biometrikus adatkezelést érintő kérdésben.
Sokak számára gondterhelt időszak volt a GDPR utáni életre való felkészülés, pedig egyelőre úgy tűnik, hogy a vihar előtti csend időszakába érkeztünk, amikor még minden szereplő kiheveri az átállás fáradalmait, és egyelőre csak az extrém adatvédelmi aktivisták garázdálkodnak a multik panaszkezelő osztályait leterhelendő.
Különösebb megrázkódtatás nélkül csöppentünk bele a GDPR utáni időszámításba, azonban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság így sem pihen, hanem ajánlásokat fogalmaz meg a GDPR életbe lépését követő gyakorlati teendők kapcsán.