A Belügyminisztérium legújabb jogalkotási terve alapján a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, vagyis Péterfalvi Attila “meghatározó mértékű ellenőrzési jogkört” kaphat a nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében. A kérdéskör kapcsán korábban magam is írtam pár gondolatot a nemzetbiztonsági szolgálatok feletti civil kontroll problematikájával kapcsolatban.
Egy érdekes alkotmánybírósági döntés született pár nappal ezelőtt, amely – utólagos normakontroll eljárásban – a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) egyes rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességének megállapításával járt. Az ügy még 2015-ben indult, méghozzá a Kúria elnökének az indítványával.
Egy átfogó cikk jelent meg a napokban az index.hu hírportálon. Az írás kifejezetten a titkosszolgálatok működésére vonatkozó, 185/2016. (VII. 13.) kormányrendelet hatásairól, és az új szabályozással kapcsolatos kérdésekről, a várható joggyakorlat visszásságairól szól. A problémafelvetés jogos, de a kérdéskörnek szerintem van ennél talán még fontosabb oldala is. Még akkor is, ha összességében egyet tudok érteni […]
Nehéz feladat egy 129 oldalas Állami Számvevőszéki (ÁSz) jelentés áttekintése és bemutatása, hiszen egy bejegyzés keretei között könnyedén ki lehet emelni problémákat, vagy épp a megfelelőnek nyilvánított területeket, miközben a jelentés másik oldala háttérbe szorul. Talán ezért a média is óvatosan közelített a dokumentumhoz, amely egyébként “a Magyar Államkincstár közigazgatási hatósági tevékenységének és a központosított […]