A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat legutóbbi, 2019/4-es Szakmai Szemléjében jelent meg Dr. Urbányi András cikke, “Nemzetbiztonsági vs. bűnügyi felderítés – a megszerzett információkkal való gazdálkodás kérdései” címmel. A tanulmány önmagában is érdekes témát feszeget (lényegében a nemzetbiztonsági érdek primátusát a bűnüldözéssel és az opportunitás elvével szemben), azonban az elméleti kérdések felvetésén túl meglehetősen gyakorlati információkat tartalmaz […]
Vegyes polgári pilótaképzésre szerződött az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis, a török haditechnikai beszerzések leállításáról tárgyalt a Honvédelmi és rendészeti bizottság, 2020-ban módosulni fognak a polgárok biztonságát erősítő törvények, antikorrupciós célt is szolgálhat a VÉDA, azonban a NAIH szerint ennek legitimálása nem történhet fals keretek között.
Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény már az Országgyűlés előtt levő módosítását követően az eddig emberek által végzett biometrikus személyazonosítás támogatás mellett elkezdődik a teljesen automatizált biometrikus ellenőrzési, azonosítási szolgáltatások bevezetése is a Rendőrség és a közigazgatás támogatására.
A Belügyminisztérium legújabb jogalkotási terve alapján a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, vagyis Péterfalvi Attila “meghatározó mértékű ellenőrzési jogkört” kaphat a nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében. A kérdéskör kapcsán korábban magam is írtam pár gondolatot a nemzetbiztonsági szolgálatok feletti civil kontroll problematikájával kapcsolatban.
Egy érdekes alkotmánybírósági döntés született pár nappal ezelőtt, amely – utólagos normakontroll eljárásban – a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) egyes rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességének megállapításával járt. Az ügy még 2015-ben indult, méghozzá a Kúria elnökének az indítványával.
Egy átfogó cikk jelent meg a napokban az index.hu hírportálon. Az írás kifejezetten a titkosszolgálatok működésére vonatkozó, 185/2016. (VII. 13.) kormányrendelet hatásairól, és az új szabályozással kapcsolatos kérdésekről, a várható joggyakorlat visszásságairól szól. A problémafelvetés jogos, de a kérdéskörnek szerintem van ennél talán még fontosabb oldala is. Még akkor is, ha összességében egyet tudok érteni […]
Nehéz feladat egy 129 oldalas Állami Számvevőszéki (ÁSz) jelentés áttekintése és bemutatása, hiszen egy bejegyzés keretei között könnyedén ki lehet emelni problémákat, vagy épp a megfelelőnek nyilvánított területeket, miközben a jelentés másik oldala háttérbe szorul. Talán ezért a média is óvatosan közelített a dokumentumhoz, amely egyébként “a Magyar Államkincstár közigazgatási hatósági tevékenységének és a központosított […]