Még tavaly kezdtem bele az állampolgári jogok országgyűlési biztosának szerepének bemutatásába a Magyar Honvédség tevékenysége kapcsán kialakult visszásságok és alapjogi kérdések kivizsgálása kapcsán. Az első részben az OBH 1995-1998 között készült jelentései közül emeltem ki néhányat, most pedig az 1999-2000 évek következnek.
Valószínűleg sokan nem tudják, hogy az alapvető jogok biztosa, Dr. Kozma Ákos elképesztő országjárásba kezdett a koronavírus kapcsán, ami rendkívül pozitív, hiszen az esetlegesen felmerülő, alapjogias természetű problémák megelőzésének, illetve megértésének kézenfekvő módja a helyszíni jelenlét, megtekintés.
Magyarországon a 2011. évi CXI. törvény hatályba lépéséig (2012. január 1.) négy országgyűlési biztos működött, köztük az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is. Ezt követően három országgyűlési biztos jogutódja az alapvető jogok biztosa lett, míg az adatvédelmi biztos szerepét az újonnan létrehozott NAIH vezetője vette át. Érdekesség, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa meglehetősen gyakran foglalkozott […]
Talán meglepő helyen, a Balassagyarmati Rendőrkapitányság előállítójában jutott a címben szereplő következtetésre az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH), amikor az intézmény OPCAT (Optional Protocol to the Convention Against Torture, célja, hogy a kínzás, a kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód tilalmának gyakorlati megvalósulását biztosítsa) ellenőrzését végezte.
Két érdekvédelmi szervezet, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma – közös beadvánnyal fordult az alapvető jogok biztosához, kérve, hogy az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezze amiatt, hogy egy 2015-ben meghozott törvény miatt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a hivatásos állomány érdekvédelmére, szakszervezet nem működhet.