szaúdi támadások
Hírek Külföld

Szépen épül a ködösítés a szaúdi támadások körül

Az utóbbi napokban számos nemzetközi és hazai cikk foglalkozott a Szaúd-Arábiát ért drón és rakéta-támadással kapcsolatban. Pár napja én is gondolkodtam rajta, hogy írok még a legutóbbi fejlemények kapcsán, azután belefutottam az ArmsControlWonk írásába, ami addigra nagyjából összefoglalt mindent, amit találtam, úgyhogy mégis “félretettem” a témát. Azóta viszont eltelt pár nap, és úgy döntöttem, hogy írnék pár érdekességet.

Pedig mostanában már elég jó cikkek jelennek meg Magyarországon is a témával kapcsolatban, mégis akad némi hiányérzetem az eddig megjelent szakmai és kevésbé szakmai spekulációkkal kapcsolatban, illetve rávilágítanék néhány fontos, és talán kevésbé fontos részletre is.

Összefoglalva: a jelenlegi spekulációk talán addig jutottak, hogy a támadásban olyan cirkálórakéták is részt vettek, amelyek hatótávolsága alapján kétséges, hogy jemeni területről indítva elérhették-e Abqaiq olajfeldolgozóját és Khurais olajmezőit. Ez hozzávetőlegesen 1250 km távolságot jelent a gyakorlatban.

Ahogy még a támadás napján megírtam: a cirkálórakétát iráni Soumar-variáns Quds-1-ként azonosította a legtöbb szakértő. Ez egy valóban létező rakéta, amit a The Martyr Saleh al-Samad Exhibition elnevezésű jemeni katonai kiállításon mutattak be 2019. július 7-én. Az ilyen bemutatókat nyilván érdemes fenntartásokkal kezelni, de a rakéta – a valóságban – már korábban bevetésre került.

A rakéta ugyanis ekkor már nem lehetett ismeretlen a szaúdi hadsereg számára. A szakértői oldalak, és a hírpotálok többsége lényegében tényként kezeli, hogy az Abha International Airport elleni, 2019. június 12-i támadást Quds-1 rakétával hajtották végre. Csak érdekességként említem, hogy az interneten a később bemutatott bizonyítékok kapcsán más célpont is meg lett jelölve (utóbbi vélhetően dezinformáció).

A korábbi cikkemben beágyaztam Mohamed bin Khalid twitter oldalának képeit. Akkor még természetesen fogalmam sem volt arról, hogy valódiak-e. Később, a szaúdi védelmi minisztérium sajtótájékoztatóján “visszaköszöntek” a felvételeken látható roncsok, így tényként kezelhető az is, hogy a képeken valóban a szeptemberi támadásnál felhasznált rakéta maradványai láthatók.

De mit mondanak még a képek? A rakéta-maradványokat a sivatagos területen találta meg legalább két személy, akik közül legalább az egyik nem katona. A képeken a szaúdi homoksivatag látható, és bár panorámakép nincs, de valószínűsíthetően távol esik lakott településtől (talán az egyik képen, a távolban épületek láthatók?). Megláthatták hajnalban a becsapódással járó fényjelenséget? Véletlenül rátaláltak? Radarkép/légi felderítés alapján irányították oda őket?

A fentiek, és a szaúdi sajtótájékoztató alapján kijelenthető, hogy legalább két Quds-1(?) rakéta meghibásodott(?) Abqaiq olajfeldolgozója vagy Khurais olajmezője felé tartva és lezuhant. Itt kanyarodnék vissza az egyre terjedő spekulációkhoz, miszerint hatalmas, megválaszolhatatlan talány, hogy vajon valóban elérhette-e jemeni területről egy Quds-1 rakéta a célpontokat, vagy sem?

Elemzés

Forrás: armscontrolwonk.com

Az interneten keringő egyik népszerű térképet módosítva elég egyszerű a megfejtés: ha a zöld területen találták meg, akkor vélhetően nem, ha a piros területen, akkor vélhetően igen, ha a fekete részen, akkor pedig: ki tudja. A cirkálórakéták ugyanis – általánosságban – igyekeznek minél előbb elérni a célpontjukat, túlrepülni, majd visszafordulni: nem igazán szoktak (kivéve esetleg a légvédelmi egységek szándékos megkerülését, de azt leginkább a célpont közelében teszik).

Az intelligens-manőverező technológia természetesen valahol már elérhető, megtévesztő útvonal programozható, de alighanem ez a technológia nem a jemeni/iráni hadseregben keresendő. Ráadásul a roncsok sem a célpontok közelében lettek megtalálva a képek szerint .

Ha tehát a szaúdi védelemnek sem hírszerzési, sem műholdas, sem radarinformáció, de még csak szóbeli beszámoló sem áll rendelkezésre (én nem hinném) az esetről, akkor legalább a lezuhant roncsok elhelyezkedéséből valószínűsíthetné a rakéták útvonalát és kiindulópontját.

Elemzes2

Forrás: armscontrolwonk.com/arstechnica.com/Mohamed bin Khalid

A szaúdi védelmi bemutató is tartogat érdekességet. Egyfelől a rakéta “szárnyain” található I-II-III-IV jelölés (ami feltételezem az összeszerelést segíti) azonos a The Martyr Saleh al-Samad Exhibition elnevezésű jemeni katonai kiállításon bemutatott (középen), az Abha International Airport ellen “bevetett” (bal) és a most szeptemberben megtalált roncsok (jobb)  esetében is. Érdekes módon a szaúdi védelmi minisztérium bemutatóján “hátra dugták” a rakétákat, így nagyobb felbontású képeket elég nehezen találni.

Az is érdekes, hogy a két bemutatott rakétadarab “sorszámot” visel. A sivatagi képeken ez nem látszik, de ott épp más szögben állnak a roncsok, tehát ez nem “perdöntő.” A két sorszám az MC-79055 és az MC-79050. Meglehetősen furcsa, hogy a latin ABC karakterei látszódnak egy sugalmazottan iráni eredetű rakétán, a perzsa ABC helyett. De nem lenne példa nélküli.

Elemzes3

Forrás: rferl.org/yahoo.com

Az viszont mégiscsak érdekes, hogy a rakéta hátsó részén található szekcióban az angol “Section” kifejezés olvasható. Hogy mi következik mindebből? Szerintem egyfelől az, hogy ezt az akciót egyetlen egység hajtotta végre, és ez magyarázza a közeli sorozatszámokat a rakétákon. Ha egy nagyméretű, reguláris haderő (iráni), szervezetten hajtana végre ilyen támadást, akkor nyilván több egység is bevonásra kerülne, ahol aligha egymást követnék a sorszámok.

Elemzes4

Forrás: nbcnews.com

Másfelől pedig azt, hogy a támadást vélhetően olyan rakétával hajtották végre, amit “exportra” gyártottak. Ez magyarázná ugyanis az angol feliratokat és a latin ABC karaktereit. Jemen hivatalos nyelve az arab, míg Irán hivatalos nyelve a perzsa, így az angol nyelv használata egyáltalán nem lenne meglepő ebben a relációban (bár feltételezem azért, hogy a perzsa nyelvben több az arab eredetű jövevényszó, mint az angol). Persze mindez lehet szándékos megtévesztés is.

Érdekes a hatótávolságra vonatkozó spekuláció is. Az iráni Soumar állítólag az ukrán forrásból beszerzett szovjet/orosz Kh-55 lemásolásával készült. A technológia-másolás – általában – képességveszteséggel jár. Ráadásul – ehhez képest – a Quds-1-t a Soumar tovább egyszerűsített változatának tartják. A Kh-55 átmérője kb. 51,4 cm, a képeken látható, hogy a Quds-1 átmérője ezt nyilvánvalóan meg sem közelíti.

Azonban hiába kis teljesítményű a cseh eredetű(?) TJ-100 hajtómű, ha Kh-55 kifejlesztése (1971-1981) óta meglehetősen sokat fejlődött az anyagtechnológia, és a robbanófej tömege is jelentősen befolyásolja a hatótávolságot. Pusztán erre alapozva aligha állítható, hogy a távolság leküzdhetetlen volt. A támadás pontossága sokkal fontosabb és érdekesebb tényező.

Összességében a véleményem szerint az teljesen kizárható, hogy nem történt iráni segítségnyújtás a támadás végrehajtásához, mint ahogy az sem lehetetlen, hogy a támadás eleve iráni területről történt. Másfelől az is bizonyos, hogy a felmerült kérdésekre a választ minden potenciális érintett, de leginkább Szaúd-Arábia pontosan tudja. Ez esetben pont annyi a misztérium, mint amikor felmerült a kérdés, hogy vajon ki dobott BL755-ös kazettás bombát Barcsra?

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről: