Szaúd-Arábia

A mai napon Magyarországra látogatott Ádil bin Ahmed al-Dzsubeir szaúd-arábiai külügyi államtitkár, mint arról több híradás is beszámolt.  Délelőtt találkozott Szijjártó Péter külügyminiszterrel, azonban délután előadást tartott “Saudi Foreign Policy and Reforms of Vision 2030” címmel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem dísztermében, ahol én is jelen voltam. Arra gondoltam, hogy az előadása kapcsán írnék néhány gondolatot.

A jogalappal.hu tematikájának megfelelően leginkább a biztonsággal kapcsolatos témákra térnék ki, de általánosságban annyit, hogy érdekes volt, hogy mellettem pont a szaúdi TV forgatott, illetve természtesen teltházas volt a Ludovika díszterme.

Gyorsan a témára térve: az előadása kezdetén Ádil bin Ahmed al-Dzsubeir áttekintette Szaúd-Arábia helyét és szerepét a külpolitikai térképen, ami rendkívül szerteágazó volt, országa a Közel-Kelet és Észak-Afrika szinte valamennyi problémakörében érintett valamilyen formában.

A regionális problémákon túlmutatva és a biztonság kérdésére rátérve: többször is kitért a globális veszélyekre, többek között a klímaváltozásra, az esetleges járványokra, de legfőképp: a terrorizmus elleni harcra és a migrációra. Utóbbiak kapcsán a két ország közötti együttműködés is hangsúlyt kapott beszédében.

Ugyancsak globális veszélyként jelent meg az extrémizmus, amellyel kapcsolatban lényegében zéró toleranciáról számolt be. Véleménye szerint üldözendő az extrémizmus minden fajtája, legyen szó akár szélsőséges iszlám tanokról, vagy bármilyen más extrémista törekvésről.

Mindez nemcsak börtönnel fenyegetett, hanem Szaúd-Arábia aktívan fellép az ilyen folyamatok megelőzésére az oktatás és tájékoztatás területén, illetve visszaszorítani igyekszik azt az internet, illetve a közösségi oldalak felületén is.

Hosszan kitért arra, hogy Szaúd-Arábia elhatárolódik a szélsőséges iszlám felfogásoktól: lényegében a különböző vallások békés egymás mellett élése a cél, a köztörvényes bűncselekmények esetén pedig teljesen mindegy, hogy az elkövető milyen vallású, muzulmán, vagy épp zsidó.

Röviden kitért arra is, hogy a globalizáció és az internet segítségével a Fake News hihetelen hatékony tud lenni és jelentős károkat tud okozni, amely ellen fel kell lépni. A globális problémák mellett azonban Szaúd-Arábiának speciális problémákkal is meg kell küzdenie.

Ilyen például a vízügyi infrastruktúrával kapcsolatos problémakör, amelynek kezelésében Magyarország is szerepet kaphat, erről tárgyalt Szijjártó Péterrel is. A másik, talán kevésbé speciális probléma Irán és Irak kérdése.

Előadásában amikor csak tehette Ádil bin Ahmed al-Dzsubeir kitért az Iránnal való konfliktusra, amelyben Iránt egyértelműen agresszorként tűntette fel, mivel a véleménye szerint aktívan részt vesz Szaúd-Arábia elleni támadásokban, terrorista sejteket finnanszíroz, és célja a térség destabilizálása a proxy államokon keresztül.

Ezzel szemben Ádil bin Ahmed al-Dzsubeir szerint Szaúd-Arábia kifejezetten a béke megteremtésére és a térség stabilizálására törekszik a nemzetállamok támogatásával és tiszteletben tartásával. Ilyen aktív szerepvállalásként említette Irak újjáépítésében játszott szerepüket, vagy épp a migrációval kapcsolatos segítségnyújtásukat.

A biztonság kérdése egyébként központi szerepet kapott az előadásában, ami nyilvánvalóan az egyetem által meghatározott kereteknek is betudható. Általánosságban azonban több más terület is érintve volt, mint a turizmus, a gazdasági kapcsolatok, vagy épp Szaúd-Arábia társadalmi átalakulása és IT-technológiai fejlődése (lényegében mindkettőre példaként a Sophia nevű robot szaúdi állampolgárságát említette).

Hallgatói kérdésekre is volt lehetőség, amelyekre Ádil bin Ahmed al-Dzsubeir felkészülten válaszolt, és az eredetileg tervezett három kérdés helyett még további négy kérdésre is szemlátomást örömmel felelt.

A zökkenőmentes programba egyetlen furcsa momentum ékelődött, amikor az egyik kérdező feltételezem arabul tette fel a kérdését – meglehetősen hosszan és emelkedett hangon, a moderátori figyelmeztetések ellenére – az egyébként angol előadáson, már kezdtem azt hinni, hogy épp valami kellemetlen ügy miatt kérdezik, de aztán kiderült, hogy alapvetően “csak” az iraki gazdasági és segítségnyújtási kérdésekről volt szó.

Borítókép: Gyömbér Béla

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:

 

Ajánlott tartalom

Továbbiak:Külföld