A régmúltba visszavezethető probléma volt, hogy a bírói engedélyhez kötött, titkos információgyűjtésre és titkos adatszerzésre szolgáló eszközök és módszerek alkalmazásának részletes jogi keretei meglehetősen alulszabályozottak voltak. Ennek részletszabályait – részben – a különleges eszközök és módszerek engedélyezéséről és igénybevételéről szóló 26/1999. (VIII. 13.) BM rendelet tartalmazta.
Mindazonáltal az eljárási szabályok csak meglehetősen elnagyolva voltak jelen a jogszabályban, ami BM rendeleti szintje ellenére lényegében az egyének alapvető jogainak (csak példálózva: magántulajdon védelme, magántitok védelme, emberi méltóság) egyik legjelentősebb korlátozásának gyakorlati menetét szabályozta.
A szabályozás szintje a napokban hatályba lépő új, 13/2018. (VI. 7.) BM rendelettel sem változott, azonban az új jogszabály lényegében teljesen szakított a korábbi szövegezéssel és immáron érdemi, részletes eljárási szabályokat tartalmaz a titkos megfigyelés gyakorlatának vonatkozásában.
Eljárási jellegű szabály lévén a BM rendelet elsősorban a jogalkalmazó hatóságok számára lesz irányadó,. Fontosabb szabály, hogy a titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerv vezetője kizárólag a nemzetbiztonsági szolgálatot keresi meg a végrehajtás érdekében küldemény titkos megismerése, lehallgatás és információs rendszer titkos megfigyelése alkalmazása esetén.
Azonban a titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerv vezetőjének a hely titkos megfigyelésének végrehajtása és a titkos kutatás végrehajtásához szükséges technikai támogatás biztosítása érdekében nem feltétlenül kell a nemzetbiztonsági szolgálatot igénybe venni.
Utóbbi (vagyis jelenleg a gyakorlatban a Nemzetbzonsági Szakszolgálat) egyébként még inkább szolgáltató jellegűvé válik, hiszen a titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerv köteles lesz a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának végrehajtása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálattal együttműködési megállapodást kötni.
Ami még érdekességként kiemelhető, hogy a 26/1999. (VIII. 13.) BM rendelet és a 13/2018. (VI. 7.) BM rendelet ugyanabból a jogszabályi felhatalmazásból, vagyis a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101 §. (1) h) pontjából ered, ami szerint a különleges eszközök és módszerek engedélyezésével, igénybevételével kapcsolatos szabályokat a miniszter állapítja meg.
Továbbá az új rendelet egyben hatályon kívül is helyezi a korábbit. Mindez azért érdekes, mert meglepően eltérő tartalmilag a két rendelet egymástól, miközben a törvényi engedély alapján lényegében ugyanazt a területet kellene, illetve kellett volna szabályozniuk. Persze a 1994. évi XXXIV. törvény 101 §. (1) h) pont módosítva lett az 51/2003. (XI. 5.) AB végzéssel javított 47/2003. (X. 27.) AB határozat alapján, de az eddig hatályos BM redeneletet is számtalan alkalommal módosították már, legutóbb például az 50/2016. (XII. 14.) BM rendelettel.
Az új BM rendelet megjelenését követő napokban azután megjelent a nyomozás és az előkészítő eljárás részletes szabályairól szóló 100/2018. (VI. 8.) Korm. rendelet is. Az előkészítő ejárás több hullámban is „nagyot futott” a magyar sajtóban, legutóbb Magyar György nyomán, aki lényegében leporolta a saját nézőpontjából a korábban már számtalan cikkben feldolgozott koncepciót.
A médiában terjedő hangulatkeltéssel én korábban sem értettem egyet – leszámítva, hogy az előkészítő eljárás koncepcióján a társadalmi egyeztetést követően alakítottak egy, az arányosságot súlyosan érintő részletszabályon – inkább arra hívtam fel a figyelmet, hogy valótlan vagy megtévesztő információ közlése a gyakorlatban milyen esetleg nem szándékolt következményekkel járhat.
Az új kormányrendeletből ezért én most annyit emelnék ki, hogy amennyiben az előkészítő eljárást a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szerve folytatja, eljárásukra a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, vagyis a Terrorelhárítási Központ (TEK) eljárása ilyen értelemben nyomozó hatósági jelleget ölt majd.
Végezetül érdemes talán kitérni arra a szabályra is, hogy az előkészítő eljárást folytató szerv hivatalból rendel el előkészítő eljárást különösen az általa vagy más hatóság által folytatott büntetőeljárás során felmerült információkról vagy más eljárásban felmerült adatokról kapott tájékoztatás elemzése, értékelése alapján. Vagyis az előkészítő eljárásnak mindig feltétele lesz egy már megindult saját, vagy más által lefolytatott eljárás.
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről: