Majdnem egy éve írtam pár gondolatot a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok és a civil kontroll egymáshoz való viszonyáról. Az írásomat akkor azzal a következtetéssel zártam, hogy a nemzetbiztonságért felelős szolgálatok tevékenységének az expanziója maga után fogja vonni a civil kontroll igényének az erősödését, és a szakmai munka pártpolitikától való függetlenedését, egyben a szakmai tevékenységet nem veszélyeztető transzparencia növekedését is.
Úgy tűnik, hogy nem tévedtem, a kormány ugyanis társadalmi vitára bocsátotta a nemzetbiztonsági szolgálatok által közzéteendő adatokról szóló rendeletének tervezetét, amit még pár napig bárki véleményezhet. Mint arról korábban már írtam, a nemzetbiztonsági szolgálatok által közzéteendő adatok körét, a kormánynak – a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság véleményének kikérését követően – lényegében már évekkel ezelőtt, rendeletben kellett volna megállapítania.
Ez a mai napig nem történt meg, a jelenlegi koncepció hatástanulmánya pedig mindezt annyival „letudja”, hogy a kormány „felhatalmazást” kapott a jogalkotásra, néhány évvel ezelőtt. Az erre vonatkozó, információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info tv.) 37. § (4) bekezdése egyébként 2012. július 7-e óta, vagyis körülbelül öt éve hatályos.
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok által közzéteendő adatok köréről eddig is hatályban volt a 7/2005. (XII. 28.) MeHVM rendelet. Lényegében most az alacsonyabb szintű, speciálisabb rendeletet dolgozták át kormányrendeletté, és terjesztették ki a hatályát az összes nemzetbiztonsági szolgálatra. Gyakorlatilag a főbb szabályok változtatás nélkül lettek átemelve.
A szabályozásból kitűnik, hogy a szerződésállománnyal összefüggő gazdálkodási adatok meglehetősen erős szűkítéssel lesznek nyilvánosak, mivel kizárólag az ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű, a közbeszerzési törvény hatálya alá eső eljárások esetén lesz ilyen közzétételi kötelezettség, de csak akkor, ha ahhoz a miniszter, illetve a főigazgatók hozzájárulnak. Az adatok nyilvánossága ebben a körben inkább főszabály alóli kivételnek tűnik.
Egyébként a polgári hírszerző szolgálatként működő Információs Hivatal egyébként eddig is közzétette a legfontosabb adatait, ez azonban nem minden nemzetbiztonsági szolgálatról mondható el. A TIBEK-ről korábban azt se lehetett tudni, hogy hol van a székhelye, mindez az utóbbi időben változott meg. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat viszont egyelőre még az új szabályozásnál szűkebb körben tesz közzé adatot.
Dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke 2017 elején írt nyílt leveleket Dr. Simicskó István honvédelmi miniszter, Dr. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter, Dr. Pintér Sándor belügyminiszter részére, sürgetve a szabályok meghozatalát.
A jelenleg még fennálló helyzetnek egyébként lehetett olyan jogértelmezése, hogy az évek óta hiányzó kormányrendelet miatt, az Info tv. általános szabályai szerint lennének kötelezhetőek adatközlésre a nemzetbiztonsági szolgálatok, bár nem tudom, hogy a gyakorlatban milyen számban történtek közérdekű adatkérések.
Ha tetszett az írás, akkor ne maradj le a következőről:
