A pénteki nap tragikus híre nyomán, miszerint az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred négy katonája, Juhász Attila főtörzsőrmester, Rózsa Nándor főtörzsőrmester, Balázs Ádám őrmester és Kozár Gábor szakaszvezető hősi halált halt, illetőleg Tóth Péter főtörzsőrmester súlyos sérüléseket szenvedett eredetileg nem szerettem volna semmit sem írni, hiszen egy ilyen tragikus kimenetelű baleset kapcsán – az események pontosabb ismerete nélkül – bármit is állítani felelőtlenség lenne, különösen annak fényében, hogy a hivatalos vizsgálat lezárása vélhetően hosszú időt vesz majd igénybe.
A tragikus esemény kapcsán egyből felidéződött bennem egy fiatalkori barátság emléke, és bár nem tartjuk már a kapcsolatot, de én is aggódva követtem az eseményeket. Később kiderült, hogy ő nincs az áldozatok között. Mindemellett bele sem tudok gondolni abba, hogy miként tudják majd feldolgozni a tragédiát az elhunytak hozzátartozói.
Hogy mi okozta a robbanást az olyan szakkérdés, aminek kapcsán természetesen semmilyen szakmai ismeretem nincs, azt viszont meglepve olvastam, hogy a médiában megjelent cikkek párhuzamot vontak az egykori bombázó lőtér tájrehabilitációjával összefüggő projekt késedelme és a tragédiával végződött események között. Márpedig magáról a projektről meglehetősen sok információ áll rendelkezésre. 2013. november 12-én a dehir.hu számolt be az elsők között arról, hogy megkezdődött a hortobágyi terület lőszerektől, robbanóanyagoktól való mentesítése. A korabeli cikk szerint a honvédség tűzszerészei kiássák és hatástalanítják az ott maradt repeszeket és gyújtószerkezeteket.
A lőtér a projekt kezdeti szakaszában (Forrás: hnp.hu)
„Az egykori bombázó lőtér tájrehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban” elnevezésű projekt I. és II. üteméről a Hortobágyi Nemzeti Park weboldala nyújt további információt. A kármentesítést megelőző szűrővizsgálat eredményei alapján a területek rehabilitálása, a feltárási-eltávolítási munkák elvégzése, és az előtalált robbanószerkezetek előírás szerinti kezelése, illetve megsemmisítése lett a projektek legfontosabb, rövid távú feladata.
A Hortobágyi Nemzeti Park beszámolója lapján a lőszermentesítési feltárási feladatokat a Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft. végezte. A szerződéskötésre 2013. augusztus 26-án került sor, a munkaterület átadása pedig 2013 szeptember 9-én zajlott le. A vállalkozó ezt követően az északi és déli célterületeken, folyamatosan végezte a robbanótestek feltárásával járó munkálatokat.
A projekt I. és II. üteme kapcsán (amik nem egymásra épültek, hanem párhuzamosan folytak) tehát mindkét terület, vagyis az északi és a déli tekintetében is a Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft. volt a szerződő partner. A cég kiválasztása közbeszerzési eljárással történt. A vállalkozónak a feladatokat 2014. december 31-ig kellett volna elvégeznie, a Magyar Honvédség tűzszerész alakulatával együttműködve.
A feladatok megosztása – a szerződések mellékletei alapján – úgy történt, hogy a robbanótest felkutatása, beazonosítása és megjelölése a Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft. feladata volt, de az érvényben lévő jogszabályok szerint, az előtalált robbanótestek megsemmisítéséről a Magyar Honvédség tűzszerész alakulatának kellett gondoskodnia. A cég munkatársainak tehát be kellett jelenteniük azokat a területileg illetékes rendőrkapitányságon keresztül, a Magyar Honvédség tűzszerész ügyeletére.
A Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft. és a Magyar Honvédség között azonban gyorsan „jogértelmezési vita” támadt, de a feladatok ellátásáról szóló közbeszerzéseket módosító értesítőkből ennél több is kiderül. A mentesítendő területen az előtalálások száma ugyanis jelentősen meghaladta a korábban feltételezettet, a Magyar Honvédség ezért tájékoztatta a megrendelőt, hogy nem rendelkezik elegendő anyagi forrással és megfelelő kapacitással a volt bombázó lőtér tűzszerészeti mentesítéséhez, és a „véleményük szerint ez nem is közszolgálati feladat.”
Feltárógödör (Forrás: hnp.hu)
Ezt követően a munkaterületről levonultak, és 2014. március 3. után nem is végeztek mentesítési munkákat, így az átvizsgált és feltárt célterület teljes átadás-átvételi eljárása nem volt lefolytatható. A Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft. a feladatait tovább folytatta, ami azonban nem terjedhetett ki a megsemmisítésre is. A megrendelő és a Magyar Honvédség I. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezrede között végül megállapodás született, melynek nyomán a Magyar Honvédség, a mentesítési munkáit, 2015. január 15-től, tovább folytatta.
Ezek a módosítások tartalmazták a feladatok ellátásának új véghatáridejét is, amely 2016. május 31-e lett. A Honvédelmi Minisztérium most kiadott közleménye szerint, az elmúlt évben végzett feladatok tapasztalatai, az adott terepviszonyok, és az időjárási viszonyok következtében azonban már tavaly ősszel nyilvánvalóvá vált, hogy az alakulat erre a határidőre nem tudja teljesíteni a feladatot. Ezért a szerződő felek „nagyon rugalmasan megállapodtak abban”, hogy a határidőt 2016. szeptember 26-ig meghosszabbítják. Erre a dátumra szóló módosítást tartalmazó közbeszerzési hirdetményt a Közbeszerzési Értesítőben nem találtam.
Az első fázist lezáró rendezvény (Forrás: hnp.hu)
A kormány korábban úgy próbált meg lavírozni a különböző EU-források között, hogy a projekt I. és II. ütemét végül két szakaszra bontotta. A KEOP forrásból megfinanszírozott 1. szakaszának záró rendezvénye 2015. június 23-án történt meg, miközben az eredeti célnak nemhogy a közelébe nem ért a projekt, hanem még az egész munka alapfeltételét, vagyis a mentesítést sem végezték el. A kormány 1633/2014. (XI. 7.) Korm. határozata, 2014. novemberében úgy próbálta rendezni a helyzetet, hogy gyorsan megnövelte az I. szakasz költségvetését és egyben elrendelte a szerződések módosítását is.
Mivel egyértelmű volt, hogy ennek ellenére, 2015 júniusig sem lesznek kész a munkával, ezért létrehoztak egy második szakaszt is, amihez később KEHOP forrást rendeltek (a kormány határozat kiadásakor ez még nem volt ismert). Ennek a része lett tehát a mentesítés befejezése, legkésőbb 2016. május 31-ig. A KEOP és KEHOP források részaránya végül 25% és 75% lett, miközben az is tudható, hogy a tűzszerész alakulat részéről, az egykori bombázó lőtér északi részének bombázással érintett, mintegy 570,58 ha-os célterületéből az 1. szakaszban 223,2 ha mentesítése, míg az egykori bombázó lőtér déli részének bombázással érintett, mintegy 628,37 ha-os célterületéből az 1. szakaszban 211,2 ha mentesítése valósult meg a KEOP keretében, vagyis 2015. június 15-ig.
A valóságban tehát már 2013. szeptember 19-én átadott terület nemhogy az eredetileg tervezett időpontig, vagyis 2014. december 31-ig nem lett „megtisztítva”, hanem az 1. szakasz végéig (vagyis 2015. június 15-ig), a közvetlenül érintett területek fele sem lett mentesítve. Eközben pedig az előirányzott költségek is jelentősen megnőttek. Ennek fényében kijelenthető, hogy a projekt előkészítése során tökéletesen tévesen ítélték meg az elvégzendő feladat nagyságát, ami később jelentősen leterhelte a Magyar Honvédség erőforrásait. Ezt nem én állítom, hanem a 2015-ben, a haon.hu-nak nyilatkozó dr. Böröndi Gábor dandártábornok szavaiból lehet erre következtetni.
„A feladat nagy kihívást jelent, ugyanis ilyen kis területen ennyi robbanószert az MH 1. tűzszerész és hadihajós ezrede még nem hatástalanított. A magyar tűzszerészek nagy tapasztalatot szereznek ebben a munkában, s ezt a képességet felajánlották a V4 országoknak és a NATO-nak is” – közölte a parancsnok, aki kiemelte azt is, hogy akkor már csaknem 40 ezer jelölés volt a Hortobágyon.
Egyébként a Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft. munkájával a projektgazdák elégedettek lehettek, hiszen az új, 2. szakaszban is nyertek, mind a két ütemben, újabb közbeszerzéseket, ezúttal „Lőszermentesítési szakfelügyeleti” feladatok elvégzésére. Érdekes módon mindkét közbeszerzés értéke csak a töredéke a korábbinak. Ezzel kapcsolatban elképzelhető az is, hogy a feltárási munkák és a mentesítési munkák előrehaladása között végül ilyen jelentős lett a különbség.
Az új, 2. szakasz forrását egyébként az „Élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének javítása, a természetvédelmi kezelés és bemutatás infrastruktúrájának fejlesztése” elnevezésű, KEHOP 4.1.1. pályázat biztosította. A pályázat kiíróinak nem kellett sokat tanakodni a pályázatok elbírálásán, mivel konkrétan meghatározták azt a két, korábbi projektet, amelyik támogatásban részesülhet.
Jelenleg tehát a KEHOP pályázat keretei között folytatódnak a munkák, melynek befejezési véghatárideje, valóban 2018. május 31-e, azonban a feladatok (földmunkák, bombatölcsérek feltöltése, szárzúzás, vegyi mentesítés stb.) túlnyomó részéhez alapvető fontosságú lenne a mentesítési fázis mielőbbi befejezése, vagyis a projekt határidőben történő lezárásához a valóságban nem lehet túl nagy a mentesítési feladatokat ellátók mozgástere. Főleg, ha 2015 közepén még valóban 40.000 jelölés mentesítése volt hátra a területen.
A tragikus események kapcsán, azt kijelenteni, hogy a projekt csúszásával összefüggésben állhatott a tragédia a véleményem szerint egyáltalán nem lehet indokolt addig, amíg a hivatalos vizsgálat le nem zárul. Ettől függetlenül viszont az is tény, hogy a projekttel kapcsolatos feladatok ellátása a Magyar Honvédség kapacitásait lekötötte, ahhoz megfelelő forrás biztosítása nem történt a feladatok megkezdésekor, ami végül a területről való levonuláshoz vezetett.
Az így kiesett, majdnem egy év megpecsételte a projekt sorsát, de a súlyosan elhibázott projektmanagement miatt (amely már a kiíráskor jelentősen alulbecsülte az elvégzendő munkák volumenét), folyamatos munka esetén sem lett volna tartható a 2014. december 31-i céldátum, ráadásul az időjárás miatt többször is elárasztásra került a munkaterület. A veszélyes munkák ellátása kapcsán, az extra források biztosítása, önmagában nem lehetett képes a projekt ezen szakaszának érdemi felgyorsítására. Arra viszont nincs semmilyen bizonyíték jelen pillanatban, hogy mindez a gyakorlatban is kihatott volna a terepen dolgozók munkájára.
Áttekintés a projektekről:
Ha tetszett az írás, akkor ne maradj le a következőről:
