Haladni kell a kecskeméti katonai repülőtér átalakításával

kecskeméti repülőtér

Pár hónappal ezelőtt írtam utoljára arról, hogy a tervek szerint nem nyilvános repülőtérré fejlesztik a kecskeméti katonai repülőbázist, amely a gyakorlatban azt jelentené, hogy legfeljebb vállalati célú civil légiközlekedési tevékenység végezhető majd róla. Úgy tűnik, hogy egyre sietősebbé válik a katonai-civil projekt megvalósítása, amelynek határideje is van.

Korábban idéztem is Dr. Keszthelyi Gyula “A katonai repülőterek közös polgári-katonai hasznosításának nemzetközi tapasztalatai, a magyarországi lehetősége” c. tanulmányából, miszerint “a Mercedes kecskeméti gyáregységének megnyitásával egyidejűleg viszont a körülmények gyökeresen megváltoztak, és egyre nagyobb nyomás nehezedik a polgári szféra részéről a honvédelmi tárcára, hogy nyissa meg a kecskeméti katonai repülőteret a különböző polgári használók előtt.”

Az idézet kiválasztásával úgy tűnik nem tévedtem nagyot a közös felhasználás hátterével kapcsolatban, ugyanis egy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás dokumentációjából egyértelműen kiderül, hogy Magyarország kormánya és a Daimler AG Memorandum of Understanding (MoU)-t írt alá a beruházás 2019 első negyedévi megvalósítása érdekében.

Maga a közbeszerzés egyébként légiforgalmi irányítók kezdő képzéséről szólt és azért zajlott le ilyen formában, mert  a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Légiforgalmi és Repülőtéri Hatósági főosztály szerint Magyarországon csak egyetlen cégnek van meg az ehhez szükséges tanúsítványa.

Az eljárásból egyébként kiderül az is, hogy HungaroControl Zrt. 2018 és 2020 között nem tervez kezdő légiforgalmi irányító képzést tartani, ami számomra kissé meglepő, illetve nem tudom ez mennyiben érintheti az irániak légiforgalmi irányító képzését. Korábbi sajtóinformációk szerint hazánk idén nyáron mintegy 150 iráni légi irányító kiképzését kezdte meg. Akkor arról írtak, hogy a képzést a HungaroControl Zrt. végzi majd, a költségeket pedig az iráni fél fizeti.

A közbeszerzés és a kecskeméti katonai repülőtér átalakítása polgári-katonai felhasználásra természetesen párhuzamba állítható a ma megjelent hírekkel, miszerint több, használt Airbus A319-es repülőgép beszerzését tervezi a magyar kormány. A kecskeméti katonai repülőbázis átalakítása ilyen tekintetben is “kettős” célokat szolgálhat majd.

Mindazonáltal a hasonló beruházások SWOT (vagyis erősségek/gyengeségek/lehetőségek/veszélyek) analízise alapján nyomós érvnek kell alátámasztania a közös felhasználás kialakítását. Ilyen lehetőség a gazdaság és a turisztika élénkítése, illetőleg a már felmerült igények kielégítése.

Ennek hatékonysága azonban egy nem nyilvános repülőtér esetében mindig kérdéses, miközben a veszélyek, mint amilyen a polgári és katonai hasznosítás összhangjának megteremtésének nehézsége, nem feltétlenül kompenzálódnak (bár a kormányzati utasszállítók beszerzése önmagában is megalapozhatja ennek igényét).

A beruházás megkezdéséhez szükséges forrás egyébként csak 2017 szeptembere óta áll a Honvédelmi Minisztérium rendelkezésre, ezért vélhetően feszes tempót kell majd tartani a Daimler AG felé vállalt határidők tartásához.

A kép illusztráció, forrása: pixabay.com

Ha tetszett, ne maradj le a következőről: