A média is beszámolt arról, hogy megtörtént az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága előtt Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása. Mindez azért is fontos, mert a nemzetbiztonsági szolgálatok területén jelentős változás jelenthet a Belügyminisztériumtól való elszakadás.
Természetesen a kormánykritikus média erős aggályokat fogalmazott meg a jelenséggel összefüggésben, míg a kormánypárti média talán már aznap egy részletesebb cikket közölt arról, hogy miért nem rendkívüli a nemzetbiztonsági koncepció át, vagy ha úgy tetszik: visszaalakítása.
Ami viszont talán nem jelent meg, de a bizottsági meghallgatás jegyzőkönyvéből kiderül, hogy Rogán Antal szerint miért került a belügyi tárcához ez a terület, illetve az is, hogy most miért kerül el onnan, illetve mik a legfontosabb szervezeti, szervezési kérdések, amik felmerültek.
A témát úgy vezette fel, hogy a mindenkori polgári nemzetbiztonsági szolgálatok nem egy miniszter szolgálatai, nem egy miniszter irányítása alá tartoznak; azok a kormány szolgálatai, és a kormány dönti el ezeknek a struktúrában elfoglalt helyét, attól függően, hogy éppenséggel a feladatkörük melyik részét tartja a legfontosabbnak.
„Ugye, 20 éven keresztül, tehát 1990 és 2010 között nem tartoztak a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a Belügyminisztérium irányítása alá. 2010-ben erre azért volt szükség, mert akkor a legfontosabb kihívás a közbiztonság helyreállítása volt.”
A fő feladatuk – szerinte – elsősorban a bűnüldözés és a bűncselekmények felszámolása. Szerinte ezt kiválóan megoldották a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a rendőrséggel együtt az elmúlt 12 esztendőben, „ezért a munkáért csak kalapot tudunk emelni: Magyarország ma Európa egyik legbiztonságosabb országa, Budapest pedig Európa talán legbiztonságosabb városa, és ez annak köszönhető, hogy a 12 év alatt ez a munka kiválóan elvégzésre került.”
Megerősítette, hogy ez az évtized viszont egy háborús évtized lesz. Az első és legfontosabb kihívás a háború és a háborúval összefüggő minden kérdés, ami pillanatok alatt rengeteg dolgot más megvilágításba helyez. Ez a legfontosabb veszély, mert a háború nemcsak a fizikai biztonságra nézve jelent veszélyt, hanem az anyagi biztonságra és az energiabiztonságra is. Ebből az következik szerinte, hogy az egész kormányzati szerkezetet úgy kell szerinte felállítani, hogy ezek a szempontok legyenek az első helyen; ez vonatkozik a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok feladataira is.
Ennek megfelelően természetesen bővíteni is szeretné a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok által ellátott feladatok körét, és be is kell vonnak új szakembereket ebbe a munkába. Ez elsősorban azt fogja jelenti, hogy a TIBEK feladatköre jelentősen bővülni fog, tehát egy nemzeti információs központot alakítanak ki, amely szélesebb körű feladatellátást és koordinációt végez, mint amit eddig a TIBEK megtett, és olyan szakembereket szeretnének bevonni ebbe a munkába, akik a nemzetbiztonsági szakértelem mellett az elmúlt években tapasztalatokra tettek szert az energiabiztonság területén is.
A véleménye szerint ezek a biztonsági kihívások, amelyek előttünk állnak, és amelyeknek egy része, közbiztonsági természetű is lesz, nem fognak véget érni a háborúval. „Tehát legyünk azzal tisztában, hogyha a háború véget is ér, az nem jelenti azt, hogy a háborús évtized következményei véget érnek. Ha csak megnézzük, hogy itt milyen következmények lehetnek, akkor talán érdemes arról beszélni, hogy a háborús évtized véget érésével bőven előfordulhat az,hogy elindul az orosz-ukrán háború következményeként egy komoly menekülthullám, és a menekülthullámot kihasználva akár szervezett bűnözők is nagyobb csoportokban megjelennek.”
Több tíz ezer kiosztott lőfegyver van, amit most már inkább több száz ezerre becsül a szomszédunkban. Ez nyilvánvalóan azt jelenti szerinte, hogy ezeket nem csak ukrán védelmi célokra fogják felhasználni; ebből mindenkinek jut, több szervezett bűnözői csoportnak is, miközben köztörvényes bűnözőket engedtek ki harcolni. Ennek a kockázatnak a nyomon követése szintén a nemzetbiztonsági szolgálatok feladata lesz a rendőrséggel egyetemben.
Szerinte súlyos a szervezett bűnözés különböző formáinak erősödése: emberkereskedelem, embercsempészet, illegális fegyver- és robbanóanyag-, lőszer-kereskedelem. És nyilvánvalóan együtt fog járni, ha kiosztották a fegyvereket, a szervezett bűnözés területi újrafelosztásával a háború végén. Erre is fel kell készülnie a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknak. „Ez tehát egyértelműen azt jelenti, hogy a háborút egy komplex kihívásként kell kezelnünk, amihez hozzátartozik a közbiztonság védelme, a gazdaságbiztonság, az energiabiztonság, az élelmiszerbiztonság, és még előkerülhetnek a pandémiával összefüggő kérdések is, mert ahol emberek vándorolnak, ott járványok is vándorolnak.”
A komplex feladatok hatékony elérése érdekében működni fog egy Nemzetbiztonsági Munkacsoport, amelyiknek a feladata, pontosan azért, merthogy a háború következtében még a terrorizmussal, a szervezett bűnözés újrafelosztásával kapcsolatos kérdések is folyamatosan napirenden kell hogy legyenek, érinti a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatokkal és a TEK-kel való szoros együttműködést is. Tehát működni fog egy Nemzetbiztonsági Munkacsoport, amelyik ezért felel.
A kormány emellett létre kíván hozni egy Védelmi Tanácsot, amelyik ennek egy magas szintű koordinációs fóruma a miniszterelnök vezetésével, de ezt akkor még nem fogadta el a kormány. Ez a tényleges struktúrát azért nem érinti, mert bár látszólag jogos, hogy az AH-t és IH-t integrálják, de azt gondolja, hogy erre a következő négy esztendőben nincs szükség.
Inkább azt javasolja, hogy „a Nemzeti Információs Központ szintjén történjen egy erőteljes információs koordináció. Ez azt jelenti, hogy a NIK egy elemző központ, elemez, értékel, információkat gyűjt, és azokat az információkat megfelelő módon egyébként a kormányzati rendszerben teríti, és mindenkihez, akinek szüksége van rá, eljuttatja, kockázatokat elemez, értékel, és még sorolhatnám – az alapadatokat. Ahol meg műveleti tevékenység is szükség, ott értelemszerűen a szolgálatok nyújtják.”
A kibervédelem ügyében azt mondta, hogy ezt azért nem említette korábban a szolgálatok kiemelt feladatai között, mert itt van kibervédelmi központ, amelynek a tevékenységét erősíteni szeretné. Tehát a kibervédelem egy kiemelt szerepkör, de azt is hozzátette, hogy ez nem egy helyen van. Ráadásul hozzá fog kerülni a digitális fejlesztés, ott pedig létre fog jönni egy holdingszerűen működő struktúra, egy digitális ügynökség, és ennek az ügynökségnek a feladatai között természetesen a kibervédelem kiemelt helyen szerepel.
Tehát a Digitális Magyarország Ügynökség, amelyik magába fogja foglalni a kormány fejlesztési-működtetési tevékenységeit, értelemszerűen a kibervédelemre igen erőteljesen fog koncentrálni, de a kibervédelem ezen is túlmutató feladat. De például a kibervédelmi tanúsításért felelős hivatal nem is a kormányon belül van, hanem a kormányon kívül, ez a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága.
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről: