Pár hónapja írtam egy kis összefoglalót az állami magyar védelmi ipar jelenéről. Az akkori cikkem alapján az állami tulajdonú magyar védelmi ipar központjában a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter áll, legalábbis a cégadatok alapján.
A területen történt azóta egy-két változás, ami azonban önmagában nem tűnik jelentősnek, nem úgy a Rheinmetall Hungary Zrt. megalakulása, amely egy alapvetően más koncepciót követ, mint a korábbi struktúrák. A megalakulása óta jó pár cikk központjába került már a cég, így összefoglalnám a legérdekesebb információkat.
Kezdjük talán ott, hogy a Rheinmetall oldalán bár vannak említések (nyilván a védelmi üzletágban több) a cégről és az együttműködésről, de azt azért nem lehet állítani, hogy kiemelten jelenne meg a híreik között. Az egyik legteljesebb hír még 2020.08.18-ból származik, és az érdekessége, hogy a címe szerint a Lynx gyártás magyar partnere a fegyveres erők lesznek.
A cikkben egyszerre jelenik meg magyar félként Dr. Palkovics László és Dr. Maróth Gáspár, aki értelemszerűen közelebb áll a fegyveres erőkhöz. Mindez azért lényeges, mert a Rheinmetall Hungary Zrt. esetében többségi szavazati joga a mai napig Rheinmetall Landsysteme GmbH-nak van, és a projektben – a cégadatok alapján – a magyar fél részvételét mindössze Dr. Háry András igazgatósági tagi jelenléte, és persze: a székhelye jelzi.
Ő viszont annak ZalaZone Ipari Park Zrt. tulajdoni hányadának a képviselője, amelynek a tulajdonosi joggyakorlója az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A ZalaZone Ipari Park Zrt. esetében egyébként érdekesség, hogy 2020. november és december során amellett hoztak létre újabb és újabb sorozatszámokon törzsrészvényeket, hogy az egyetlen részvényese a Magyar Állam.
A Rheinmetall Hungary Zrt. portfoliója mindenesetre tovább bővülni látszik. A kormany.hu híre alapján a Rheinmetall Hungary Zrt. Zalaegerszeg után a Kaposváron (BM Heros városa) hozza létre második, gumikerekes harci járművek építésével, fejlesztésével foglalkozó telephelyét. A portfolio.hu viszont arról írt, hogy radarok előállítására alkalmas üzemet hoz létre Nyírteleken (HM Arzenál városa) a magyar állami résztulajdonban lévő Rheinmetall Hungary Zrt.
A további tervek szerint pedig Várpalotán nagy kaliberű lőszerek gyártására specializálódott üzemet hoznának létre a következő években. Mindez pedig egy érdekes, új, de részben a meglévő struktúrákra épülő „hálózatot” hoz létre, amely nyilván több ponton kapcsolódik majd az ex-HM környezethez, de (magyar vonatkozású) központjában mégsem a HM, de még csak nem is a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, hanem az ITM áll, meglepő módon egy eredendően állami autó-tesztpálya programért felelős cégen keresztül.
A többségi szavazattal rendelkező Rheinmetall Landsysteme GmbH mindenesetre megkezdte a projektek felfuttatását, illetve azok előkészítését az álláshirdetések alapján. Hogy pontosan mi a tulajdonosi szerkezet, azt persze nem lehet tudni, de az nyilvánvalóan látszik, hogy az igazgatóságban és a felügyelőbizottságban is 2-1 a német-magyar arány előbbi javára, de a törzsrészvények névértéke alapján aligha lehet pontosan 2/3-1/3 arány, gyors fejszámolásom alapján legalábbis.
Mindez abban az értelemben érdekes, hogy az üzleti eredmény sikere, vagy kudarca hogyan jelenik majd meg a tulajdonosoknál, illetve az üzleti kockázatok hol mutathatók ki leginkább. Másrészt érdekes az ITM megjelenése eze(ke)n a területen, aminek legfurcsább eredménye talán a gyulai Airbus Helicopters vegyesvállalat esete, amely a cégstruktúrák szerint az NLP Nemzeti Légiipari Projekt Korlátolt Felelősségű Társaságon keresztül valójában a „másik hálóhoz”, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhez tartozik.
Ennek ellenére az egyszeri médiafogyasztónak aligha lehet kérdéses, hogy az Airbus fejlesztéseket ki kommunikálja (még akkor is, ha a Békéscsabai Szakképzési Centrumban). Azt már talán csak kevesen tudják, hogy például a Projekt Koordinációs Bizottság tagjait (köztük a centrum kancellárját) valójában Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter nevezte ki. Ez persze lehetne egyszerű kormányzati munkamegosztás, de valójában inkább egy igen érdekes és dinamikusan változó konstrukciónak tűnik, amely talán nem is ad-hoc jelleggel alakul.
Borítókép: MTI/Varga György
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről: