A GINOP-2.2.1-15-2017-00087 program részeként került támogatásra az UAV eszközök felderítésére alkalmas komplex szenzorrendszer kifejlesztése elnevezésű projekt. Az összesen 1.999.750.000 forintos támogatású K+F konzorcium tagjai az „ANTENNA HUNGÁRIA” Zrt. (konzorciumvezető), a HUMANsoft Kft., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat voltak.
A projekt célja egy mini és kisméretű (maximum 150 kg, legnagyobb kiterjedésében 10 méter) pilótanélküli eszközök felderítését, mozgási pályáját meghatározni és követni képes, klasszifikációs képességgel bíró moduláris felépítésű multiszenzor-rendszer kifejlesztése volt.
A kiírás szerint jelenleg hazánkban az UAV eszközök nagy megbízhatóságú felderítése nem megoldott, nemzetközi viszonylatban is elsősorban kutatási eredményekkel találkozhatunk, piacképes megoldások egyelőre nem terjedtek el. A probléma az UAV eszközök rohamos és kontrollálatlan elterjedése miatt az egész világon gondot jelent.
A költségvetés megoszlása szerint a néhai HUMANsoft Kft. (ma 4iG) feladataira eső támogatás: 293.250.000 forint volt, míg a BME 450.000.000 forintot, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat 668.000.000 forintot, az „ANTENNA HUNGÁRIA” Zrt. pedig a fennmaradó összeget kapta. A támogatás forrása az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), míg mértéke: 71,32% volt, a projekt tervezett befejezési dátuma pedig: 2020.08.31.
A hangfeldolgozással kapcsolatban már korábban született tudományos eredmény a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem részéről, amit a DAGA – Jahrestagung für Akustik 2019-es rostocki konferenciáján prezentáltak is. Most a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Szakmai Szemléjében jelent meg egy összefoglaló a projekt eredményeiről.
A Dr. Korondi Péter és Dr. Fürjes János által írt tanulmány a projekt szenzorfúzióval kapcsolatos eredményeit ismerteti, amely tárgya egy moduláris felépítésű multiszenzor-rendszer kutatása. A fejlesztés végeredménye egy működő műszaki mintarendszer létrehozása, amely számos elemében prototípus-szintű összetevőkből épül fel, amelyek így önálló termékként is piacképesek.
„Ilyenek a passzív rádiós technológia elemei (szuperfelbontású interferometrikus iránymérés, automatikus analizáló képesség), a holografikus radar. A megoldandó probléma az esetleges támadó szándékkal érkező repülőeszközök felismerése, azonosítása, viselkedésük leírása. A rendszer működése során elvégzi az UAV detekcióját, pozíciójának meghatározását, a priori és várható pályaképzését és a klasszifikációját (típus meghatározását).”
A rendszer a repülőeszköz felismerésén túl (aktív kommunikációs kapcsolat esetén) meghatározza az irányítás pozícióját is, rádió irányméréssel, kamerával (Ladybug) történő megfigyeléssel, valamint RF-jel analizálással. A szenzorfúzió kutatás további célja a kutatásban használt szenzorok adatainak integrált gyűjtése, szűrése és fúziója. Az UAV jellegzetességeinek és pályájának felderítése, az adatokban rejlő információk optimális kinyerése során.
Bár a rendszerben használt szenzorok közül csak a rádiós szenzor saját fejlesztésű, de a rendszer előnye nem is ebben rejlik, hanem az adatok integrált (fuzionált) feldolgozásában és azok intelligens értelmezésében. A kifejlesztett rendszerben a potenciált az jelenti, hogy a szenzorok által gyűjtött nyers adatok (képek, hangminták, radar és rádió iránymérési adatok) elérhetőek, így jó alapot biztosítanak az öntanuló algoritmusok fejlesztésére, finomítására.
A rendszer nem csak a szenzorbokron belüli, hanem akár nagy távolságban található rendszerek közötti pontos időzítés megvalósítására, továbbá a szenzorok pontos helyének meghatározására is alkalmas. „Az így elkészült rendszer nem csak az eddig ismert típusú eszközök detektálására, hanem az eddig nem észleltek felismerésére is megfelelő lehet. Ezen képességek összességében kiemelik az elérhető rendszerek közül.”
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
