A Kormány 1562/2019. (X. 4.) határozatával ugyanis egyetért a II. világháború során és azt követően a Szovjetunióba hurcolt magyar állampolgárok iratanyagának feldolgozását szolgáló „Szovjetunióba hurcolt magyarok adatbázisa 1944–1960 projekt” megvalósításával.
A projekt előzménye egy, a Magyar Nemzeti Levéltár átfogó megújításának irányairól, kiemelten a levéltárpedagógiai feladatok és a magyar vonatkozású külföldi levéltári anyag kutatásának fejlesztésével összefüggő feladatokról szóló korábbi, 2018-as határozat, amely felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy – a Magyar Nemzeti Levéltár útján gondoskodjon a projekt végrehajtásának előkészítéséről.
Ennek megfelelően a projekt be is került a Magyar Nemzeti Levéltár idei munkatervébe. Az új határozat alapján az emberi erőforrások minisztere gondoskodik majd a projekt megvalósítása érdekében a Szovjetunióba került foglyokról vezetett kartonokból a magyar állampolgárokra vonatkozó iratanyag feltárásáról, adatbázisban történő rögzítéséről és digitális másolatuk elkészítéséről, illetve elkészíttetéséről 2020. december 31-ig.
Ezt követően a projekt feladata lesz a felvett adatok és digitális másolatok magyarországi ellenőrzése és feldolgozása, illetve az adatbázis és a digitális másolatok kutathatóságának és közzétételének biztosítása. Ennek határideje 2023. december 31-e lett. A projekt megkezdéséhez – egyelőre – 250.000.000 forintnyi forrás lesz biztosítva.
Érdekesség, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára is hasonló területen próbál kapcsolatokat kiépíteni a 2017. évi tevékenységükről szóló bizottsági beszámoló alapján. Dr. Cseh Gergő Bendegúz főigazgató akkor kiemelte, hogy a tavalyi év során (2017-re gondolt) jelentős energiákat fordítottunk arra, hogy az oroszországi, illetve a volt Szovjetunió más levéltáraiban is elkezdjük kiépíteni azokat a kapcsolatokat, amelyeknek az eredménye a hiányzó irategyüttesek feltárása, illetve hazahozatala.
„Egy konkrét megállapodást már kötöttünk is – szerepel is a beszámolóban -, az orosz szövetségi katonai levéltárral, „Az 1944 és 1955 közötti időszakban az NKVD-csapatok tevékenysége Magyarországon”, ilyen kutatási témában fogjuk az iratanyagokat feltárni, és remélhetőleg a jövő év folyamán már haza is hozni Magyarországra.” A következő években tehát izgalmas levéltári munka várható ezeknek az éveknek a feldolgozásában, ami számomra azért különösen érdekes, mert én is igyekszem ennek az időszaknak egy-egy apró szeletét megérteni, illetve megvizsgálni.
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
