Prostituáltak a magyar hírszerzés szolgálatában

Cicciolina hírszerzés

Több, mint 11 év után újra köztudatba hozta magát Cicciolina azzal, hogy a rendszerváltoztatás előtt a Magyar Népköztársaság állambiztonsági szolgálatának dolgozott Katicabogár fedőnéven. Mindez lényegében a 2007-ben megjelent önéletrajzi könyve óta közismert, de állítólag már 1989-ben tett erre utaló nyilatkozatot, úgyhogy elmondható, hogy nagyjából tíz évente tálalja mindezt szenzációként a média. De vajon ma is alkalmaznak prostituáltakat a hírszerző szolgálatok?

Cicciolina a belügyi hatóság által fenntartott hölgyvendég-szolgálatnak dolgozott, az 1960-as évek végétől pedig a budapesti Duna Intercontinental luxusszállodában kapott szobaasszonyi állást. A belügy “egy visszautasíthatatlan ajánlattal” megkörnyékezte (bár édesapja a Belügyminisztérium munkavállalója volt), a feladata pedig ezt követően a “célszemélyek” csomagjainak átkutatása, lefényképezése és a vendégek bizalmába férkőzés, illetve azok “kifaggatása” volt. 2007-ben még arabok és amerikaiak, idén már csak utóbbiak lettek a potenciális “áldozatok” között megemlítve.

A téma, vagyis a hírszerzés és a szexualitás kapcsolata legalább Mata Hari óta természetesen mindenkit nagyon érdekel, így a magyar titkosszolgálatokat is, de erről majd később. A jelenséget egyébként számtalan filmalkotás feldolgozta már, az utóbbi időből két végletként talán a Szövetségesek (2016) és a Vörös veréb (2018) említhető meg.

Ráadásul aktuálpolitikai jelentősége is van a témának az amerikai elnökválaszás, illetve azóta, amióta kiderült, hogy Trumpot azzal vádolják, hogy Moszkvának zsarolásra alkalmas információi vannak az elnökről. A vád szerint 2013-ban Trump prostituáltakkal feküdt le, amiről videofelvétel készült. Az orosz titkosszolgálatok ugyanis bekamerázhatták az állítólag ilyen célból igénybe vett moszkvai hotelszobát.

A történet másik oldalára is kitérve: a titkosszolgálatok és a szállodaipar “együttműködése” egyáltalán nem tekinthető kivételesnek, tavaly augusztusban például komolyan felmerült annak a lehetősége egy jogszabálytervezet kapcsán, hogy a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok – feladataik teljesítése érdekében – a szálláshely-szolgáltatást végzők által rögzített adatokból, az adatkérés céljának megjelölésével, adatszolgáltatást kérhetnek majd.

Az adatkérés alapján a szálláshely-szolgáltatást végző az adattovábbítást elektronikus formában, elektronikus adatkapcsolat útján, az érintett nemzetbiztonsági szolgálat által meghatározott módon kiépített és üzemeltetett csatlakozási felületen lett volna köteles végrehajtani.

Még tovább közelítve a magyar vonatkozású aktualitásokhoz, jól ismert a 2011-ben súlyos szexbotrányba keveredett magyar diplomaták esete. Előbb a minszki magyar tanácsos és egy belorusz hölgy kapcsolata került a médiafigyelem középpontjába, majd a sikertelen beavatkozási kísérlet után a nagykövet felesége és egy állítólagos olasz szerető viszonyával folytatódott a feltételezhetően belorusz (esetleg orosz) titkosszolgálat által szervezett akció.

Egyébként az, hogy Cicciolina életútban és a belorusz-botrányban is megjelenik az olasz szál talán véletlen egybeesés, az viszont biztos, hogy a rendszerváltoztatás előtt Olaszországban különösen aktív volt a részben hírszerzési célt szolgáló magyar külkereskedelmi céghálózat, az orosz KGB/GRU és a magyar katonai hírszerzés, vagyis az MNVK-2 is. Mindez a Varsói Szerződés tagállamainak “feladatmegosztásából” is következett, miszerint a Magyar Néphadsereg volt a felelős az olaszországi NATO bázisok megfigyeléséért.

Az tehát bizonyos, hogy korábban igénybe vett a magyar titkosszolgálat prostituáltakat hírszerzési célból, és úgy tűnik, hogy befolyásolási célból manapság sem példa nélküli, hogy szexuális szolgáltatásokkal próbálnak meg a titkosszolgálatok zsarolási pozíciókat kialakítani. Mindez Magyarországon sincs másként, egy, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Szakmai Szemléjében, 2016-ban megjelent cikk szerint.

A Kovács Árpád által írt, „Keresd a nőt”, avagy a “Honey trap”, mint klasszikus titkosszolgálati módszer címmel megjelent, a témakört részletesen feldolgozó írás természetesen elsősorban az elhárításra fókuszál, de talán jól jelzi a témakör gyakorlati fontosságát, hogy az “Alkalmazott nemzetbiztonsági-elhárító ismeretek” rész alatt jelent meg az egyébként rendkívül érdekes cikk, amit minden, a téma iránt érdeklődőnek a figyelmébe ajánlok.

Borítókép: Wikipedia.

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről: