Az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának 2019. március 27-én megtartott ülésének tematikája egyáltalán nem jelezte előre, hogy aznap igencsak meglepő fordulatot vesz majd egy meghallgatás. Általában ugyanis a közérdeklődés számára talán nem túl izgalmasak a különböző intézmények-testületek éves beszámolói. Aznap az Országgyűlési Őrség 2018. évi tevékenységéről szóló jelentés került terítékre, amit Tóth László ogy.ddtbk parancsnok szóbeli kiegészítése követett.
A papírforma szerint ezek a meghallgatások ritkán lépik túl a formális kereteket, arra pedig végképp ritkán kerül sor, hogy összpárti össztűz alá kerüljön a meghallgatott személy. Márpedig pont ez történt Tóth László ogy.ddtbk parancsnokkal, aki több, kritikaként felfogható észrevételt is kapott, méghozzá a bizottság elnökétől (Kósa Lajos, FIDESZ) és alelnökétől (Vadai Ágnes, DK) egyaránt, akik aznap meglepően sok dologban értettek egyet egymással, mint ahogy Tóth László ogy.ddtbk részéről is elhangzott több problémafelvetés.
Mindeközen ráadásul olyan információk is napvilágra kerültek, amelyek alapján úgy tűnik, hogy meglehetősen komoly problémákkal kell szembenénie az Országgyűlési Őrségnek. Tóth László ogy.ddtbk parancsnok elmondása alapján például az állomány több, mint 60 százaléka 100 kilométernél távolabbról jár dolgozni, 99 százalékuk Kelet-Magyarországról, ők jellemzően 24-72 órás munkarendben, gyakran másodállás mellett. Mindez nyilvánvalóan okozhatja az állományt érintő fluktuációt és az esetleges motiválatlanságot.
Érdekes problémaként került felvetésre, hogy az Országgyűlési Őrségen maradt rajta „exlex helyzetben” a levélátvizsgálás. Az 1980-as években a Kormányőrség volt az egyetlen szerv, aki ezzel a kérdéskörrel egyáltalán foglalkozott. Ez konkrétan a Balassi Bálint utca 5-ben volt kialakítva. A Balassi Bálint utcát azután átépítették, és a mindenkori házelnöknek a rezidenciája is ott lett kialakítva. „Nyilvánvaló, hogy egy ilyen épületben nem lehet levélbomba után kutatni, és ezt a problémát mi felvetettük annak idején, és kiderült, hogy ezt a feladatot egyébként semmilyen jogszabály senkinek nem írja elő.”
„A levélátvizsgálás rajtunk maradt, mint szamáron a fül, mi lettünk a parlament őrsége, de a gépeket annak idején az Országgyűlés Hivatala vette, az leltárilag most is az Országgyűlés Hivataláé, és a radiológusokat adjuk mi.” De azt tudni kell, hogy a levelek döntő többsége a kormányzati feladatokhoz kötődik, és a jelentős kisebbsége az, ami az Országgyűléshez. (….) azt is át kell gondolni, hogy természetesen mi lesz akkor, ha ezek a gépek tönkremennek. Ezek még volt NDK-s gépek, és orosz sugárzóanyaggal működnek, hibátlanul, tökéletesen működnek. Nagyon jó, éles képeket adnak, de ilyen 40 éves technika.”
A képviselői kritika kiterjedt az állítólag 25-30 éves TV-re is, amit állítólag nézett az állomány, de amit azóta már eltávolítottak, és ami egyébként sem működött már. Illetve még konkrétabban, magára az állományra is, ugyanis nem egy alkalommal tapasztalták a képvselők azt, „hogy az őrség tagjai, mikor érkezik vendég vagy képviselő, akkor ülnek, zsebre dugott kézzel állnak, nem tisztelegnek.” A bizottsági elnök szerint szigorítani kellene emellett a parkoló védelmét is, ahova lényegében bárki behajthat, azonban Tóth László ogy.ddtbk parancsnok szerint a beléptetés sebessége komolyabb ellenőrzéssel jelentősen csökkenne.
Amire persze erőforrás sem feltétlenül lenne, miközben a parkolóház környezetének védelme biztosított még személyautó által szállítható méretű (200 kg) robbanóanyag felrobbanása esetén is a vasbetonfalazás, valamint a tervezetten megnyíló felületek segítségével. Az alelnök viszont inkább a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek parlamenti jelenlétéről érdeklődött.
Tóth László ogy.ddtbk parancsnok válaszában kifejtette, hogy „arról nekünk nincs fogalmunk, hogy bárki bejön, bármilyen jogcímen, és egyébként ő nemzetbiztonságilag kockázatot jelent-e vagy nem, mert ilyen adatokat mi egyszerűen nem kapunk, nem is kaphatunk, hiszen ki szolgáltatna nekünk erre vonatkozóan adatot.”
„Olyan már volt, amikor mi jeleztünk TEK-nek olyan személyt, aki valamilyen szempontból látókörbe került nálunk, külföldi személy volt, és többször jött be, több év alatt, és a cirillbetus útlevelének az átfordításában valami fordítási hibák voltak, ugyanazt a nevet 3-4-féleképpen jelezte vagy írta, és mi jeleztük az illetőnél, hogy ezt legyenek szívesek pontosítsák, hogy ez ugyanaz a személy vagy nem és a többi. De egyébként azt, hogy nyilvánvalóan valaki nemzetbiztonsági kockázatot jelent vagy sem, azt mi nem tudjuk, tehát nekünk ez nem nyilvánvaló.”
További kritika kapcsán szóba került, hogy a demonstrációk idején hogyan oszlik meg a Rendőrség és az Országgyűlési Őrség tevékenysége? Horváth László ogy.ezds parancsnokhelyettes ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az országgyűlés őreinknek „nincs olyan felszerelése, mint a rendőröknek. Nincs, ami megvédje őket, ezért vonjuk ilyenkor be őket. Tehát, ha dobálás vagy egyéb olyan dolog van, én nem tudok rájuk adni ilyen protektorokat.”
Mindez azért kissé meglepő számomra, mert a rendszeresített eszközök listáján számos protektorként felfogható, lövedékálló eszköz szerepel, igaz nem ismert, hogy azokból végül mekkora mennyiség került beszerzésre, illetve nyilván nem is védi a olyan mértékben a testfelületet (és más is a funkciójuk), mint a rendőrségi eszközök. Lényegében ezzel érkezhetünk el a bizottsági meghallgatás fő témájához, a drónelhárítás kérdésköréhez, amit emlékeim szerint az elfogóháló rendszeresítése fémjelzett korábban.
Tóth László ogy.ddtbk parancsnok szerint, mielőtt bármiféle technikai adattartalommal elkezdenének foglalkozni, „előtte egy jogi keretet kell ennek az egésznek szabni.„ Mindazonáltal a konferenciákon felvetett problémákat és egyeztetéseket az ITM-ben nagyon komolyan vették, a HungaroControlnak pedig van egy kiváló szoftverfejlesztése, ami megítélése szerint messze veri a jelenleg elérhető technikai dolgokat egész Európában. „Akár egy mobiltelefonos applikációval, online lehetne kezelni ezt a problematikát, ami azonban most még jogilag probléma.”
A bizottság elnöke szerint viszont igazi előrelépés nem nagyon történt drónvédelemügyben. „Ahhoz képest, amit a két évvel ezelőtti beszámolóban már egyszer megvitattunk, és ott mindenfajta hülyeség is elhangzott a vadászsólyomtól kezdve felfelé, másrészt, ha jól értem, akkor pillanatnyilag a fizikai megoldás még csak szóba sem jött a jogi problémák megoldása előtt.”
A parancsnok szerint „a fizikai megoldással nagyon óvatosan kell bánni. Két év alatt mi nagyon sokat tapogatóztunk szerte a világban. Mindenféle nemzetközi kiállításokon megjelennek ilyen-olyan gyártók, és szenzációs promócióval promótálják a legújabb termékeket, de kiderült, hogy eddig olyan átfogó megoldás, ami automatikusan, emberi beavatkozás nélkül egy ilyen urbánus környezetben valamiféle nonstop, 24 órás védelmet tudna biztosítani, ilyen még nincs.”
„Mindenki elmondja a saját termékéről, hogy az messze a legjobb, csak a gyakorlatban még ez senkinek nem sikerült. Úgyhogy én óvatosan bánnék ezekkel a műszaki dolgokkal, először legyen meg a jogszabályi keret, és ahhoz majd hozzá lehet igazítani a mérnöki tudást. (…) a levegőben 3D-ben kirakták a Szent Koronát, és még meg is forgatták.
„Na most, ez tipikusan egy autonóm tehetetlenségi program, ami azt jelenti, hogy azokat nem irányítja semmi. Önmagukba bele van írva, azok fölött senki nem tudja átvenni az irányítást, mert benne fut egy program, és nincs olyan háttér, aki egyébként valahonnan kézzel vagy lábbal vagy bármi módon irányítaná.”
„(…) ezeknek a kis méretű drónoknak a detektálása éjszaka vagy rossz látási viszonyok között sem megoldott. Fizikailag egyszerűen észre sem vesszük, hogy itt vannak a drónok. Iderepül, erre a párkányra éjszaka egy kis drón, és amíg az akkumulátora működik, innen illegális módon információkat gyűjthet valaki ott kint, az utcán. És nem is tudunk róla. Tehát a probléma valós, csak nagyon összetett.”
„A büntetés-végrehajtásnál már probléma volt, ott rácsozatsűrítéssel próbálják, hogy drónnal például ne juttathassanak be illegálisan mobiltelefont a fogvatartottaknak, meg ilyen apróságok. A végrehajtó szerveknél a probléma adva van. Mi magunk is várunk arra, hogy ebben legyen valamiféle előrelépés, és az én információm, mondom az, hogy még ez évben Brüsszelben ez irányba valamiféle normaalkotás történni fog.”
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
