Rendőrség postagalamb

Postagalambokat köröz a Rendőrség

Egy véletlen folytán botlottam bele a Rendőrség hivatalos és nem mellékesen közérdekből nyilvános adatbázisába, amelyben a körözött személyeket, tárgyakat, állatokat, sőt, néha a körözött testrészeket tartja nyilván és egyben teszi hozzáférhetővé a nyomozó hatóság. A téma tehát korántsem vidám, és talán fejlesztési, fejlődési potenciál is lenne ezen a területen.

A jogi háttér gyorsan összefoglalható azzal, hogy a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 8. § alapján kerülnek közzétételre a Rendőrség weboldalán, vagyis itt a körözött tárgyak, személyek legfontosabb adatai.

A közérdekből nyilvános adatbázis megdöbbentő mennyiségű adatot tartalmaz, sajnos azonban ez elsődlegesen szöveges adattartalmat jelent, kép csak ritkán szerepel az adatok között. Ráadásul – vélhetően a weboldal felépítése és beállításai miatt – a Google nem is indexeli az adatlapokat, így az adattömeg valóban csak akkor hasznosul, ha valaki szándékosan felkeresi az oldalt.

A körözött tárgyak között egyébként rendkívül meglepő tárgyak is felbukkannak, körözés alatt áll több postagalamb

galamb

egy SIG SAUER P228 automata pisztoly

pisztoly

egy szobor (ehhez tartozik kép is)

szobor

egy permetezőgép

permetezo

és egy billentyűzet is

billentyuzetA körözött permetezőgép (amiről tehát annyit lehet tudni, hogy permetezőgép) talán jó példa arra, hogy miért nem lehet túl hatékony ez a rendszer. Az egyedi azonosítóval nem rendelkező tárgyak körözése kapcsán egész egyszerűen túl kevés információ jelenítődik meg ahhoz, hogy valóban hatékony lehessen ez az adatbázis.

A billentyűzet pedig arra jó példa, hogy a valóságban a HP Elite X2 nem egy egyszerű billentyűzet, hanem egy speciális kialakítású, olcsónak nem nevezhető laptop, billentyűzetet is magába foglaló egyik fele. Vagyis a tárgyakat – különösen a speciálisabb tárgyakat – gyakran nehéz a megfelelő helyre besorolni. Annyi azért biztató, hogy az eltűnt személyeknél kép is feltüntetésre kerül, és úgy tűnik, hogy talán jobban is gondozva vannak az ilyen a nyilvántartási adatlapok.

eltűnt gyerekek

Pedig úgy tűnik a közösségi médiában önszerveződő csoportokat látva, hogy az emberek akár önként is csatlakoznak a különböző elvezett-talált tárgyakkal, állatokkal, eltűnt személyekkel foglalkozó csoportokhoz. A nagyobbak közül kiemelném a 72.000 követővel rendelkező “Eltűnt emberekért,” a 14.500 tagot számláló “Elveszett-talált állatok” és a 43.000-es “Pestem találtam” csoportokat.

A jelenlegi hatósági rendszer talán nem túl nagy szervezéssel és fejlesztéssel is összekapcsolható lenne például olyan, hivatalosan a Rendőrség által kezelt közösségi csoportokkal, amely talán jelentősen is növelhetné a körözések hatékonyságát. Még ha “csak” 50.000 tényleges tagja lenne egy ilyen közösségnek, akkor is, egy lokális felhívást elegendő, lenne, ha néhány tag megoszt az ismerőseivel, az információ így is villámgyorsan elterjedhetne a helyi közösségben, esetleg helyi médiában.

Természetesen azt nem állítom, hogy minden tárgynak szükségszerűen meg kellene jelennie egy ilyen csoportban (ez nyilván a hatékonyságot is jelentősen csökkentené), de kiemelten fontos esetekben, vagy olyan esetekben, ahol az információáramlás sebessége döntő tényező lehet egy tárgy vagy személy felkutatásában, igenis hasznos lehetne a véleményem szerint egy ilyen közösség létrehozása.

Mindez pedig a gyakorlatban átmenetet képezhetne a vélhetően alacsony látogatottságú nyers adatbázis és a nagyobb médiaérdeklődést kiváltó, esetleg a Rendőrség sajtóközleményével járó esetek között. A lehetőség hatékony kihasználása pedig javíthatná a releváns nyomozati eredményességi mutatókat, és nem utolsó sorban kiváló lehetőség lenne a civil kapcsolatok fejlesztésére is.

Ha tetszett, ne maradj le a következőről: