Pompeo
Külföld

Pompeo csomagja

Az utóbbi napokban egymást érték a találgatások az amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo védelmi-biztonsági tárgyalási csomagja kapcsán, ezért arra gondoltam, hogy az eddig többé-kevésbé biztosnak tekinthető pontokat összesítem, és esetleg felhívom a figyelmet egy-két érdekességre. Ezek a találgatások lényegében egy telefonos konferencia leiratán alapulnak, amely amerikai kormányzati forrásból érhető el, vagyis vélhetően jól tükrözi az amerikai álláspontot, illetve szándékot a találkozóval kapcsolatban.

Ebből konkrétan az derül ki, hogy egy ideje előkészítés alatt van Magyarországgal és Szlovákiával védelmi együttműködési megállapodás, továbbá tárgyalások zajlanak “air and missile defense” témakörben, amit főleg az utóbbi, vagyis a missile defense” miatt emelek ki szó szerint.

444.hu által leközölt információk leginkább a NASAMS (gyártó: Kongsberg Defence & Aerospace és a Raytheon) rendszerre utalnak, Benkő Tibor honvédelmi miniszter eddig mindig következetesen közepes hatótávolságú légvédelmi rakétákról beszélt, és ugyancsak közepes hatómagasságú légvédelmi rakétakomplexum beszerzése van a Zrínyi 2026 programban.

Csakhogy a NASAMS-rendszer nem tekinthető “missile defense” képességnek, a Raytheon másik komplexuma, a Patriot pedig nem tekinthető közepes hatómagasságúnak. Lehet persze, hogy akaratlan szófordulat volt ennek a tágabb értelmű fogalomnak a használata. És persze az is lehet, hogy a csomag eleve többelemű, vagy épp nem is ezekből épül fel.

Találgatásokból egyébként magán a telefonos konferencián sem volt hiány, gondolok itt például Christina Ruffini (CBS News) kérdésére. Ő konkrétan megkérdezte, hogy tárgyalási téma lesz-e rövid és közepes hatótávolságú rakéták Magyarországra történő telepítése, az INF megállapodás felmondásának tükrében. A válasz alapján aligha.

A másik, amit kiemelnék, hogy a tárgyalási csomag része lesz Magyarország szerepvállalása Afganisztánban és az ISIS elleni harcban, akárcsak – áttérve a tágabb értelembe vett biztonságpolitikai kérdésekre – Magyarország viszonya a Huawei vállalattal (illetve áttételesen Kínával), amit az amerikai diplomácia vélhetően nem néz jó szemmel (vö. “Huawei has made Hungary a pretty major hub for its operations.”)

Érdekes, lényegében nemzetbiztonsági jellegű megközelítés, miszerint a korrupció azért kerül a tárgyalási témák közé, mert a kínai és orosz befolyásszerzés – legalább részben – ilyen csatornákon keresztül történik Magyarországon. (lásd. “The corruption problem creates pathways for Russian and Chinese influence, so you really can’t separate the two.”)

Az Atlantic Council – vélhetően jól értesült – elemzői arra hívják fel a figyelmet, hogy egy olyan védelmi együttműködési megállapodás aláírásának előkészítése lehet folyamatban Magyarországon és Szlovákiában, mint a 2018-as lengyel-amerikai megállapodás.

Egy ilyen jellegű a megállapodásban a közös célok és értékek meglehetősen magas szinten kerülnek megfogalmazásra, úgyhogy sok konkrétum nem olvasható ki belőlük (bár energetikai megközelítésből jelentősek a megfogalmazott célok).

Ami viszont a “mikor találkozik Orbán Viktor miniszterelnök Trumppal” kérdés kapcsán izgalmas lehet, hogy a lengyel-amerikai megállapodást személyesen írták alá, vagyis feltételezhetően egy “sikeres” Pompeo vizit után már sor kerühetne a találkozóra.

Borítókép: wikipedia.org.

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről: