Visszafelé sült el a WikiLeaks szivárogtatása az orosz megfigyelési programról

wikileaks

Furcsa módon nagyon kevés cikk jelent meg arról, hogy a közismert szivárogtató portál, a Wikileaks néhány tucat, zömében orosz nyelvű dokumentumot hozott nyilvánosságra, amelyek az orosz állami szervekkel együttműködő Peter-Service számlázási és telekommunikációs társaság tevékenységéről szólnak. A dokumentumok alapján úgy tűnik, hogy az orosz vállalat 2007 és 2015 között részt vett az állampolgárok tömeges megfigyelésében. A cég tagadja a vádakat.

A WikiLeaks oldalával kapcsolatban az utóbbi időben egyre erősödött az a kritika, hogy orosz érdekek mentén szivárogtatott ki bizalmas információkat, például az amerikai és a francia elnökválasztás időszakában. A kritikák szerint, meg persze a nagy számok törvénye alapján, ha valóban az orosz befolyástól mentesen üzemelne a WikiLeaks, akkor legalább néhány, az orosz államra, vagy legalább orosz érdekekre terhelő anyaggal is elő kellett volna már állniuk.

Márpedig ilyenre nem igazán volt eddig példa. Úgy tűnik azonban, hogy a “nyugati médiát” már nem is nagyon lehet meggyőzni arról, hogy a WikiLeaks tevékenysége mögött – áttételesen – nem orosz befolyás áll. Furcsa módon ugyanis a Peter-Service szivárogtatásról alig-alig számolt be a sajtó. Ez a magyar médiában olyan szintig igaz, hogy talán az sg.hu volt az egyetlen komolyabb média, ami egyáltalán foglalkozott a témával.

A wired.com összefoglalójában azért utalt rá, hogy erős a gyanú, hogy a valóságban az orosz állam által “megszervezett” szivárogtatásról van szó, megpróbálva ezzel megelőzni a további kritikákat, amik a WikiLeaks oldalát orosz befolyásoltsággal vádolják.

Mindez azért sem lenne meglepő, mert a Peter-Service tevékenységének vázlatos leírása igazából már 2013 óta elérhető, méghozzá több forrásból is. Magáról az orosz megfigyelő rendszerről pedig a 2015-ben, az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt lefolytatott Zakharov v. Russia per nyomán számos konkrétum nyilvánosságra került.

Ráadásul a 2016-ban elfogadott orosz terrorellenes törvény, a “Yarovaya law” alapján az orosz telekommunikációs szolgáltatóknak manapság már valóban sokrétű kötelezettségeik vannak, illetve lesznek a telefonhívások, üzenetek adatainak a megőrzésével kapcsolatban. Hivatalosan persze nem a 2015-ös perrel, hanem a Kogalymavia 7K-9268 járata elleni merénylettel és a párizsi terrortámadásokkal indokolták az új orosz szabályozást.

Érdekesség egyébként, hogy még a “Yarovaya law” elfogadása előtt megkérdezték Oroszországban az “internet népét”, hogy mit gondolnak a tömeges megfigyelő programokról. Akkor az lett a szavazás eredménye, hogy “csak” a megkérdezettek 58 százaléka tiltakozott kifejezetten az ellen, hogy a hatóságok betekintést kaphassanak a privát, személyes információikba, sőt a 25 százalékuk még támogatta is azt. A részletes táblázat szerint a fiatalok esetében nagyobb az elutasítás mértéke.

Pár hete az orosz államhoz közelinek tartott RT is foglalkozott a szivárogtatással, lényegében újra leközölve a WikiLeaks összefoglalójának fontosabb elemeit. Ebben pedig nyoma sincs heves cáfolatnak, “ködösítésnek”, inkább csak utalások történnek arra vonatkozóan, hogy tulajdonképpen 2013 óta ismert információkról van szó.

Ez pedig tovább erősíti annak a gyanúját, hogy saját maga “hozatott” nyilvánosságra, összességében már ismert, egyébként sem különösebben botrányos “bizonyítékot” az orosz állam a saját megfigyelési tevékenységéről. Mindezt a gyanút az orosz telekommunikációs cég nyilatkozata esetleg még megcáfolhatta, vagy árnyalhatta volna. Azonban a Peter-Service, egészen furcsa módon, mindössze öt mondatban határolódott el a WikiLeaks állításaitól.

Az biztos, hogy különösebben sem az orosz államot, sem a céget nem rengette meg a WikiLeaks legutóbbi tevékenysége. Ennek tükrében a szivárogtatás könnyedén öngóllá válhat, hiszen a WikilLeaks működési elvének alapvető eleme, hogy a nyilvánosságra hozott információkkal a nemzetközi médiának foglalkoznia “kellene”. Ennek viszont egyfajta előfeltétele lenne, hogy a szivárogtatások mögött ne orosz befolyást sejtsenek.

Mindezek hiányában viszont a WikiLeaks működése teljesen összeomolhat, aminek akár előjele lehet a most bemutatott érdektelenség, és az is, hogy az orosz tematikájú szivárogtatás során már csak két médiapartner (L’Repubblica, Mediapart) van megjelölve az oldalukon. Amikor pár évvel ezelőtt a “Spy Files” fantázianevű akciójukat elindították, akkor még 24 ilyen partnerük volt.

A képek illusztrációk, forrás: pixabay.com.

Ha tetszett, ne maradj le a következőről: