Már az Országgyűlés előtt van a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) működését és eljárását szabályozó törvénytervezet, amely, ha a potenciális lehetőségeit valóban képes lesz kiaknázni, akkor az egyik legfontosabb szereplője lesz a hazai adatelemzési piacnak. A szabályozás olyan elképesztő méretű adatvagyont eredményezhet a piaci szereplők számára is, amely egész ágazatok eredményességét befolyásolhatják.
A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség a már létező állami adatvagyon elemzésével lesz képes olyan adatösszekapcsolásokat elvégezni, és a piaci szereplők számára átadni, amely eddig elképzelhetelen volt. Ha megvalósul, akkor bármilyen új piaci szegmens megnyílásánál alapvetés lehet az igénybe vétele. Emellett teljes piaci szektorok új alapokra helyezhetik (vagy legalább optimalizálhatják) a működésüket, ha felkészülten várják a lehetőségek megnyíltát.
Ennek ára a másik oldalon egy soha nem látott adatkoncentráció lesz, ami kulcsszereplővé teszi a kulcsszolgálató szervezetet (főleg az az eljárás lehet különösen érdekes, ahol különböző adatgazdák adatbázisainak anonimizálás előtti összekapcsolása szükséges az adatgyűjtéshez, de úgy, hogy a kulcsszolgáltató szervezet maga nem válik adatkezelővé). Az indokolás ugyanis egyértelművé teszi, hogy „a kulcsszolgáltató, vagy a NAVÜ részéről az Infotv. szerinti adatkezelés nem valósul meg.”
Ezeket a kockázatokat csökkentendő tehát az adatok már anonimizáltan kerülnek a NAVÜ részére átadásra, a jogalkotó pedig külön figyelmet fordított arra is, hogy az esetleges lakcímadat csak járási szinten lesz megismerhető, és legalább 100 személy anonimizált adata lesz átadható további elemzésre, az igény teljesítését követően pedig az összekapcsolt adatbázisok közötti kapcsolatot is meg kell szüntetni (érdekes kérdés, hogy hogyan lesz garantálható, hogy az összekapcsolás eredményét egyik adatgazda se ismerhesse meg, vagy legalább ne használhassa az anonimizálással össze nem függő célra).
Rátérve, és idézve a tervezetből, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által jegyzett T/14949 javaslat szerint az Országgyűlés felismerte, hogy a korszerű digitális államkormányzás és gazdaság megvalósítása érdekében – amely mesterséges intelligencián és adatelemzésen alapuló technológiák elterjedésével történhet meg – elengedhetetlen egy olyan intézményrendszer kialakítása, amely hatékonyság, gazdasági növekedés és a nemzeti szuverenitás szempontjait egyaránt érvényesítve képes megvalósítani a nemzeti adatvagyon széleskörű hasznosítását.
A jogszabály definiálja a nemzeti adatvagyon fogalmát, amely alapvető jelentőségű lesz a későbbiekben. A nemzeti adatvagyon ennek megfelelően nem más, mint a közfeladatot ellátó szervek által kezelt közérdekű adatok, személyes adatok és közérdekből nyilvános adatok összessége.
A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség a kormány által rendeletben kijelölt, az állami adatvagyon hasznosításával kapcsolatos állami feladatokat közfeladatként ellátó szerv vagy szervezet, amely a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormánybizottságként működik. A Nemzeti Adatvagyon Tanács tagjai a Kormány adatgazdálkodásban érintett miniszterei. Jelenlegi koncepció szerint ezt a feladatot az ITM alá tartozó, Neumann János Nonprofit Kft.-n belül létrejött Nemzeti Adatvagyon Ügynökség látja el.
A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség általános kormányzati tájékoztató szolgáltatást, kormányzati tájékoztatási szolgáltatást, és ami talán a legérdekesebb: piaci tájékoztatási szolgáltatást nyújt majd. Ha valakinek szüksége lesz valamilyen adatra, amely például más szervnél nem áll rendelkezésre, akkor a tájékoztatási szolgáltatásra irányuló igényt az igénylő a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség részére küldi majd meg.
Ha az igény teljesítéséhez szükséges, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség megkeresi az együttműködő szervet annak érdekében, hogy az általa kezelt nyilvántartásból származó személyes adat kulcsszolgáltató szervezet által biztosított eszközökkel való anonimizálását követően az anonimizált adatokat adatelemzés céljából rendelkezésére bocsássa. Ha az igény teljesítéséhez szükséges, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség bármely közfeladatot ellátó szervet megkereshet az általa kezelt közadat rendelkezésre bocsátása érdekében.
Vagyis eredetileg személyes adatokat tartalmazó adatösszességet is begyűjthet majd a kérelem kapcsán a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség, de azt – előzetesen – az adatgazdának anonimizálnia kell. A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség részére az adatok rendelkezésre bocsátását a megkeresett együttműködő szerv vagy közfeladatot ellátó szerv az indokok megjelölésével megtagadja.
Ilyen indok lehet, hogy a megkeresésben érintett személyes adatokat anonimizálással sem lehetséges megfosztani személyes adat jellegüktől, a megkeresésben érintett közadat a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény szerint újrahasznosítás céljából nem bocsátható rendelkezésre, vagy a megkeresésben érintett közadat vagy az abból származtatott adat átadása Magyarország nemzetbiztonsági, honvédelmi vagy rendvédelmi érdekeit sérti vagy veszélyezteti.
A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség a közfeladatot ellátó szervvel vagy együttműködő szervvel megállapodást köt az adatátadás feltételeiről, amely tartalmazza az adatok rendelkezése bocsátásával közvetlen összefüggésben felmerült többletköltségek megtérítését is. Az adatok rendelkezésre bocsátásáért az együttműködő szerv vagy a közfeladatot ellátó szerv a meghatározott költségtérítésen túl más költséget vagy díjat nem követelhet a Nemzeti Adatvagyon Ügynökségtől.
A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség a bekezdés szerinti adatelemzés eredményét az igénylő részére küldi majd meg. Ha az igény nem teljesíthető, Nemzeti Adatvagyon Ügynökség az igény elutasításának okáról az igénylőt tájékoztatja. Egyebekben, a piaci igény teljesítésekor a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség eljárására a polgári jog általános szabályai alkalmazandók.
A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség a kérelem teljesítésére irányuló vizsgálatának keretében meghatározza, hogy a piaci igény teljesítéséhez mely személyes adatot tartalmazó nyilvántartás szerinti adatok elemzése szükséges, a piaci igény teljesítését, a piaci igény teljesítését kérővel való megállapodást javasolja-e, és milyen feltételekkel javasolja, a piaci igény teljesítését milyen ellenérték ellenében javasolja.
A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség a piaci igény teljesítését a elutasítja, ha a Nemzeti Adatvagyon Tanács a piaci igény elutasításáról szóló döntéséről – az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott határidőn belül – a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget értesítette. A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség a piaci igény teljesítésére vonatkozó megállapodást köt a piaci igény teljesítését kérővel.
Erre a megállapodásra egyebekben a kutatási szerződés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a piaci igény teljesítését kérő a piaci igényben rögzítetteken túl további utasítást nem adhat, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség a piaci igény teljesítését kérő hozzájárulása nélkül is igénybe vehet közreműködőt.
Ha a szolgáltatási igény teljesítéséhez személyes adatot tartalmazó nyilvántartásból származó anonimizált adatok elemzése szükséges, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség az anonimizált adatok részére való rendelkezésre bocsátása érdekében a szolgáltatási igény teljesítésében érintett nyilvántartások meghatározását követően megkeresi az e nyilvántartásokat vezető együttműködő szerveket és a kulcsszolgáltató szervezetet.
Ennek a megkeresésnek a keretében az együttműködő szervet tájékoztatja az anonimizált adatszolgáltatásban érintett adatok pontos köréről, olyan módon, hogy az együttműködő szerv a szolgáltatási igény tartalmát csak az általa kezelt adatokhoz kapcsolódó szükséges mértékben ismerhesse meg, a kulcsszolgáltató szervezet részére átadja a technikai megoldás biztosításához szükséges információkat, gondoskodik az együttműködő szerv és a kulcsszolgáltató szervezet közti kapcsolatfelvételhez szükséges információknak az érintettek részére való átadásáról.
Amennyiben megtagadási ok nem áll fenn, az együttműködő szerv a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség megkeresésére köteles az általa vezetett, személyes adatot tartalmazó nyilvántartásból származó, anonimizált adatokat a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség számára hozzáférhetővé, elemezhetővé tenni. Az együttműködő szerv kizárólag abban az esetben bocsáthatja az adatokat a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség rendelkezésére, ha a megjelölt adatkör tekintetében legalább száz fő adatai anonimizálhatóak.
Az együttműködő szerv az általa vezetett nyilvántartásban szereplő személyes adatot a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség megkeresésének teljesítése érdekében végzett anonimizálás elvégzése céljából, az anonimizálás végrehajtásához szükséges mértékben és ideig kezeli. A kulcsszolgáltató szervezet által végzett kulcsszolgáltatásért a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség a miniszter által rendeletben megállapított igazgatási szolgáltatási díjat fizet.
Minden olyan szervnél, amely személyes adatokat kezel, az adatkezelés célja kiegészül az anonimizálással. Ezt a tevékenységet kizárólag az adatgazda végezheti, aki egyébként is jogosult az érintett adat kezelésére. Az adatgazda ehhez a tevékenységéhez igénybe veszi a kulcsszolgáltatótól kapott kulcsot, majd az ilyen módon anonimizált adatokat továbbítja a NAVÜ részére. Ennek alapján a kulcsszolgáltató, vagy a NAVÜ részéről az Infotv. szerinti adatkezelés nem valósul meg.
A kulcsszolgáltató szervezet az anonimizálás elvégzéséhez az együttműködő szerv részére olyan technológiai megoldást biztosít, amely a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség részére rendelkezésre bocsátott adatokban az együttműködő szerv kezelésében lévő személyes adatot visszafordíthatatlan módon úgy módosítja, hogy az az érintettel ne legyen kapcsolatba hozható. Az anonimizálást úgy kell elvégezni, hogy annak eredményeképpen a természetes személy lakcímére vonatkozó adat járásnál (Budapesten kerületnél) pontosabban ne legyen megállapítható.
Érdekes szabály, hogy ha a tájékoztatási szolgáltatásra irányuló igény teljesítéséhez több együttműködő szerv által vezetett, személyes adatot tartalmazó nyilvántartás személyes adaton alapuló összekapcsolása szükséges, a kulcsszolgáltató az igény teljesítésében érintett valamennyi együttműködő szerv részére az anonimizálás elvégzéséhez olyan technológiai megoldást biztosít, amely az összekapcsolást lehetővé téve a NAVÜ részére rendelkezésre bocsátott adatokban az egyes együttműködő szervek kezelésében lévő személyes adatot visszafordíthatatlan módon úgy módosítja, hogy az az érintettel ne legyen kapcsolatba hozható.
A NAVÜ nem továbbíthatja más szerv, szervezet vagy személy részére, a tájékoztatási szolgáltatási igény teljesítését – vagy ha az igény elutasítására az anonimizált adatok átvételét követően került sor, az igény elutasítását – követően gondoskodik azok törléséről, és az átvett adatok közötti kapcsolat helyreállíthatatlan megszüntetéséről.
Mindezek természetesen egyelőre még csak egy jogszabály-tervezetben testesülnek meg, az elfogadott törvény végleges szövegezése eltérő lehet majd, bizonyos kérdéseket pedig csak később, kormány rendeletben fognak meghatározni.
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a kövekezőről:
