Adatvédelem és információszabadság

Önnek mennyit ér a személyes adatainak a védelme?

Személyes

Egy érdekes jelenségre lettem figyelmes, miközben a hétvégén rákerestem a Google segítségével egy repülőnap programjára. A keresés eredménye egy Facebook oldalra vezetett, amely szolgáltatásba egyébként már korábban (tehát a Google keresést megelőzően is) be voltam lépve. Annyit érdemes még talán megemlítenem, hogy mindig „inkognitó módban” internetezek, a Google keresésnél pedig sem a szolgáltatásba, sem a böngészőbe nem voltam belépve.

Utóbbi, bár különösen haszontalan lehetőség, életemben egyszer mégis hasznos volt számomra: amikor pár évvel ezelőtt arra lettem figyelmes a céges laptopom kapcsán, hogy a böngészőbe is be vagyok jelentkezve, ami az adott körülmények között több különböző okból is lehetetlen lett volna, kivéve, ha valaki a tudtom nélkül használta a számítógépemet. Ez pedig végül odáig vezetett, hogy valóban fényt derült egy ilyen esetre.

Visszatérve a hétvégémre: a Facebook engem célzó hirdetései kapcsán a legszigorúbb beállításokat használom, vagyis például nem engedélyezem az érdeklődés alapú hirdetések megjelenítését sem. Teljes mértékben „természetesen” nem lehet kikapcsolni a hirdetések személyre szabását, legfeljebb csökkenteni lehet az ebből a célból felhasznált adatkört. Másik oldalról ez persze aligha befolyásolja magát az adatgyűjtést.

A Google találata egyébként tökéletesnek bizonyult, nem sokkal később azonban bezártam a Facebook oldalt és megnyitottam a Gmail szolgáltatást, ahol a promóció fülön vajon milyen esemény hirdetésébe botlottam? „Természetesen” a repülőnap hirdetésébe, amire az otthoni hálózatból mindössze pár másodperccel korábban kerestem rá életemben először. Ha nem említettem még, jelzem, hogy a Google szolgáltatónak is megtiltottam már korábban az érdeklődésalapú hirdetések megjelenítését.

Egyébként „hardcore adatvédőknek” ajánlom még az alábbi oldal felkeresését is. A fentiekben természetesen semmi szenzációs nincs, de talán rámutat arra, hogy a különböző hirdetési analitikákkal és mérésekkel milyen rendkívül pontos képet kaphatnak a hirdetők, és persze a hirdetési adatbázisok egyéb megvásárlói az egyes felhasználókról még akkor is, ha egyébként a személyes adatainak védelmét valaki fontosnak gondolja a digitális környezetben is.

Az érintett cégek persze alapvetően ugyan nem személyes adatokat gyűjtenek a hirdetési analitikákhoz, a gyakorlatban azonban kutatások már sejtetik, hogy a hirdetési szolgáltatók adatbázisaiból, keresési és böngészési előzményekből is lehetséges olyan személyes adatra következtetni, amelynek forrása – önmagában – egyébként valóban anonimizált adatnak lenne tekinthető.

A másik oldalról természetesen el lehet fogadni azt is, hogy valaki szívesen áruba bocsátja digitális lábnyomát azért, hogy magasabb szintű felhasználói élményt kapjon. Más kérdés, hogy vajon tisztában van-e azzal, hogy az IT óriások milyen vállalkozásokat, intézményeket bíznak meg az adatainak a feldolgozásával?

Gondolom sokan úgy gondolják, hogy a népszerű gigavállalatok adatkezelése maga a megtestesült transzparencia. Abban talán lehet bízni, hogy ezek a szolgáltatók valóban betartanak minden releváns jogszabályt és egyébként is magas szintű védelemmel őrzik személyes adatainkat. De nézzük csak meg, hogy mit mond például a Google az általa kezelt adatok harmadik félnek való átadásáról:

„A személyes adatokat leányvállalatainknak vagy más megbízható üzleti vállalkozásoknak vagy személyeknek is átadjuk annak érdekében, hogy azokat az utasításainknak, valamint Adatvédelmi Irányelveinknek megfelelően valamennyi további vonatkozó titoktartási és biztonsági intézkedéssel összhangban dolgozzák fel a számunkra.”

„Abban az esetben osztjuk meg a személyes adatokat a Google-on kívülálló vállalatokkal, szervezetekkel vagy személyekkel, ha jóhiszeműen feltételezzük, hogy az adatokhoz való hozzáférés, az adatok felhasználása, megőrzése vagy közzététele ésszerűen indokolt annak érdekében, hogy a csalásokat, valamint a biztonsági vagy technikai jellegű problémákat észleljék, megelőzzék, illetve más módon kezeljék.”

„Megoszthatjuk a személyazonosításra nem alkalmas adatokat a nyilvánossággal és partnereinkkel – például a kiadókkal, hirdetőkkel vagy a kapcsolódó webhelyekkel.” Valahogy az az érzése támad az embernek, hogy lassan könnyebb lesz megindokolniuk, hogy miért adják át a közelebbről meg nem nevezett partnereiknek az adatainkat, minthogy miért nem.

A Facebook a hirdetési partnereinek ugyancsak anonimizált adatokat ad át, de azért nem biztos, hogy emiatt érdemes nyugodtan hátradőlni: mint írják „átadunk adatokat olyan alvállalkozóknak, szolgáltatóknak és más partnereknek, akik nemzetközi szinten segítik a tevékenységünket, például műszaki infrastruktúrát szolgáltatnak, elemzik szolgáltatásaink használatát, mérik a hirdetések és szolgáltatások eredményességét, ügyfélszolgálati feladatokat látnak el, megkönnyítik a fizetési tranzakciókat, vagy tudományos kutatást és felméréseket végeznek.”

Lassan egyébként már az ajándékozás örömét is elveszik ezek az „intelligens” szolgáltatások, hiszen a személyre szabott hirdetésekkel számtalan esetben lehet szembesülni azzal, hogy a felhasználó számára ajánlott hirdetés alapján azt látja, hogy a közös hálózatot használó más személy éppen milyen termékekre keresett rá.

Ennek egy kissé morbidnak tűnő esete fordult elő a minap a munkahelyemen, ahol egyik pillanatról a másikra „elöntötték” a Facebook és egyéb hirdetési felületeimet különböző fájdalomcsillapító készítmények és tapaszok. Nem is igazán értettem a jelenséget, amikor beugrott, hogy az egyik munkatársamnak egy váratlan betegség miatt erős fájdalmai vannak, így vélhetően az ő érdeklődési körének megfelelő termékeket kaptam meg én is hirdetésként a közös használatú hálózatra csatlakozva.

Számomra egyébként az egész jelenség kapcsán az a legmegdöbbentőbb, hogy például hazai nemzetbiztonsági vagy bűnmegelőzési szempontból történő, magánszférát esetlegesen érintő adatkezelések miatt azok emelik fel leghamarabb a szavukat, akik egyébként úgy osztják meg a legszemélyesebb és legbizalmasabb adataikat például az említett szolgáltatókkal és persze ismeretlen partnereikkel, mintha nem lenne holnap.

Kép: illutsztráció, forrás: pixabay.com.

Ha tetszett az írás, akkor ne maradj le a következőről:

Ajánlott tartalom