Adatvédelem és információszabadság

Nyílt adatbázisok segítik az embercsempészek tevékenységét Európában

embercsempész kamion

Egy érdekes videóra lettem figyelmes, ugyanis st22lacika kaminos vlogger YouTube csatornáján megjelent egy videó, amely az „Innen tudja a migráns, hogy Anglia felé mész” címet kapta. Aki esetleg még nem hallott volna róla, ő az a kamionos, aki a munkáját lényegében folyamatosan kamerákkal rögzíti, ezzel segítve és tanácsot adva a többi kamionosnak, és a szakma iránt érdeklődőknek.

Illetve – és a téma kapcsán ez a fontosabb talán – ő volt az a kamionos, aki azt is kamerára vette 2017-ben, amikor 80-100 km-re Calais-tól megállt egy benzinkútnál kimenni a mosdóba, majd a kamionjához visszatérve azt vette észre, hogy migránsok lepték el a rakományát.

Akkoriban a téma elég aktuális volt, a videót is elég sokan látták. Most ismét egy hasonló témát boncolgat, ami talán érdekes lehet mindenki számára, de az angliai célpontokra tartó kamionosok számára mindenképp.

Az új videójában arról számol be, hogy az utóbbi időkig lényegében „lutri” volt egy-egy Angliába tartó migráns számára, hogy melyik kamiont vágja fel, és próbáljon benne elrejtőzni. Az utóbbi időben ez megváltozni látszik, és ennek az oka meglehetősen érdekes.

Az angol úthálózatot használni kívánó kamionoknak ugyanis HVG Levy néven illetéket kell fizetnie, amely egyébként „nehéz-tehergépjármű úthasználati illeték” néven is ismert. Ezt több más, egyéb költséggel, adóval, illetékkel együtt, a szállítmányozást szervező cégek, általában előre kifizetik.

Ez praktikus, mert nem az utolsó pillanatban kell mindent megszervezni, a pontos érkezési időt sem lehet mindig előre kiszámítani, és esetleg lehet, hogy eleve munkaidőn kívüli időpontban kellene megtörténnie.

A lényeg, hogy az illeték befizetésének ténye egy bárki által elérhető és regisztráció nélkül lekérdezhető adatbázisból ellenőrizhető, az embercsempészek pedig pont ezt kihasználva lényegében bárhol Európában, parkolókban le tudják ellenőrizni, hogy melyik kamion tart biztosan Angliába.

Így a migránsok a megfelelő „járatra” pakolhatók fel és kevesebbszer kell megállítaniuk a kamiont, ha az nem a várt irányba indul tovább. Az, hogy ez mennyire személyes adatok védelemével és/vagy GDPR-al összefüggő kérdés, az véleményes (ezzel tudnék vitatkozni), a lényeg szerintem, hogy a lekérdezés valóban működik, és egyáltalán nem lennék meglepve, ha ezt az információforrást valóban felhasználnák az embercsempészek (is).

Egyébként érdekesség, hogy a magyar autópálya „matrica”, illetve manapság inkább használati jogosultságot garantáló virtuális engedélyek ugyancsak regisztráció nélkül lekérdezhetők, amit – kizárólag adatvédelmi szempontból – egy fokkal érdekesebbnek tartok, mert nem tudom kinek, és mi köze van hozzá, hogy milyen megyé(k)ben élek/fordulok meg gyakran (nyilván azokat az éves megyei matricákat veszem meg) a magáncélra használt személyautómmal (persze azért a rendszámot tudni kell hozzá).

Ilyen lekérdezéseket – más rendszerekben – csak olyan felhasználók indíthatnak, természetesen kizárólag a saját adataik viszonylatában, akik egyébként is regisztráltak, és el sem tudom képzelni, hogy vajon milyen megfontolásból és célból alakították ki így a magyar rendszert?

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:

Ajánlott tartalom