Nyelvében él a Nemzeti Katonai Stratégia

Szerző: dr. Gyömbér Béla

Megosztás

A szövegek nyelvi elemzése – főleg, ha két szöveg összehasonlításáról van szó -mindig tartogat meglepetéseket, így adta magát az ötlet, hogy a tartalmi összevetést követően összehasonlítom a 2012-es és a napokban megjelent, új, 2021-es Nemzeti Katonai Stratégia szövegét a bennük előforduló szavak gyakorisága alapján.

A szövegekben használt szavak előfordulási gyakorisága, azok sorrendje mellett természetesen az is érdekes volt, hogy milyen szavak kerültek be, vagy épp ki a stratégiákból. A leggyakoribb szavakról az írásom végén beillesztettem egy kimutatást, de ez csak kivonatos része az általam feldolgozott teljes adathalmaznak.

Az alább leírtaknál fontos, hogy nem vettem figyelembe a toldalékolást, így lényegében ugyanaz a szó többször is szerepelhet a listában (így például külön soron szerepel a honvédség és a honvédségnek). A két szöveg eltérő méretű, az új stratégia körülbelül kétszer olyan hosszú (szavak száma: 2012-ban 4339, 2021-ben 8923), és ennek megfelelően természetesen a használt szavak változatossága is jelentősen eltér. Ezeket az adottságokat figyelembe vettem.

Ugyancsak fontos tényező, hogy nem ismert előttem, hogy a 2012-es és a 2021-es stratégia megszövegezői között milyen átfedések vannak, de feltételezem, hogy döntő részben más személyek voltak felelősek a végleges szöveg kialakításárét. A szövegek megtisztítása miatt az általam jelzettől eltérő szógyakoriság más elemzésben elképzelhető, de ez a véleményem szerint nem változtat érdemi nagyságrendet.

Rátérve a szövegekre: érdekes látni az új szavakat a 2021-es stratégiában, másként megfogalmazva azt, hogy mi maradt ki a 2012-es stratégiából. Idén jelent meg – ráadásul igen magas frekvenciával – az „ipar” szó, az „ellenállóképesség” és az „állampolgárok” kifejezés is. Alacsonyabb frekvenciával de most jelentek meg a „kinetikus”, az „elrettentés”, a „gazdaság”, a „vezetés-irányítási”, a „haderőfejlesztés” és a „nemzetgazdaság” szavak.

Vélhetően a szöveghossz eltérése miatt nem ennyire látványos a kieső szavak szerepe, ami talán érdekes az a véleményem szerint szubjektívabb megítélésű mellékneveknek a kiesése, mint amilyen például a „szilárd”, a „törékeny”, a „számottevő”, a „tevékeny” és a „rendkívüli”. A kieső szavak között van emellett például a „tárca”, a „harci”, az „agresszió” és az „alkotmányos” is.

Ennél az összehasonlításnál sokkal érdekesebb persze a szógyakoriság szövegen belüli változása.  Ha arányosítom a szöveghosszt, akkor is négyszer gyakrabban fordul elő 2021-ben a „védelmi” szó, mint 2012-ben (ez persze szókapcsolatok miatt is erősödhetett (vö.: „védelmi ipari”). Igen komoly jelzés, hogy 2012-ben a „nemzetközi” a hatodik leggyakrabban előforduló szó volt, míg 2021-ben nincs a leggyakoribb 20 között sem.

Pont fordított a helyzet a „nemzeti” szóval, amely 2021-ben gyakrabban fordul elő, mint a „Magyarország” szó, míg 2012-ben a leggyakoribb 20 szóba sem fért bele. 2021-ben nagyot nőtt – mintegy háromszor gyakrabban fordul elő a „képességek” szó, és hasonló a helyzet az „európai” szóval is.

A „háború” és „béke” kérdésében nincs jelentősebb eltérés, mindkét évben csak néhány alkalommal használták a „háború” szót, a „békét” valamivel gyakrabban, és arányaiban sem változott a megjelenésük. Érdekes páros még a „globális” és „regionális” szavak helyzete. 2021-ben arányaiban körülbelül fele olyan gyakran fordul elő a „globális” szó, mint 2012-ben. Ezzel fordított viszont a „regionális” kifejezés helyzete, ami arányaiban gyakoribbá vált.

A leggyakoribb melléknevek 2021-ből (előfordulási gyakoriságuk szerint): magyar, védelmi, katonai, nemzeti, műveleti, szükséges, biztonsági, európai, honvédelmi, stratégiai, nemzetközi. 2012-ből: magyar, nemzetközi, katonai, biztonsági, szükséges, műveleti, nemzeti, védelmi, globális, fegyveres, állami.

A fentieket összefoglalva tehát az a következtetés körvonalazódhat, hogy a 2021-es Nemzeti Katonai Stratégia a „globális” jelenségek mellett az „európai” és „regionális” térre jelentősebb hangsúlyt fektet, ahol felértékelődik a „nemzeti” fogalomhasználat. Teljesen új, de hangsúlyos elemként jelenik meg az „ipar” (és kapcsolódva: „haderőfejlesztés”, „nemzetgazdaság”). Mindez azt gondolom, hogy alapvetően külön empirikus elemzés nélkül is érezhető a szöveg átolvasása után, de érdekes mindezt számokkal is alátámasztani.

 A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:

 Kimutatás: