Honvédelem és nemzetbiztonság

Nigéria lehet a magyar gyártású felderítő repülőgép első nagyobb megrendelője

Magnus futárrepülőgépek

Valószínűleg sokan megmosolyogták, amikor 2019-ben arról írtam, hogy a Magnus Aircraft Zrt. pécs-pogányi repülőtéren lévő gyárában készülő, magyar fejlesztésű, kompozit testű repülőgépeiből, a Fusion-ból, megfigyelésre átalakított variánst is kínál a gyártó a potenciális megrendelőknek.

Most a 24.hu megírta, hogy a pécsi székhelyű Magnus Aircraft repülőgépgyár légcsavaros repülőgépek eladásáról állapodott meg a nigériai légierő főparancsnokságával.

A lap telefonos megkeresésére a cég ügyvezetője, Boros László megerősítette, hogy „megállapodott a MagnusAircraft a nigériai légierővel polgári és megfigyelő légcsavaros repülőgépek beszállításáról, valamint nigériai pilóták magyarországi kiképzéséről.”

Az ügylet a hírek szerint 20-50 repülőgépről szólhat majd. Boros László szerint fegyverzetrendszer nélkül adnák el a repülőgépeiket Nigériának, ahol azokat a Boko Haram illetve különböző fegyveres szervezetek ellen vetnék be.

A 24.hu nigériai forrásokra hivatkozva megírta, hogy a repülőgépeket a nigériai repüléstechnológiai egyetem és a Kaduna államban található nigériai fegyvergyár fegyverezheti majd fel légitámogatási és felderítési katonai küldetésekhez.

Nigériai lapok arról írtak, hogy a nigériai légierő a pilóta-képzés, a hírszerzési megfigyelő és felderítő (ISR) kamerák üzemeltetése és karbantartása, valamint más, hasonló területeken szeretné kibővíteni a Magyarországgal való együttműködését.

A szervezet vezetője,  Sadique Abubakar kijelentette, hogy Nigéria keresi annak a lehetőségét, hogy felmérjék a repülőgépek és a hozzájuk kapcsolódó berendezések beszerzésének, a pilótaképzés, és a kutatás-fejlesztési együttműködés (K+F) lehetséges kereteit.

2019-ben egyébként arról írtam, hogy az egyik, Magnus által gyártott repülőgépnek létezik egy speciális, katonai-rendészeti célokra átalakított variánsa, az sFusion 212 is, amiből az „s” előtag az angol „sentinel”, vagyis „megfigyelő” szóból ered.

Az akkoriban meglehetősen kevés konkrétumot tartalmazó gyártói leírással szemben már meglehetősen részletes adatok voltak olvashatók Steigler József, Magnus 212-vel foglalkozó cikkében, amely akkoriban jelent meg a National Security Review-ban.

A cikk szerint a felderítési adatok a leírás szerint valós időben kerülnek továbbításra a földi feldolgozó egységhez, amely gyorsan kitelepíthető és felállítható. A repülőgép rövid, gyengén előkészített kifutópályáról is üzemeltethető.

Emellett az akkori leírásban további potenciális képességekre is utalás történik, mint a rádió-elektronikus zavarás. A megfigyelő felszerelés a leírása alapján szerintem nem lehetett más, mint a Kraus Aerospace C4ISR megoldása.

Ismert volt a Fusion 212 iránti potenciális exportérdeklődés Kínából, Iránból, illetve Afrikából is, igaz akkor azt írtam, hogy kiemelten Kenyából, Namíbiából, az USA-ból, Ausztráliából, az arab térségből jöhetnek potenciális megrendelők.

Borítókép: Gyömbér Béla, nem a szóban forgó típust ábrázolja, a kép csak illusztráció

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a kövekezőről:

Ajánlott tartalom