Nemzetbiztonsági és honvédelmi mozaik 2016/8

TIBEK

Úgy tűnik, hogy nem az előzetes terveknek megfelelően halad az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK), valamint a kormányzati adatközpont átköltöztetése a Fehérvári út 70-be. A sokmilliárdos költöztetés részleteit szabályozó kormányrendelet szerint, a nemzeti fejlesztési miniszternek 2016. július 1-ig kellett volna gondoskodnia az ingatlan Alkotmányvédelmi Hivatal részére történő vagyonkezelésbe adásáról. Egy újabb rendelet alapján azonban úgy tűnik, hogy ez máig nem történt meg.

A korábbi határidőt ugyanis csak most módosították “azonnalira”, egyben rögzítették, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal jelenlegi székhelyét jelentő, Budapest V. kerület, Falk Miksa utca 9-11. szám alatt található ingatlan 5271/10000 tulajdoni hányada – legfeljebb a független ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott forgalmi értéken – az MNV Zrt. tulajdonába kerül majd. Az épületek között fennálló értékkülönbözetet az MNV Zrt. az állam javára köteles megfizeti. Az ingatlan egyébként műemlékként, mint volt Valeo-selyemgyár szerepel az örökségvédelmi nyilvántartásban.

Érdekesség, hogy az új központba költöztetett Alkotmányvédelmi Hivatalról legalább azt lehet tudni, hogy honnan költözik majd át. Mindez a TIBEK-ről már nem mondható el. Vélhetően nincs még egy olyan intézmény Magyarországon, amely nem tesz közzé még annyi információt sem magáról, hogy egyáltalán hol működik, vagy legalább: hogy mi az elérhetősége.

A TIBEK weboldalán ugyanis semmilyen érdemi információ nem érhető el a szervezetről, leszámítva egy közbeszerzési összesítőt, amiről csak később derül ki, hogy egyébként nem a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, hanem a TIBEK közbeszerzéséről szól. A SZEBEK továbbélését a TIBEK-ben már korábban is említettem, mindezt jól példázza egy másik közbeszerzés is, melyben ugyanazokat az elemző szoftvereket (IBM I2 ANALYST) vásárolták meg, amiket a SZEBEK működése kapcsán már bemutattam.

Ha pedig közbeszerzés: beszámoltam korábban arról is, hogy a Magyar Honvédség páncélozott terepjárókat akar vásárolni a déli határra. A közbeszerzés uniós nyílt eljárás keretei között zajlott és az ajánlattételi felhívás szerint 5 db 5 ajtós páncélozott kivitelű terepjáró személygépkocsit és 4 db 5 ajtós könnyű terepjáró személygépkocsit vásároltak volna.

A beszerzésről azt írta a Magyar Idők, hogy értesüléseik szerint a honvédelmi tárca szakértői javasolták új páncélozott terepjárók és harcjárművek beszerzését is, többek között azért, mert a határvédelem során a katonák egyre többször találkoznak felfegyverzett embercsempészekkel.

A terepjárókra azután mégsem lett pénz. Miközben ugyanis legalább százmilliárdot költött a kormány az ideiglenes kerítés felépítésére, a katonákat védő járművekről szóló beszerzési eljárás eredménytelen lett, mivel a rendelkezésre álló anyagi fedezet összege nem lett elegendő a szerződés megkötéséhez. Az egyetlen érvényes ajánlattevő a cseh SVOS, spol. s.r.o. volt, akik 53 millió forintot kértek volna a páncélozott és 15 milliót a könnyű terepjárókért.

A teljes összeg így legalább 325 millió forint lett volna, miközben a Magyar Honvédségnek csak 307 millió forint állt a rendelkezésére, vagyis az üzlet körülbelül 18 millió forinton bukott meg. Pedig a SVOS által megadott árak nem tűnnek túl elrugaszkodottnak, hiszen, ha típus azonos páncélozott és könnyű terepjárókat választok a SVOS kínálatából, akkor például a Toyota Land Cruiser piaci árai nagyjából azonosak.

De a páncélozott verzióért sem tűnik horribilisnek az 53 millió forintos egységár, főleg az elvárt VPAM-BRV 2009 VR7 szintű védelemért. Mindez azonban már lényegtelen, az viszont nem, hogy vajon megszűntek-e azok a veszélyforrások, amik a beszerzést eredetileg indokolták.

Ha tetszett az írás, akkor ne maradj le a következőről: