Nemzetbiztonsági okból sem mellőzhető egy közigazgatási határozat indokolása

határozat

Legalábbis, ha azt egy kormányrendelet teszi lehetővé. Sommásan így lehetne összefoglalni az Alkotmánybíróság határozatát, amely egyedi normakontroll eljárásban megsemmisítette a haditechnikai tevékenység engedélyezésének és a vállalkozások tanúsításának részletes szabályairól szóló 156/2017. (VI. 16.) Korm. rendelet egyik bekezdését.

A konkrét ügy egy, a haditechnikai tevékenység engedélyezése tárgyban hozott határozat bíróság előtti megtámadásával indult. Az eredeti per alapjául szolgáló ügyben egy vállalkozó – az arra rendszeresített haditechnikai tevékenység engedélyezése elnevezésű nyomtatvány előterjesztésével, és kötelező okiratok csatolásával – kérelemmel élt Budapest Főváros Kormányhivatalánál, vadászati célú nagykereskedelem tevékenység engedélyezése iránt.

A kérelmi nyomtatványon a haditechnikai termék/szolgáltatás jellemző műszaki paramétereinél a következöket tüntette fel: “vadász és sportfegyverek, lőszerek, távcsövek”. A hatóság 2018. március 28-án kelt BP/15/HTO-HE-TE-204-2/2018. számú határozatával a kérelmet elutasította. A határozat indokolást nem tartalmazott.

A határozat rendelkező része – a jogorvoslati tájékoztatás mellett – azt tartalmazta, hogy “Az indokolást a haditechnikai tevékenység engedélyezésének és a vállalkozások tanúsitásának részleles szabályairól szóló 156/2017. (VI. 16. ) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdése alapján mellőztem.”

Erre az alkotmánybírósági eljárásban vizsgált kormányrendelet adott lehetőséget, mivel az azóta megsemmisített jogszabályhely úgy szólt, hogy (…) kérelmet el kell utasítani, ha

c) a kérelmezett tevékenység, a kérelmező, a kérelmező tulajdonosa, felelős vezetője, vagy a kérelmezett tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat írásos véleménye alapján nemzetbiztonsági érdeket sért vagy nemzetbiztonsági kockázatot jelent, vagy a Terrorelhárítási Központ írásos véleménye alapján terrorveszélyt jelent,

d) a kérelmezett tevékenység akadályozná vagy ellehetetlenítené a honvédelmi, rendvédelmi, valamint nemzetbiztonsági szervek jogszabályban meghatározott tevékenységének ellátását, (…)

(4) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetekben, illetve az engedély ezek alapján történő visszavonása esetén a Hatóság a döntésében az indokolást mellőzi.

Az Alkotmánybíróság szerint az indokolási kötelezettség vonatkozásában az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CXL. törvénytől (Ákr.) eltérő rendelkezést jogszabály nem tartalmazhat, kizárólag kiegészítő jellegűt, annak azonban összhangban kell állnia az Ákr.-rel, az Alaptörvény XXIV. cikkéből fakadóan pedig törvényi szinten kell e szabályokat kodifikálni.

A bíróság álláspontja alapján, bár a közrend, közbiztonság védelme akár indokolhatja is az indokolási kötelezettség és ezen keresztül a hatékony jogorvoslathoz való jog korlátozását, azonban a normaszöveg jelenleg hatályos változata teljességgel kiüresíti a bírói jogorvoslat lehetőségét.

Hogy mi a megfelelő indokolás egy ilyen esetben, arra is ad iránymutatást az Alkotmánybíróság határozata, hiszen kifejezetten nyilvánosságra hozta, hogy a konkrét ügyben az elutasítás a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatójának nemzeti minősített adatot képező információk alapján fogalmazott, „Bizalmas” minősítésű átiratán alapult.

Az Alkotmánybíróság az ilyen ügyekben eljáró bírók jogosultságait egyébként is meglehetősen tágan értelmezi: “végezetül pedig a határozatot felülvizsgáló bírót – ha törvény másként nem rendelkezik – nemzetbiztonsági ellenőrzés, személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat és felhasználói engedély nélkül megilleti az ügyelosztási rend szerint kiosztott ügyek elbírálásához szükséges rendelkezési jogosultságok gyakorlása, vagyis megismerheti az elutasítás indokait, ezáltal pedig gyakorolni tudja felülvizsgálati jogkörét.”

Az Alkotmánybíróság és a nemzetbiztonsági szolgálatok viszonyában korábban is voltak súrlódási pontok, ezek közül az egyikről 2017-ben már írtam, “Nem feleltek meg a bíráknak a nemzetbiztonsági ellenőrzés rájuk vonatkozó szabályai” címmel. Akkor az Alkotmánybíróság azért semmisített meg jogszabályhelyeket, mert a véleményük szerint túl széles körben, akár a hatalommegosztás elvét is sértve lehet(ett) a bírókat nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vonni Magyarországon.

Borítókép: wikipedia.org, Thaler Tamás

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről: