adatvédelmi hatóság
Hírek Honvédelem és nemzetbiztonság Kiemelt

Nemzetbiztonsági és Honvédelmi mozaik 2019/9

Vegyes polgári pilótaképzésre szerződött az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis, a török haditechnikai beszerzések leállításáról tárgyalt a Honvédelmi és rendészeti bizottság, 2020-ban módosulni fognak a polgárok biztonságát erősítő törvények, antikorrupciós célt is szolgálhat a VÉDA, azonban a NAIH szerint ennek legitimálása nem történhet fals keretek között.

Az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis vegyes polgári pilótaképzésre szerződött a Fly-Coop Légiszolgáltató Kft-vel. A szerződés értéke bruttó 14.583.500 forint, 2019.10.01-én lépett hatályba és 2020.05.31-ig tart majd.

Az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának 2019. november 18-i ülésén döntés született a katonai felszerelések törökországi beszerzésének azonnali leállításáról szóló H/7759. számú határozati javaslatról.

Az indítványozók szerint Magyarország továbbra is az ott élő kurdok kiképzését, felkészítését és az ő támogatásukat végzik, “miközben egyébként szemlátomást nem zavarja a magyar kormányt (…), hogy a néhány kilométerrel arrébb élő szintén kurd nemzetiségű kisebbséget pedig a török invázió milyen módon érinti.” Az indítványt kettő igen, hat nem arányban elvetették.

Megjelent a Belügyminisztérium 2020. I. félévi jogalkotási munkaterve, amely szerint 2020.03.25-én egy, a polgárok biztonságát erősítő törvények módosításával összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló BM rendelet kibocsátása várható, amit 2020.04.16-án törvény, majd 2020.05.25. kormány rendelet követ. A szabályozás alapvető célja a polgárok biztonságát erősítő törvények és végrehajtási rendeleteinek módosítása lesz.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) novemberben véleményezte a középtávú Nemzeti Antikorrupciós Stratégiáról (2020-2022) szóló előterjesztést. A javaslatra reflektálva NAIH megjegyezte, hogy “hasznos lenne ismerni, hogy az NVSZ által felgöngyölített ügyek milyen százalékában volt célszemély valamely állami szerv munkatársa, középvezetője, vagy felső vezetője.”

A véleményben az is szerepel, hogy több olyan állami nyilvántartást, informatikai rendszert, például az EESZT-t, az Arcképelemzési Rendszert, a Szítakötő projektet, a VÉDA-t – említ az antikorrupciós erőfeszítésekkel kapcsolatban, amelyekről úgy tudni, hogy azok nem az antkorrupciós tevékenység támogatása céljából lettek létrehozva.

A NAIH szerint ez “lényeges kérdés, mert világszerte aggodalmakat szül, hogy a technikai fejlődés az álampolgárok tömeges és mind kiterjedtebb megfigyelését és ellenőrzését teszi lehetővé, ami hosszabb távon a demokratikus társadalmi rendszerek fennmaradását veszélyeztetheti.” 

A véleményük szerint ilyen körülmények közepette “még a látszata is kerülendő, hogy az említett informatikai rendszerek korrupcióellenes harc eszközeként való bemutatása olyan fals összefüggésben történik, amely egy mindenki által elfogadott társadalmi célra hivatkozva

próbálja legitimálni az állampolgárok tömeges ellenőrzését.”

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről: