AMRAAM
Hírek Honvédelem és nemzetbiztonság

Nemzetbiztonsági és Honvédelmi mozaik 2019/7

Változás a védelmi irányításban, megjelent Magyarország robotrajokkal is tervező Nemzeti Integrált Határigazgatási Stratégiája, egészségmegőrző lőszert rendszeresített a Terrorelhárítási Központ, az AMRAAM rakéták beszerzése nyomán NASAMS légvédelmi rakétarendszert vásárolhat Magyarország.

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló Korm. rendelet úgy módosult, hogy a  közigazgatási államtitkár irányítási jogkörét közvetlenül vagy a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár útján gyakorolhatja. A most bekövetkezett változtatásig az irányítási jogkörét a védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkár útján is gyakorolhatta.

Megjelent Magyarország Nemzeti Integrált Határigazgatási Stratégiája (2019-2021). A dokumentum számos jövőbe mutató projektet említ. Ezek közül kiemelhető, hogy Magyarország megkezdte és folytatja a biometrikus azonosításon alapuló automatizált átléptetési rendszerek kialakítását, elsősorban az egy időben nagy forgalmat lebonyolító nemzetközi repülőtereken, illetve pilot jelleggel, kiemelt autópálya határátkelőhelyek egyes utas- és jármű kategóriáira vonatkozóan.

Emellett Magyarország a Rendőrség és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem aktív részvételével támogatja az „Intelligens Hordozható Ellenőrző Rendszerek – Intelligent Portable Control Devices”, a „Határőrizet célú autonóm robotrajok – Heterogenous swarms of autonomous robots for border surveillance”, és az „Európai határok ‘okos’ mobilitásfejlesztése – Smart mobility at the European land borders” elnevezésű Horizont 2020 K + F projekteket.

Határőrizet célú autonóm robotrajok (2017.05.01.–2020.04.30.) projekt
Partnerei: TEKEVER, ITI, CAPRITECH, Fraunhofer, Észt Biztonsági Akadémia, VTT, Everis, Északír Rendőrség, Portugál Nemzeti Gárda, NATO, Robotnik, Román Határrendőrség, Román Személyvédelmi Szolgálat, ELETTRONICA, Görög Honvédelmi Minisztérium, CENTRIC, Livorno Kikötői Hatósága, OceanScan, Bolgár Védelmi Intézet, COPTING, CSEM, CNIT, Athéni Egyetem, Portugál Bűnügyi Rendőrség.

Európai határok ‘okos’ mobilitásfejlesztése (2017.05.01. – 2020.04.30.) projekt
Partnerei: Krétai Műszaki Intézet, MORPHO (IDEMIA), SIVECO, Román Határrendőrség, Román Személyvédelmi Szolgálat, Bolgár Védelmi Intézet, FIN, eGOV, EULAMBIA, TechInspire, Fraunhofer, Norvég Műszaki Tudományegyetem, CERTH.

A két projekt egyébként már javában tart, 2018 végén pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is foglalkozott a stratégia tervezetével a véleményezési jogkörében eljárva. Akkor Dr. Péterfalvi Attila azt írta, hogy a stratégia olyan célkitűzéseket tartalmaz, amelyek a kockázatosak lehetnek a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése szempontjából. Szerinte a szelektív és a differenciált ellenőrzés kiterjesztése valószínűsíthetően egyre több forrásadat felhasználásával, valamint valamint profilalkotás alkalmazásával történik majd.

A véleménye szerint a modern technológiák alkalmazására és a kutatásfejlesztésre vonatkozó elképzelések, mint például a biometrikus nyilvantanásokhoz történő csatlakozás, valamint az intelligens hordozható ellenőrző rendszerek, továbbá az autonóm robotrajok esetleges alkalmazása szerinte szintén intenzív beavatkozást jelent majd az információs önrendelkezési jog érvényesülésébe, ezért felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatási projektekben kezdettől fogva kiemelt figyelmet szükséges fordítani arra, hogy a majdani alkalmazás megfeleljen az adatvédelem elveinek és szabályainak.

A magyar-szerb viszonylatban egyébként a komplex határvédelmi rendszert két távfelügyleti irányító központ támogatja, amely 160 km-es hosszban egybefüggően és folyamatos kontroll alatt tartja a határszakaszt. A felderítés hatékonyságát növelik a külső határok mentén hőkamerákkal, reflektorokkal felszerelt helikopterek.

A jövőbeni felderítő képesség javítása érdekében cél a pilóta nélküli eszközök határőrizeti felderítésbe való bevonása és az ahhoz szükséges kiszolgáló személyzet biztosítása. A tömeges migráció bekövetkezésének esetére Magyarország rendelkezik megfelelő és folyamatosan felülvizsgált válságkezelési tervekkel.

A Terrorelhárítási Központ rendszeresítette a S&B 9x19S&B 9×19 mm-es NONTOX 8 TFMJ lőszert, amely nemcsak teljes köpenyes, hanem a lövedék talpa is zárt, így a lőpor égése (robbanása) során nem érintkezik az ólommaggal, ezért a lövedékből ólom kigőzölgés nincs, így a lövésnél keletkező mérgező anyag kevesebb, csappantyúja pedig nehézfémeket nem tartalmaz.

Ez azért érdekes, mert a rendszeresített szakanyagok listáján a beszerzés indokolása kifejezetten az, hogy a Terrorelhárítási Központnál fedett, zárt lőtéren végrehajtott lövészetek alkalmával a levegőbe kerülő mérgező anyagok veszélyeztetik a lövők és lövészetvezetők egészségi állapotát, mivel a mérgező anyagok nem tudnak szabadon távozni. Az újfajta lőszer használatával megelőzhető, illetve csökkenthető az ilyen okból történő egészség károsodás.

Ahogy a Pompeo csomagja című írásomban már felvetettem a lehetőségét, Magyarország valóban lehetőséget kaphatott a NASAMS (gyártó: Kongsberg Defence & Aerospace és a Raytheon) közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer megvásárlására. Az erről szóló hír a Defense Security Co-operation Agency (DSCA) oldalán jelent meg.

A most nyilvánosságra hozott, mintegy 500 millió dolláros csomag 180 darab AIM-120C-7 Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles (AMRAAM) rakétát, különböző rakétaelemeket, kiképző rakétákat, rakétakonténereket, kommunikációs eszközöket, támogatást, kiképzést is magában foglal. A dokumentum kitér az AN/MPQ-64F1 Sentinel Radarral kapcsolatos szoftverek átadására is, amely a NASAMS rendszer egyik fontos eleme, így valószínű, hogy a komplexum részeként (is?) történne a rakéták beszerzése (ha a darabszám alapján nem lenne egyértelmű).

Borítókép: Gyömbér Béla

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről: