Változás a védelmi irányításban, megjelent Magyarország robotrajokkal is tervező Nemzeti Integrált Határigazgatási Stratégiája, egészségmegőrző lőszert rendszeresített a Terrorelhárítási Központ, az AMRAAM rakéták beszerzése nyomán NASAMS légvédelmi rakétarendszert vásárolhat Magyarország.
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló Korm. rendelet úgy módosult, hogy a közigazgatási államtitkár irányítási jogkörét közvetlenül vagy a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár útján gyakorolhatja. A most bekövetkezett változtatásig az irányítási jogkörét a védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkár útján is gyakorolhatta.
Megjelent Magyarország Nemzeti Integrált Határigazgatási Stratégiája (2019-2021). A dokumentum számos jövőbe mutató projektet említ. Ezek közül kiemelhető, hogy Magyarország megkezdte és folytatja a biometrikus azonosításon alapuló automatizált átléptetési rendszerek kialakítását, elsősorban az egy időben nagy forgalmat lebonyolító nemzetközi repülőtereken, illetve pilot jelleggel, kiemelt autópálya határátkelőhelyek egyes utas- és jármű kategóriáira vonatkozóan.
Emellett Magyarország a Rendőrség és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem aktív részvételével támogatja az „Intelligens Hordozható Ellenőrző Rendszerek – Intelligent Portable Control Devices”, a „Határőrizet célú autonóm robotrajok – Heterogenous swarms of autonomous robots for border surveillance”, és az „Európai határok ‘okos’ mobilitásfejlesztése – Smart mobility at the European land borders” elnevezésű Horizont 2020 K + F projekteket.
Határőrizet célú autonóm robotrajok (2017.05.01.–2020.04.30.) projekt Európai határok ‘okos’ mobilitásfejlesztése (2017.05.01. – 2020.04.30.) projekt |
A két projekt egyébként már javában tart, 2018 végén pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is foglalkozott a stratégia tervezetével a véleményezési jogkörében eljárva. Akkor Dr. Péterfalvi Attila azt írta, hogy a stratégia olyan célkitűzéseket tartalmaz, amelyek a kockázatosak lehetnek a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése szempontjából. Szerinte a szelektív és a differenciált ellenőrzés kiterjesztése valószínűsíthetően egyre több forrásadat felhasználásával, valamint valamint profilalkotás alkalmazásával történik majd.
A véleménye szerint a modern technológiák alkalmazására és a kutatásfejlesztésre vonatkozó elképzelések, mint például a biometrikus nyilvantanásokhoz történő csatlakozás, valamint az intelligens hordozható ellenőrző rendszerek, továbbá az autonóm robotrajok esetleges alkalmazása szerinte szintén intenzív beavatkozást jelent majd az információs önrendelkezési jog érvényesülésébe, ezért felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatási projektekben kezdettől fogva kiemelt figyelmet szükséges fordítani arra, hogy a majdani alkalmazás megfeleljen az adatvédelem elveinek és szabályainak.
A magyar-szerb viszonylatban egyébként a komplex határvédelmi rendszert két távfelügyleti irányító központ támogatja, amely 160 km-es hosszban egybefüggően és folyamatos kontroll alatt tartja a határszakaszt. A felderítés hatékonyságát növelik a külső határok mentén hőkamerákkal, reflektorokkal felszerelt helikopterek.
A jövőbeni felderítő képesség javítása érdekében cél a pilóta nélküli eszközök határőrizeti felderítésbe való bevonása és az ahhoz szükséges kiszolgáló személyzet biztosítása. A tömeges migráció bekövetkezésének esetére Magyarország rendelkezik megfelelő és folyamatosan felülvizsgált válságkezelési tervekkel.
A Terrorelhárítási Központ rendszeresítette a S&B 9x19S&B 9×19 mm-es NONTOX 8 TFMJ lőszert, amely nemcsak teljes köpenyes, hanem a lövedék talpa is zárt, így a lőpor égése (robbanása) során nem érintkezik az ólommaggal, ezért a lövedékből ólom kigőzölgés nincs, így a lövésnél keletkező mérgező anyag kevesebb, csappantyúja pedig nehézfémeket nem tartalmaz.
Ez azért érdekes, mert a rendszeresített szakanyagok listáján a beszerzés indokolása kifejezetten az, hogy a Terrorelhárítási Központnál fedett, zárt lőtéren végrehajtott lövészetek alkalmával a levegőbe kerülő mérgező anyagok veszélyeztetik a lövők és lövészetvezetők egészségi állapotát, mivel a mérgező anyagok nem tudnak szabadon távozni. Az újfajta lőszer használatával megelőzhető, illetve csökkenthető az ilyen okból történő egészség károsodás.
Ahogy a Pompeo csomagja című írásomban már felvetettem a lehetőségét, Magyarország valóban lehetőséget kaphatott a NASAMS (gyártó: Kongsberg Defence & Aerospace és a Raytheon) közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer megvásárlására. Az erről szóló hír a Defense Security Co-operation Agency (DSCA) oldalán jelent meg.
A most nyilvánosságra hozott, mintegy 500 millió dolláros csomag 180 darab AIM-120C-7 Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles (AMRAAM) rakétát, különböző rakétaelemeket, kiképző rakétákat, rakétakonténereket, kommunikációs eszközöket, támogatást, kiképzést is magában foglal. A dokumentum kitér az AN/MPQ-64F1 Sentinel Radarral kapcsolatos szoftverek átadására is, amely a NASAMS rendszer egyik fontos eleme, így valószínű, hogy a komplexum részeként (is?) történne a rakéták beszerzése (ha a darabszám alapján nem lenne egyértelmű).
Borítókép: Gyömbér Béla
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
