A tavalyi évre vonatkozó zárszámadás részeként a titkosszolgálatok is elszámoltak a tavalyi költségvetésükkel. Tavaly írtam erről egy kis összefoglalót, így arra gondoltam, hogy idén is megteszem ugyanezt, immáron 2020 vonatkozásában.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal állami feladatként ellátandó alaptevékenysége keretében felderíti és elhárítja a Magyarország függetlenségét, politikai, gazdasági, védelmi vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet, Magyarország törvényes rendjének törvénytelen eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló, illetve a gazdasági, tudományos-technikai, pénzügyi biztonságát veszélyeztető leplezett törekvéseket, a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelmet.
2020-ban az AH alaptevékenységének ellátására, valamint az azt támogató munkafolyamatokra egyaránt döntő befolyást gyakorolt a koronavírus-járvány. A pandémiás helyzetben is létező nemzetbiztonsági kockázatok hatékony felderítése és elhárítása érdekében, valamint az AH állománya egészségének megóvása érdekében számos, a működőképesség fenntartását biztosító intézkedés került bevezetésre.
Az előző évhez képest a dologi kiadásokon belül 62,8%-kal emelkedtek az informatikai és kommunikációs hálózattal összefüggő költségek, amelyek nagyrészt az új épületben létrehozott magas technológiai színvonalú, korszerű rendszerek üzemeltetési többletköltségeit tükrözik. 2020-ban 31,8%-kal növekedtek a dologi kiadásokon belül az épületfenntartás költségei.
Az előző évinél összességében 223,8 millió forinttal magasabb a teljesítés, amelynek oka, hogy 2019-ben az AH elhelyezése még megosztott volt a régi és új épületek között, ezért valójában a 2020. év minősül az üzemeltetési kiadások tekintetében „bázis” évnek. A felmerült költségek döntő hányada (250,4 millió forint) közüzemi díjakra, valamint takarításra, mosatásra, hulladékszállításra és rovarirtásra (373,4 millió forint) lett fordítva.
A működési célú támogatások államháztartáson belülről módosított előirányzat és felhasználása 24,8 millió forint. A rovaton került elszámolásra az „Információbiztonsági programok magyar diplomaták részére” projekt lekért összege, valamint „A műveleti kapcsolattartás „művészete”” elnevezésű projektre lekért támogatás előlegének összege.
Az „Információbiztonsági programok magyar diplomaták részére” projekt célja a külszolgálatot ellátó magyar diplomaták információbiztonsági felkészítése biztonságtudatossági előadásokkal, (támogatva tájékoztató kiadványokkal, valamint oktatófilmmel) a külképviseletek által fenntartott hivatalos közösségi oldalak biztonságos használatához kapcsolódva. A projekt 2020. március 31-én lezárult.
„A műveleti kapcsolattartás „művészete”” projekt az AH alapfeladatot ellátó állománya részére speciális tréning lebonyolítását teszi lehetővé, amely elméleti és gyakorlati ismeretek átadásával a munkatársak multidiszciplináris képességeinek fejlesztését célozza. Fokozza az együttműködő-képességük szintjét, elősegítve az eredményességet, ezen felül lehetőséget biztosít a generációk közötti szakmai tapasztalatok átadására.
A gépek, berendezések, felszerelések bruttó értékének növekedése (777,9 millió forint) alapvetően a tárgyévi beruházásokból (312,4 millió forint), a korábbi beruházások aktivált értékéből (66,1 millió forint), ingatlanról történő átsorolásból (278,1 millió forint) illetve műveleti célú beszerzésekből (121,0 millió forint) és egyéb növekedésből (0,3 millió forint) adódott.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat rendeltetése, hogy a titkos információgyűjtéssel összefüggő szolgáltatásai, illetve szakértői és hatósági tevékenységei magas színvonalú biztosításával hozzájáruljon a megrendelő (AH, Információs Hivatal, Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, Rendőrség, TEK, NVSZ, NAV, Ügyészség) és más együttműködő szervek munkájának eredményességéhez.
Az NBSZ 2020. évi célkitűzéseinek középpontjában olyan fejlesztések álltak, amelyek képesek lehetnek hatékonyan támogatni a speciális, technikai szolgáltató szervezet változó külső körülményekhez történő rugalmas alkalmazkodását. Ide tartoztak az új technológiák megjelenésével egyidejűleg a (műveleti, információbiztonsági, technikai) szolgáltatási paletta megújítása és általában véve a szolgáltatásorientált működés kialakítása, ami feltételezte a tevékenységek, a munkakörök, a belső folyamatok, és végső soron a szervezeti keretek újratervezését.
A hazai – kiberbiztonsági eseményektől sem mentes – pandémiás helyzet kezelésében kiemelt jelentősége volt az NBSZ által az alapfeladatok körében biztosított, védett kommunikációs szolgáltatások magas rendelkezésre állásának. A Netifon titkosított hívás, üzenet- és fájlküldő szolgáltatás, illetve a LockMail titkosított e-mail szolgáltatás (mindkét rendszer „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintig rendelkezik rendszerengedéllyel) alapvető rendeltetése biztonságos kommunikációs csatornát nyújtani a felhasználók számára, támogatva ezzel a távoli felek napi kommunikációját és távmunkában történő együttműködését.
A már üzemszerűen működő Netifon tekintetében 2020. évben a felhasználói élményt kiteljesítő funkcióbővítés (csoportos üzenetküldés, chat) került bevezetésre, míg a LockMail januári rendszerbe állítását követően – hasonló, funkcionális fejlesztések mellett – a felhasználói kör és az alkalmazási területek szélesítése valósult meg, így támogatva hatékonyan az Operatív Törzs, illetve a járványhelyzet kezelésében érintett készenléti, rendvédelmi szervek és egészségügyi intézmények munkáját.
Az állami és társadalmi működés 2020. évi fokozódó digitalizációja különösen fontossá tette a Polgári Információ-és Kiberbiztonsági Központ koncepció, valamint az NBSZ kutatás-fejlesztési stratégiája által lefektetett célok megvalósítását. Az NBSZ szolgáltatásaira hatást gyakorló technológiák gyors változása miatt elemi érdek az alapfeladatokat támogató infokommunikációs és információtechnológiai kutatási-fejlesztési tevékenység területén (5G, mesterséges intelligencia) a tudományos együttműködés új felületeinek kialakítása.
Az év során a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (a továbbiakban: NKFIH) „Nemzeti Laboratóriumok Létrehozása 2020” pályázatára benyújtásra kerültek az infokommunikációs, valamint a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségek rendészeti célú alkalmazását érintő fejlesztésekre irányuló konzorciumi pályázatok, melyeket támogatásra érdemesnek ítélt az NKFIH.
A digitalizáció, az elektronizálódó közigazgatás korában a kibertámadásokkal okozható kármérték az elkövetők által gondosan megválasztott célpontoknak köszönhetően folyamatosan növekszik, ezért az NBSZ Nemzeti Kibervédelmi Intézetére (NBSZ NKI) nagy felelősség hárult. Hirtelen megnövekedett az egészségügyi szolgáltatók információs rendszereit érő támadások száma, az NBSZ NKI ügyfélkörében tömeges volt az otthoni munkavégzésre való átállás, gyors ütemben terjedt a távoli munkavégzést támogató alkalmazások használata.
Az azonnali igényként jelentkező fejlesztések (webes szolgáltatások, applikációk) biztonsági kritériumainak meghatározása, vizsgálata az NBSZ NKI részéről is azonnali lépést követelt. Az elektronikus kereskedelem növekedésével párhuzamosan emelkedett az azzal kapcsolatos visszaélések száma is. Mindezek eredőjeként az NBSZ NKI által rögzített/kezelt incidensek száma több mint kétszeresére növekedett.
A folyamatos tervezés és a kihívást jelentő körülmények kezelésére meghozott egyedi intézkedések eredményeként az NBSZ 2020. évben is hatékonyan, zavartalanul volt képes alapfeladatai ellátására. A szolgáltatási képességek bővítése, minőségi fejlesztése érdekében:
– a titkos műveleteket támogató, illetve felderítő eszközrendszer sajátfejlesztésű
megoldásokkal bővült;
– a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 2020. július 1-jén hatályba lépett módosítása alapján kidolgozásra került a PIKK-koncepció műveleti megvalósítását is támogató eszköztár;
– beszerzések útján növelésre került továbbá a szakértői intézetben működő informatikai laboratórium adatmentési hatékonysága; a robbanóanyag analitikai labor fejlesztését a megítélt pályázati források BBA támogatták;
– megtörtént a kiberbiztonsági Korai Figyelmeztető Rendszer (Early Warning System – EWS) alá jogszabályi kijelölés értelmében kötelezően bevonandó intézmények tájékoztatása és csatlakozásra való felkészítése;
– az NBSZ tovább szélesítette a már üzemszerűen működő, minősített adat továbbítására alkalmas műveleti rendszerek és védett kommunikációs csatorna (Netifon) felhasználói körét és felhasználási felületeit, illetve 2020 januárjában – a társszervek munkatársai számára meghirdetett bug bounty (hibavadász) program sikeres zárását követően – üzembe állította a minősített információk továbbítására kifejlesztett zárt elektronikus levelezőrendszert (LockMail).
A terrorfenyegetettség miatt megnövekedett megrendelői igények alapján a jelenleg üzemeltetett rendszereken felül, illetve azok továbbfejlesztésével az NBSZ olyan feladatokat hajt végre, amelyek a műveleti képességeket és kapacitásokat biztosító szükségszerű műszaki fejlesztésként jelentkeznek.
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ vizsgálja Magyarország biztonsági és bűnügyi helyzetét, kormányzati tájékoztató, valamint támogató, koordinációs elemző-értékelő tevékenységet végez, továbbá ellátja az utasadatinformációs egység feladatait. A TIBEK 2020. évi tevékenységét a mind magasabb szintű együttműködéseket, bővítéseket, fejlesztéseket célzó törekvések határozták meg.
A 2020. évre kitűzött főbb célok elérésre kerültek. A TIBEK szolgáltatási platformjai és felületei bővítésre kerültek, a TIBEK tájékoztató munkája, valamint döntéselőkészítő és elemző tevékenysége szélesedett, több esetben komplex támogatás történt az átfogó elemző anyagok készítésével. A 2020. évben megvalósult az új székhelyre költözés 2020. január 6-ával. Az új székhelyre költözéssel kapcsolatos eszközbeszerzések számviteli feladatai végrehajtásra kerültek, több mint 2.000 db új eszköz – informatikai eszköz, valamint bútor, berendezés, felszerelés – került beszerzésre, ezek beszerzési eljárásait, pénzügyi és számviteli feladatait a TIBEK gazdasági szervezete végrehajtotta.
A Terrorelhárítási Központ szakmai feladatrendszerének három alappillérét a tárgyévben is a felderítési, a személyvédelmi és a műveleti tevékenység jelentette. Amellett, hogy a szakterületek az előző évekhez hasonlóan eredményesen ellátták a jogszabályokban meghatározott feladataikat kiemelést érdemel a 2020. november 2-án bekövetkezett bécsi terrortámadást követő műveleti feladat, melynek során a műveleti szakterület ellátta az osztrák-magyar határszakasz védelmét és biztosította az osztrák partnerszolgálat részére a támogatást egy esetlegesen szükséges beavatkozás esetére.
A felderítési szakterületen folytatódott a magányos elkövetőként definiált személyek vonatkozásában történő felderítő tevékenység. A 2019-ben kidolgozásra került metodika alapján, a felmerülő személyek vonatkozásában beszerzett információk értékelését követően, a kockázati skálát felállítva és a rendelkezésre álló speciális képességeket (elméleti, technikai, informatikai, területi) együttesen felhasználva került sor a feladat végrehajtására. A magányos elkövetők esetén a legfontosabb feladat a megelőzés, valamint a lehetséges elkövetők mielőbbi észlelése.
A személyvédelmi szakterületen belül a miniszterelnök, a legfőbb ügyész, valamint a külpolitikáért felelős miniszter védelme összesen több mint 1.400 belföldi hivatalos és magánprogram, valamint külföldi kiutazás biztosítását foglalta magában. A feladatok végrehajtását végző munkatársak közel 4.500 ellenőrzést végeztek különböző adattárakban, továbbá összesen több mint 1.000 protokoll előkészítést, biztonsági előkészítést, megelőző biztosítást, fotó-videó biztosítást, valamint a megelőző-védelmi tevékenység keretében személyek beazonosítását látták el.
A CBRN (Chemical, Biological, Radiological, Nuclear) Osztály tagjai 231 alkalommal végezték el az élelmiszer előállítók helyszíni ellenőrzését a védett személyek hivatalos programjához kötődően, a helyszíni ellenőrzések számos esetben mintavétellel egészültek ki a mikrobiológiai kockázatok kiszűrése érdekében. A rendezvények biztosításához, a védelmi és mentesítési feladatok ellátásához szükséges eszközbeszerzések megtörténtek, illetve beszerzésük folyamatos.
A műveleti szakterület a 2020. évben 198 műveleti feladat során 256 személy elfogását hajtotta végre, lőfegyver használata nélkül. A nemzetközi tevékenység keretében a Budapesten található nagykövetségek fenyegetettségével kapcsolatban a 2020. év folyamán 70 esetben vált szükségessé a külképviseletekkel, illetve a társszervekkel történő koordináció.
A TEK és az Országgyűlés Hivatala között létrejött megállapodás értelmében a TEK részére 41,5 millió forint többletforrás került átcsoportosításra haditechnikai anyagok beszerzésének finanszírozására. Egyéb tárgyi eszközök összesen nettó 875,8 millió forint összegben kerültek beszerzésre, ebből az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus rendészeti biztosítására beszerzett eszközök 534,5 millió forint összegben.
A 2020. évben térítésmentesen átadásra került az Országgyűlési Őrség részére, az általuk a korábbi években átadott beszerzési forrásokból megvásárolt 128 darab fegyver különböző tartozékokkal és kiegészítőkkel (optika, lézercélzó, irányzék, éjjellátó), 13 darab lövedékálló mellény, valamint informatikai eszközök összesen 140,3 millió forint könyvszerinti értéken, továbbá fegyverzeti és kényszerítő eszközök, készletek 79,2 millió forint összegben.
A külgazdasági és külügyminiszter felügyelete alatt az Információs Hivatal 2020-ben eredményesen látta el a nemzetbiztonsági törvényben meghatározott polgári hírszerzési feladatokat. Költségvetési források biztosítása terén kiemelt terület volt többek között a kibertevékenység megújítása és az új képzési központ kialakítása.
A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:
