Honvédelem és nemzetbiztonság

Nem nyilvános repülőtérré fejlesztik a kecskeméti katonai repülőbázist

Kecskeméti repülőtér rendszer

Tegnap jelent meg egy törvénymódosítás tervezete, amely tartalmazza a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis közös felhasználású repülőtérré való fejlesztésére vonatkozó, legalapvetőbb rendelkezéseket. Mint arról korábban már beszámolt a sajtó, a kormány jelenleg is tervezi a civilek számára eddig leginkább a repülőnapok kapcsán érdekes repülőtér, részben polgári célokra történő fejlesztését.

Az IHO.hu szerint a miniszterelnök 2016 februárjában, Kecskeméten tett látogatása során egyebek mellett kijelentette: „Megállapodás született arról, hogy épül egy kifejezetten polgári célokat szolgáló kifutópálya a kecskeméti légibázison”. A fejlesztés egy 25 milliárd forint értékű megállapodás része, a város gazdaságfejlesztési programjainak támogatására.

Mielőtt azonban a kecskemétiek nagyon megörülhetnének, a debrecenihez hasonló, olcsó WizzAir járatokat vizionálva, a törvénytervezet indokolásából most az derül ki, hogy a közös felhasználású repülőtér a nem nyilvános repülőtér kategóriába kerül majd besorolásra.

A repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet hatályos szövege alapján, a nemzetközivé nyilvánított kereskedelmi repülőtereket és a kereskedelmi repülőtereket követő harmadik, vagy alacsonyabb osztályba tartoznak a polgári célú nem nyilvános repülőterek, amelyről legfeljebb vállalati célú légiközlekedési tevékenység végezhető. A nem nyilvános repülőtér, nevéből is adódóan, kizárólag a tulajdonos, illetve az üzemben tartó engedélye alapján vehető igénybe.

Vállalati célú légiközlekedésnek minősül egyébként a gazdálkodó szervezet tulajdonát képező, általa bérelt, lízingelt légi jármű, nem közvetlenül gazdasági célból folytatott légiközlekedési tevékenysége. A nem nyilvános polgári repülőtereknek vannak persze ennél is alacsonyabb osztályai, melyekről sétarepülés, sportrepülés, vagy épp mezőgazdasági munkát jelentő repülések végezhetők.

A jogszabályokat módosító tervezetből kiderül az is, hogy a honvédelmi tárca, bizonyos engedélyezési eljárások tekintetében, meg kívánja tartani a katonai légügyi hatóság hatáskörét, tekintettel arra, hogy a közös felhasználású repülőtér elsősorban állami célú, azaz az általános légiforgalomtól eltérő légijármű mozgásokat fog kiszolgálni.

A közös felhasználású repülőtér állami célú igénybevétele tekintetében, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének engedélyezését, zajgátló védőövezetének engedélyezését a katonai légügyi hatóság hatáskörébe kívánja utalni a jogalkotó. A közös felhasználású repülőtér állami célú igénybevétele tekintetében a földi kiszolgálást végzők és a saját kiszolgálásra jogosult repülőtér-használók kiválasztását szintén a katonai légügyi hatóság hatáskörébe fog kerülni a tervezet szerint.

Az első részletszabályok megjelenése egyáltalán nem tekinthető váratlannak, hiszen Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkárának és a Honvéd Vezérkar főnökének együttes intézkedése nyomán, már 2016 elején munkacsoport jött létre a kecskeméti repülőtér közös felhasználású repülőtérré történő fejlesztésének szakmai előkészítésére, ezért további információk megjelenése is várható.

A katonai repülőterek kettős felhasználásának témaköre nem túl jelentős kutatási terület Magyarországon. Ennek ellenére találtam egy, a Budapesti Műszaki Egyetemhez köthető TDK-dolgozatot, amely a kérdéskörrel foglalkozik. Boldizsár Adrienn „A kecskeméti repülő bázis katonai – polgári felhasználásának lehetőségei” c. tanulmánya azonban meglehetősen más scenárióval számolt.

A dolgozat írója ugyanis úgy vélte, hogy a jelenlegi futópálya is alkalmas a kettős felhasználásra, ezért főként a kiszolgáló épületek elhelyezésére és az utasforgalommal kapcsolatos infrastruktúra megteremtésére koncentrált, ami logikusnak tűnik. A kormány bejelentése alapján azonban épp egy új futópálya kivitelezése lenne a fejlesztés központi eleme (miközben nem említi a polgári célú infrastruktúra elemeit), ráadásul nem kereskedelmi, hanem nem nyilvános repülőtér kategóriára.

Fontos még a témakör kapcsán Dr. Keszthelyi Gyula „A katonai  repülőterek közös  polgári-katonai hasznosításának nemzetközi tapasztalatai, a magyarországi lehetősége” c. tanulmánya is, amely ugyancsak kitért a kecskeméti repülőtér kettős felhasználásának lehetőségére.

Véleménye szerint „a  Mercedes  kecskeméti  gyáregységének  megnyitásával  egyidejűleg viszont  a  körülmények  gyökeresen  megváltoztak,  és  egyre  nagyobb  nyomás  nehezedik a polgári szféra részéről a honvédelmi tárcára, hogy nyissa meg a kecskeméti katonai repülőteret a különböző polgári használók előtt.”

Mindkét idézett szerző párhuzamosan megemlíti a Győr-Pér Repülőtér fejlesztésének az esetét, amely a Phare CBC programból elnyert, és az AUDI Hungaria Motor Kft. által biztosított pénzügyi források felhasználásával jött létre. Lényegében a Győr-Pér Repülőtér projektnek egyfajta alternatívája lett volna a Pápa Bázisrepülőtér korábbi, közös felhasználású repülőtérré való átalakítása, amit végül elvetettek, és így a péri projekt valósult meg.

A MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis esetében úgy tűnik, hogy a Mercedes gyár jelenléte most hasonló követelményeket támasztana. A párhuzamosságok mellett azonban az eltérések is jelentősek. Győrből a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér csak nehezen volt elérhető, míg Kecskemét felől a kapcsolat kiválónak mondható. Ugyancsak eltérés, hogy a Győr-Pér Repülőtér nemzetközi státuszt ért el, míg Kecskeméten – a jogszabálytervezet szerint – ennél jóval korlátozottabb polgári kapacitás jönne létre.

A beruházások SWOT (vagyis erősségek/gyengeségek/lehetőségek/veszélyek) analízise alapján nyomós érvnek kell alátámasztania a közös felhasználás kialakítását. Ilyen lehetőség a gazdaság és a turisztika élénkítése, illetőleg a már felmerült igények kielégítése. Ennek hatékonysága azonban meglehetősen kérdéses egy nem nyilvános repülőtér esetében, miközben a veszélyek, mint amilyen a polgári és katonai hasznosítás összhangjának megteremtésének nehézsége, nem feltétlenül kompenzálódnak.

2014-ben Csengeri János írt egy összefoglalót „A katonai repülőterek polgári – katonai felhasználás (üzemeltetés) hazai jogszabályi hátterének bemutatása” címmel. A cikkében megemlíti, hogy a jogszabályi környezet jelenleg nem adott a kettős felhasználású repülőterek kialakítására, amely kategóriát a 2009. évi CXLVII. törvény tette hatálytalanná.

Természetesen a jogi akadályok könnyedén megváltoztathatóak, azonban ennél jóval fontosabbnak tűnő meglátása szerint a polgári felhasználás alatt nem csak a hazai, hanem a nemzetközi forgalom számára is meg kellene nyitni a repülőtereket, hiszen így lenne igazán hatékony az üzemelés, és számottevő bevételre így tehetne szert az üzemeltető (MH Összhaderőnemi Parancsnokság). Ehhez persze nem csak futópályára, hanem komplett polgári célú infrastruktúrára lenne szükség (épületek, gurulóutak, terminálok, vámhatósági épületek és infrastruktúra stb.).

„A kettős üzemnek köszönhetően a zajterhelés minden bizonnyal növekedni fog a Magyar Honvédség által üzemben tartott repülőtereken. Fejlesztés esetében akkor kell a zajgátló védőövezeteket felülvizsgálni, ha új futópályát létesítenek (ami véleményem szerint egyelőre nem realitás), vagy a meglevő futópálya akár csak egyik végén a forgalom 50%-kal megnövekszik.”

Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a kormány nem tervezi sem nemzetközi kereskedelmi, sem  nyilvános repülőtér kialakítását Kecskeméten a katonai repülőtér kettős felhasználásúvá történő átalakítása során. A jogszabálytervezetből viszont egyértelműen látszik, hogy a biztonsági kockázatok és a környezetterhelés növekedésével már most számol a tervezet, amit kérdés, hogy egy nem nyilvános polgári célú felhasználás, milyen módon – és még inkább: kinek az érdekében – fog majd kompenzálni.

Ha tetszett az írás, akkor ne maradj le a következőről:

Ajánlott tartalom