Külföld

Nem zuhant le gyakorlat közben a francia légierő Mirage-2111D repülőgépe

Mirage 2000D

A hír ebben a formában nem igaz, sőt, ebben a formában soha nem is létezett. De mielőtt leírnám, hogy miért, a legfontosabb természetesen így is az, hogy volt két pilóta, akik sajnálatos módon valóban életüket vesztették egy gyakorlórepülés során, a svájci határ közelében. Merthogy a tragédia megtörtént, csak épp nem úgy, ahogy a magyar sajtó egy része beszámolt róla. Ennek okaira és a problémákra szeretnék rámutatni.

A haditechnikában kicsit is járatos, laikus is tudja ugyanis, hogy Mirage-2111D típusú repülőgép egész egyszerűen nem létezik. Ez persze csak egy sajnálatos elírás, amit én először a 444.hu cikkében vettem észre, és végül nem is írtam volna róla, elvégre biztos sok újságíró inkább dinoszaurusszal játszott gyerekkorában, nem pedig makettekkel. Merthogy a tévedés teljesen triviális: a cikk írója/fordítója nyilván véletlenül a nullák mellé ütött. A valóságban ugyanis a lezuhant repülőgép egy francia Mirage 2000D volt.

Máskülönben – feltételezhetően – a téves tartalmú hír forrása egy kora reggel élesített cikk volt a HVG.hu oldalán. Ők voltak ugyanis az első fontosabb, magyar nyelvű média, amely a nem létező Mirage-2111D repülőgéppel együtt számolt be a lehetséges tragédiáról. Mint írtam, ez egy apró bakinak tűnik, mégis nap végére az újságírás állatorvosi lovává vált, mert a történetem végére sokkal komolyabb problémákra világít majd rá, semmint, hogy valaki hajnalban elírt pár számot a cikkében. A világsajtó egyébként már a hír hazai megjelenését megelőző napon, vagyis 2019.01.09-én már beszámolt a katasztrófáról. Így járt el például a BBC és a Sputniknews is.

Tegnap este rákerestem – mert kíváncsi voltam, hogy honnan származik a 444.hu által írt hülyeség – a „Mirage-2111D” keresőszóra és igencsak meglepődtem, amikor kiderült számomra, hogy a tévedés forrása valószínűleg a HVG.hu volt. A Google az első találatok között hozza a 05:50-es, téves tartalommal megírt cikküket, amit lényegében később más médiák is meghivatkoztak. A cikk szerzőjének akkor még az „MTI” mozaikszó volt feltüntetve.

A tragikus hír – a téves tartalommal – gyorsan terjedt, de az ATV.hu-tól kezdve a Lokál-ig szinte mindenütt „MTI” van megjelölve a tartalom eredeteként. A hírekben a közös tehát a valóságban nem létező, először vélhetően a HVG-ben megjelenő „Mirage-2111D” vadászrepülőgép, valamint a hír következetes forrása, az MTI. Az ATV.hu kapcsán külön fájdalmas, hogy legalább a beágyazott külföldi tartalmakból nyilvánvaló lehetett volna a tévedés, ha valaki értő olvasással egyszer is elolvassa a cikket. Csak ritka kivétel volt a Blikk, melynek „bevallott” forrása a legkorábbi keltezésű HVG cikk, nem pedig az MTI, és meglepő módon ezzel a Blikk válik majd írásom végére az egyik leghitelesebb magyar sajtótermékké, de erről majd később.

Természetesen kíváncsi voltam arra is, hogy vajon helyreigazított-e már az MTI, illetve, hogy ott is ilyen szerencsétlenül sikerült-e a hírt megszerkeszteni, vagy a valóságban a médiák csak a HVG cikket látták, és onnan ollózták össze/annak alapján állították elő a saját tartalmaikat. Abban egyébként, hogy az MTI javít egy esetleges elírást egyébként semmi különös nem lenne, ma például a „Nyílt vita folyik a cseh politikusok között a Huawei-technológiák kockázatáról” című híradásukat javították. Csakhogy a nem létező Mirage-2111D repülőgép tragédiájáról hiába kerestem MTI közleményt, nem találtam.

De még Mirage-2000D-t sem, sőt, az eseményre sem találtam egyetlen utalást sem. Az MTI keresőjében ugyanis ilyen hír egész egyszerűen nem is szerepel, de a biztonság kedvéért az utolsó 500 közleményt is átfutottam, és azok között sem találtam (bárki regisztrálhat). Lehet természetesen, hogy valahonnan máshonnan volt elérhető (vagy máshogyan értendő az MTI, mint forrás), semmint az MTI saját adatbázisából, de ez igen meglepő lenne számomra.

Maga a tragédia – ha jól tudom – 2019.01.09-én, helyi idő szerint 11:00 körül történt. Az utolsó 500 hír az MTI adatbázisában most épp 2019.01.09. 13:21-től listázódik, de a korábbi cikkekben keresve sem találni utalást „Mirage” repülőgépre. A „Mirage” szót utoljára egy 2018.09.17-i, a Genezis című filmről szóló MTI közlemény tartalmazta.

Itt utalnék vissza arra, amikor azt írtam, hogy a Blikk azon kevés média volt, amely hivatkozta a HVG korábbi cikkét. Merthogy a HVG két cikket is leközölt, egyet 2019.01.10-én, egyet pedig 2019.01.11-én. Az első cikk szerzőjénél valamiért tehát az szerepelt, hogy „MTI”. Vélhetően ebből vette át a magyar sajtó egy része a hírt – a tévedéssel együtt – anélkül, hogy megnézte volna az eredeti MTI közleményt (amit a fentiek alapján szerintem nem is találhatott volna meg, de hátha előkerül majd egyszer), és anélkül, hogy feltűnt volna bárkinek is a tartalmi hiba. A HVG második cikke egyébként már VILÁG címkével jelent meg, szerző, és különösen az MTI, mint forrás feltűntetése nélkül.

Ami különösen visszás, hogy a honvedelem.hu és a hirado.hu is leközölte a Mirage-2111D tévedést, következetesen az MTI-re hivatkozva. Hogy a helyzetet még tovább csavarjam – merthogy lehetséges – eközben a hír a valóságnak megfelelő tartalommal is megjelent a hazai médiában és úgy is terjedni kezdett, méghozzá az ORIGO cikke nyomán, amit 2019.01.10. 04:35-kor írtak, igaz, megint csak MTI forrásra hivatkozással. De például még az Index is megelőzte a HVG-t, a helyes tartalommal, 2019.01.10 05:27-kor, MTI hírre utalva.

Összességében tehát én nem találtam nyomát MTI közleménynek, amely a sajnálatos tragédiáról szólna, és amelyre valamennyi magyar sajtótermék közvetve, vagy közvetlenül hivatkozik. Az első beszámolót, helyes adatokkal az ORIGO írta, de MTI forrásmegjelöléssel. Ennek variánsaként élt később külön életet, vélhetően a HVG „jóvoltából” a téves adatot tartalmazó változat, ugyancsak MTI-re hivatkozással.

És hogy mindebből milyen következtetés vonható le? Például az, hogy amennyiben volt is bármiféle MTI-nek rövidíthető forrása a hírnek, az nem tartalmazhatta egyszerre a helyes és a helytelen adatot is a géptípusra vonatkozóan (4:35-kor az ORIGO helyes, 05:50-kor a HVG helytelen adattal közölt le cikket). Vagyis a tévedés a HVG átvételekor történt, minden további cikk a helytelen adattal a valóságban nem az MTI-n, hanem a HVG-n alapul, amit az átvevők közül csak a Blikk jelölt meg forrásnak. Továbbá nyilvánvalóan minden téves adatot átvevő gond és ellenőrzés nélkül közölte le a hülyeséget.

Ennél nagyobb a baj, ha nem tévedek, és még csak MTI forrás sem létezik, vagyis a teljes hazai média (leszámítva a Blikket) úgy közölt le cikket az ORIGO nyomán az MTI-re hivatkozva, hogy még csak utána sem nézett az MTI hír létének, tartalmának, és az ORIGO-t meg sem említette forrásként. A magam részéről – a saját írásaim újságírók általi felhasználásának gyakorlata nyomán – persze eddig is tisztában voltam a jelenséggel, ami mellett természetesen pozitív tapasztalatokat is szereztem. Ez a jelenség azonban rendkívül káros, az így kialakult környezet pedig a dezinformációk világában rendkívül veszélyes.

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:

Ajánlott tartalom

Továbbiak:Külföld