Honvédelem és nemzetbiztonság

Nem egészen úgy néz ki, mint egy katona, de szuper dolgokat tud művelni az informatikával

Benkő Tibor

Dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter idén is megtartotta – az Országgyűlésről szóló törvény 41. §-a alapján – éves tájékoztatóját az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának jelen levő tagjai részére. Ahogy az lenni szokott, kiemelnék a meghallgatás jegyzőkönyvéből néhány érdekesebb gondolatot.

A Honvédelmi Minisztérium mozgalmas évet zárt: mind 2020-ban, mind 2019-ben mintegy száz-száz írásbeli megkeresés vagy közérdekűadat-igénylés futott be a tárcához, és az újságírói megkeresések száma is 500-700 között mozgott, riportkészítési engedélyt pedig mintegy ezer-ezer alkalommal adtak ki, ha a két évet tekintjük alapul.

Az első, gyakran előfordult kérdés, hogy mi indokolja a haderőfejlesztést: a megkeresések jelentős része erről szólt, hogy miért is csinálják ezt a haderőfejlesztést, mit foglal ez magában; miért azokat az eszközöket állítják rendszerbe, amit rendszerbe állítanak.

Többek között a NATO-vállalás is megköveteli, hogy korszerű, modern Magyar Honvédségünk legyen. Magyarország 2014-ben deklarálta, hogy 2024-re ezt a GDP 2 százalékos védelmi kiadást fogja biztosítani. És ami még ehhez a vállaláshoz tartozik, az az, hogy ennek a költségvetésnek legalább a 20 százalékát fejlesztésre, beruházásra kell egy országnak, egy nemzetnek fordítania.

Amit nem tudott a nyílt ülésen bemutatni, az az, hogy melyek azok a NATO-felajánlások Magyarország részéről, amelyeket biztosítani kell, de ezeket a képességeket ugyanúgy ki kell fejleszteni, ezeket a képességeket meg kell teremteni, mert ezek nem álltak rendelkezésre, és bizonyos határidőkkel: nem véletlenül szól úgy a honvédelmi haderőfejlesztési program, a Zrínyi 2026. 2025-ös, 2028-as, 2030-as dátumokat kell itt elképzelni.

A NATO-elvekhez igazodva Magyarországra nagyon nagy, hatalmas felelősség hárul, ezért olyan képességet is felajánlottak, mint az MND-C többnemzeti hadosztály vezetési elem, illetve az R-SOCC, amely a regionális különleges műveleti parancsnokság fogalmát foglalja magába.

A másik fő indoka a korszerű Magyar Honvédség létrehozásának a környezeti tényező, azt a biztonsági környezeti tényező, amely egyrészt a világban, másrészt ebben a térségben, Európában történik, és amint lehet látni, ezek a kihívások, kockázatok, fenyegetések bizony nemhogy visszaszorulóban lennének, hanem sokkal inkább egyre több területen nagyon gyors változás mellett újabb és újabb kihívásokat generálva jelennek meg az emberiség előtt.

“Ha a napi politikai eseményeket követjük, a terrorizmus veszélye, a migráció vagy éppenséggel a 2014-ben bekövetkezett ukrán-orosz konfliktus idejében megjelent hibrid hadviselési forma. A hibrid hadviselés egyik ága a kiber műveleti jelenlét. Ez mind-mind azt mutatja, hogy változó, gyorsan változó, komoly kihívásokat jelentő dolgokról beszélünk, amihez alkalmazkodni kell.”

Vannak tudósok, szakemberek, akik azt mondják most, a koronavírus-járvány időszakában, hogy az elkövetkezendő évtizedekben előtérbe fog kerülni a járvány, az újabb és újabb járványok megjelenése, járványhelyzetek kialakulása, és Magyarországnak, a Magyar Honvédségnek ebben is nagyon nagy szerepe van.

A NATO Egészségügyi Kiválósági Központot, amely Magyarországon működik, és a Magyar Honvédség kötelékében megtalálható, fellelhető NATO-akkreditált biológiai laboratórium. Ennek egyik célja pontosan a harcanyagok kutatása, a harcanyagok megállapítása, a harcanyagokkal szemben történő reakciók, hiszen a biológiai és a bakteriológiai fegyverek alkalmazása – ott vannak a vírusok például – igenis naprakész feladatot ró a Magyar Honvédségre” – mondta.

A kadétprogramnak jelenleg három lépcsőfoka van: az egyik a középiskolában történő oktatás. Látni lehet, hogy most már 78 olyan intézmény van, amennyi középiskolával szerződést kötöttek; szakképzési centrumokkal 13 szerződésük van; és van két olyan intézményük, amely a kadétképzés legmagasabb fokát, a katonai középiskolát és kollégiumot foglalja magában.

Továbbá 14 egyetemmel van együttműködési szerződésük, pontosan a hazafias-honvédelmi nevelés, a honvédelmi ismeretek oktatása és gyakorlása területén, 5 egyetemmel pedig folyamatban van ennek a szerződésnek a megkötése.

Kiemelt még egy nagyon fontos dologot: a TAKUBA műveletben való részvételt. Ez a Száhel-övezet, afrikai térség, amelynek az előkészületi munkálatait megkezdték, ehhez van most felhatalmazásuk. Ez az előkészületi munka azt eredményezi, hogy arra kérték az Országgyűlés felhatalmazását, hogy 12 katonát ki tudjanak küldeni felderítő, előkészítő terepszemlére, hogy ott megnézzék, milyen kihívások, milyen kockázatok, milyen fenyegetések vannak, milyen logisztikai és egyéb más biztosítási feladatokat kell ott megoldani.

Mindez azért, hogy ha majd valamikor az Országgyűlés úgy dönt, hogy a magyar katonák ebben a műveletben vegyenek részt, ne akkor kelljen azon gondolkodni, “hogy na, akkor hogy és mint, hanem most kell megnézni, és ha ez a döntés születne, akkor azt tudja mondani a magyar katona, hogy ott ennyi fővel, ilyen feladattal, ilyen eszközzel, ilyen támogatási formában, ilyen biztosítás mellett tudja azt a feladatot vállalni és végrehajtani.”

A honvédelmi haderőfejlesztési program vonatkozásában elmondta, hogy időarányosan állnak, tehát nincs probléma, ellenkezőleg: vannak olyan területek, vannak olyan eszközök, amelyeket későbbre terveztek, de már látták előre, hogy Németországban hogyan alakulnak az erőviszonyok, és azt is látták, hogy ott mind a hadiipar, mind a gazdasági területen dolgozók hogyan gondolkodnak a jövőt illetően

Éppen ezért mi építkeztek ezekre a kialakult német helyzetekre, és valamit előbbre hoztak. Volt olyan, ami 2025-re volt tervezve, de előrehozták 2021-re. A kormány által biztosított költségvetés mindig megengedte, lehetővé tette azt, hogy időarányosan tudják ezeket az eszközöket befogadni, finanszírozni és kifizetni. 2016 óta folyamatosan tudtak plusztámogatást igényelni, és ezt meg is kapják.

Ez azért van, mert egy kicsit előbbre járnak, mint ahogy azt az első tervük tartalmazta volna. Tehát időarányos, rendben van költségvetésileg. A felderítőeszközöket és ami még ehhez a dologhoz tartozik a zárt ülésen tudták bemutatni.  

Végezetül elmondta, hogy rendkívül nagy figyelmet fordítanak a kiberkérdésre, ezért hozták létre 2019-ben többek között a kiberakadémiát, tehát már oktatással is foglalkoznak, védelemmel és a felderítéssel is foglalkoznak: és ezek technikai eszközeit is szépen folyamatosan beszerezik. Ennek az emberierőforrás-oldala adott esetben egy külön eljárásrendet követel, más gondolkodást, felfogásbeli hozzáállást igényel.

Ennek oka, hogy rendkívül keresettek azok az emberek, akik ezen a területen eredményesen tudnak dolgozni. Meg kell őket fizetni. Lehet, hogy az általános katonai felfogás szerint nem egészen úgy néz ki az illető, mint egy katona, a megjelenése, egyéb más tekintetében, viszont szuper dolgokat tud művelni az informatikával.

Bejön a Magyar Honvédségbe, és nem az a helyzet, hogy van egy beosztása, egy rendfokozata, hanem a civil munkaerőpiaci kereslet-kínálat kérdését kell követniük, mert különben nem a legjobbak lesznek náluk, márpedig arra törekednek, hogy a Magyar Honvédségben a legjobbak, a lehető legeslegjobbak jelenjenek meg.

Mert a Magyar Honvédség akkor lesz erős és ütőképes, ha a legkorszerűbb, legmodernebb eljárásokat, eszközöket alkalmazzák. Ha pedig a digitális katonáról beszélünk – márpedig erről beszélünk, akkor az elképzelhetetlen az űr és az űrben alkalmazott eszközök nélkül. Ehhez pedig tényleg olyan agymanek – elnézést a kifejezésért – kellenek, akik ezt tudják kezelni.”

Borítókép: MTI

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:

 

Ajánlott tartalom