Putyin
Hírek Honvédelem és nemzetbiztonság Kiemelt

Nem csak Putyin tengeralattjárói vannak mélyponton

Hanem néha a NATO kommunikációja is, feltételezve persze, hogy a “Gyanúsan mozgolódnak Putyin új tengeralattjárói” hír lényegében változatlan tartalommal, nyílegyenes utat járt be a NATO-MTI-index.hu útvonalon. Általában igyekszem nem ráreagálni az ilyen cikkekre, de most kivételt teszek.

Az egész onnan indul, hogy az index.hu megírta, hogy “Gyanúsan mozgolódnak Putyin új tengeralattjárói.” Szeretném gyorsan leszögezni, hogy természetesen lehetségesnek tartom, hogy valami rendkívül veszélyes és szokatlan, csúcstechnológiával felvértezett, soha nem látott orosz hadgyakorlatról van szó, amitől joggal kell mindannyiunknak, a NATO összes állampolgárának tartani,

de ez a cikkből aligha derül ki.

Kezdjük azzal, hogy a NATO nyilatkozat szerint “a tengeralattjárók főleg az Atlanit-óceán (sic!) északi részén és a Norvég tengeren mozgolódnak.” Nem Brazília partjainál, nem Madagaszkár mellett szemtelenkednek az orosz tengeralattjárók, hanem pont itt, Európa tetején, ahol ugyebár a NATO határai húzódnak. Érthetetlen, gyanús.

De ez semmi, most érdemes megkapaszkodni! Kiderül ugyanis a cikkből az is, hogy “Grönland-Izland-Nagy-Britannia tengely térségében egy egész raj modern orosz tengeralattjáró lépte át ezt a vonalat nyugati irányban, majd mélytengeri szintre merültek és eltűntek.” Szóval, mélyen LEMERÜLTEK a keletről érkező orosz tengeralattjárók, és NYUGATRA indultak! Ki látott már ilyet? Ráadásul az óceán mélyén közlekednek, ez sem lehet véletlen.

“A NATO szerint a bújócskázós, de mégis nyílt erődemonstráció azt jelzi, hogy Vlagyimir Putyin igyekszik megzavarni az Egyesült Államok és az Európai Unió együttműködését.” Tudniillik, ha az egyik mellett elhalad egy orosz tengeralattjáró raj, akkor az USA és az EU konfliktusba kerül. Logikus, mint egy 80-as évekbeli B-kategóriás film, nem?

“Emellett Moszkva szeretné, hogy tengeralattjárói révén képes legyen a világ bármely pontjára csapást mérni, éppen úgy, mint az Egyesült Államok.” Ez már egy érdekes kérdés, ugyanis, ha mondjuk Borej osztályú tengeralattjáróról van szó, és mondjuk az RSM-56 Bulava tengeralattjáró-bázisú ballisztikus rakétáról, vagyis SLBM-ről (a cikk “természetesen” nélkülöz bármilyen konkrétumot, a helyszínt leszámítva), akkor a világ bármely pontja kitétel teljesítéséhez valóban mozgatni kell egy kicsit a körülbelül 9000 km hatótávolságú rakétákat.

Az USA által hadrendben tartott Trident D-5 SLBM hatótávolsága ugyanis 12.000 km körüli, tehát az amerikai fölény itt egyértelmű. De most ugyebár Putyin fegyverzetéről van szó, tehát ez nyilván nem kötődik szorosan a gyanús mozgásokhoz. És ezután jön az összes “atombombás” cikk csattanója, vagyis, hogy “hányhirosima” pusztítású fegyverekről van szó.

“MÁR HÁROM OLYAN JÁRMŰVET IS HADRENDBE HELYEZTEK, AMELYEKEN OLYAN NUKLEÁRIS FEGYVEREK VANNAK, AMELYEK TÍZSZER NAGYOBB PUSZTÍTÁST VÉGEZNEK MINTA (sic!) HIROSIMÁRA LEDOBOTT ATOMBOMBA.” – olvasható a cikkben.

Tegyük fel, hogy tényleg az RSM-56 Bulaváról van szó. Már csak azért is, mert a Bulava visszatérő egysége potenciálisan ~150kt hatóerejű robbanófejeket hordozhat, a hirosimai bomba pedig ~15kt-ás volt. Ezzel pedig megvan a cikkben jelzett tízszer alapja. Az már más kérdés, hogy akár hat ilyen visszatérő egységet is hordozhat egyszerre, ami ugyebár így már hatvan “hányhirosima.”

A Bulavából egy tengeralattjáró többet is hordozhat, a raj pedig több tengeralattjáróból állt, úgyhogy számoljon tovább, aki akar. Megint más kérdés, hogy az amerikai Trident D-5 1-8 darab, 455kt hatóerejű robbanófejet szállíthat, ami nem számolom ki “hányhirosima,” de nyilvánvalóan több, mint az RSM-56 “hányhirosima” száma.

A teljes képzavar kedvéért: a kínai Julang-2 SLBM meg 1MT, ami pedig még sokkal több “hányhirosima”, igaz, az “csak” egyet tud hordozni. Az pedig nyilván teljesen egyértelmű, hogy egy SLBM veszélyessége és pusztítása teljesen lineárisan nő a “kt” számával, függetlenül a rakéta, vagy a robbanófej, vagy a potenciális alkalmazási feltételek bármely egyéb paraméterétől.

Mint az autóskártyákban.

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről: