Külföld

Nem csak emberi hiba, hanem rendszerszintű probléma vezethetett az ukrán repülőgép lelövéséhez

Irán

Ahogy tegnapelőtt Facebook-bejegyzésben írtam: szinte hihetetlen, hogyan hibázhatott ekkorát az iráni 9К331 egység személyzete, amely a hírek szerint lelőtte a civil, ukrán Airlines Flight 752 (PS752) járatát, ezzel pedig 176 ember halálát okozta.

Azóta Irán elismerte a felelősségét a tragédiáért, részben emberi hibát (vagy hibákat) megjelölve annak okáért. A sajtó leginkább az iráni külügyminiszter, Mohamad Dzsavad Zarif Twitter üzenetét hivatkozza azóta is forrásként, amelyben ugyancsak emberi hibáról beszélt.

Ami számomra meglepő, hogy lényegében egyetlen nyugati média sem hivatkozik közvetlenül egyetlen iráni kormányzati weboldalra sem (amik nem is mindig elérhetőek, de erről külön írok még lentebb), persze, meglehet nyilván ennek is az oka (bár a president.ir fejlesztője még a Google Analytics szolgáltatását is bekötötte, ki gondolná?).

A lényeg, hogy épp a president.ir oldalon érhető el Hasszán Rohani iráni elnök üzenete, illetve reakciója a tragédia kapcsán, amit ugyebár közvetlenül nem dolgozott fel a nyugati sajtó, pedig van egy érdekes mondat a közleményében.

Ebben – a már említett emberi hiba mellett – arról is ír, hogy szükséges további intézkedéseket hozni annak érdekében, hogy az ország védelmi rendszereinek gyengeségeit megszüntessék, hogy egy ilyen katasztrófa soha ne ismétlődhessen meg.

Hogy mindez rendszer szinten (alkalmazott eljárások, civil és katonai légiforgalmi értékelés), vagy a konkrét eszközök szintjén (vagy mindkettőn) értendő, az nem derül ki, de a véleményem szerint jelzi, hogy az emberi hiba mögött rendszerszintű problémák is felismerésre kerülhettek.

Érdekes továbbá, hogy az amerikai hírszerzés(?), de legalábbis az erre hivatkozó, nyugati média viszonylag gyorsan megszellőztetett két információt:

A kettő közül szerintem az első elég meglepő, a második információ kapcsán viszont már egyáltalán nem lennék meglepve. A robbanásról készült videó kapcsán eddig is furcsa volt számomra, hogy a felvételt készítő személy honnan tudta, hogy mit kell a kamera fókuszában tartania (ha jól tudom a The New York Times elérte a készítőt, aki állítólag „lövéseket hallott”, azért kezdett videózni)?

A rakéta ugyanis a képek alapján rendkívül nagy sebességgel haladt (és a kamerával eleve nem is annak a fényét követte), a repülőgép pedig szinte egyáltalán nem is látható a robbanásig, csak utána. Ha viszont két indítás is volt, akkor már lehetett idő a kamera bekapcsolására és az égbolt „megfelelő” részének a videózására.

Ebben az esetben viszont meglehetősen furcsa lenne, ha „csak” az egyik találta volna el a repülőgépet, hiszen egy ekkora utasszállító lokátorképe óriási, ezen a ponton pedig különösen érdekesek azok a hírek, amelyek szerint támadni készülő robotrepülőnek, vagy cirkálórakétának nézték a nem sokkal korábban felszállt ukrán utasszállítót (lásd az alábbi videón, 1:50 körül).

Számomra még mindig hihetetlen, hogy a Teherán légterét védő légvédelem 9К331 egysége ne tudjon megkülönböztetni egy utasszállítót egy cirkálórakétától, ami persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem így történt.

Végezetül ugyancsak érdekes, hogy miközben a nyugati média folyamatosan iráni eredetű kibertámadások veszélyére hívja fel a figyelmet (amit természetesen nem szabad kizárni és komolyan is kell venni), addig a gyakorlatban egyelőre inkább az iráni kormányzati weboldalak elérhetetlenek. Tegnap este a president.ir és a dolat.ir volt elérhetetlen, ma délelőtt pedig az iráni külügy honlapja (az tegnap este elérhető volt).

MFA

Mindezt okozhatja akár a megnövekedett érdeklődés, másik emberi hiba, és természetesen célzott támadás is. Mindenesetre Ali Hoszajni Hámenei a mai napon részt vett az egyébként általa létrehozott, és az Iránból elérhető internetet alapjaiban meghatározó Supreme Council of Cyberspace ülésén, melynek témája a nemzeti hálózat architektúrájának felülvizsgálata és annak jóváhagyása volt.

A cikkhez ITT lehet hozzászólni. Ha tetszett, ne maradj le a következőről:

 

Ajánlott tartalom

Továbbiak:Külföld